Mi teszi a csapatokat intelligensebbé? Több nő!
Lassan kezdjük megérteni, hogy az üzleti életben is érdemes, sőt kifizetődő alapozni a nők által hozott magas érzelmi intelligenciára. Úgy tűnik ezt már a híresen macho olaszok is kezdik felismerni. Friss a hír, miszerint a köztulaj
Lassan kezdjük megérteni, hogy az üzleti életben is érdemes, sőt kifizetődő alapozni a nők által hozott magas érzelmi intelligenciára. Úgy tűnik ezt már a híresen macho olaszok is kezdik felismerni. Friss a hír, miszerint a köztulajdonban levő és a tőzsdén jegyzett olasz vállalatok igazgatótanácsában résztvevő nők létszámát 2012. augusztus 13-tól törvény szabályozza. A vállalatokat vezető testületek tagjainak legelső újraválasztásán a nők arányának el kell érnie a 20 százalékot. Az igazgatótanácsok másodszori megújításán pedig 33 százalék lesz a minimum. A törvényt kidolgozó 2 olasz politikus talán olvasta Anita Woolley (Carnegie Mellon University) és Thomas Malone (MIT) 2010-ben publikált kutatását, akik nem kevesebbel álltak elő, mint hogy azok a csapatok, amelyekben magasabb százalékban képviseltetik magukat a nők, magasabb kollektív intelligenciával rendelkeznek. 192 csoportot vizsgáltak, akiknek többféle feladatot adtak, köztük brainstorming, csoportos döntéshozatal, vizuális kirakós és egy komplex problémamegoldási feladatot. Az alábbi ábra mutatja az összefüggést a nők százalékos képviselete és a csoportos intelligencia eredmények között. Úgy tűnik, kb. 65%-os női aránynál a legmagasabb az eredmény, azon felül már újra kiegyenlítődik, ami azt mutatja, hogy a férfi-női diverzitás meghagyása hasznos a csoport intelligenciájának szempontjából. És ami a lényeg: a kutatók hangsúlyozzák, hogy a sikertényező a társas érzékenységben, egyfajta társas ragasztó (social glue) szerepben keresendő. Mások meghallgatása, nyitottság az eltérő véleményekre, konstruktív konfliktusmegoldás, stb. Ez a kvalitás természetesen megvan a férfiakban is, a kutatások, és a mindennapi tapasztalatok azonban jelenleg azt mutatják, hogy a nőkben inkább megtalálható. Tehát, vagy magas érzelmi intelligenciájú férfiakat vagy több nőt a vezetői-, döntéshozói- vagy munkacsoportokba! Visszatérve az igazgatótanácsokhoz, mint speciális csoportokhoz: Norvégiában (persze) már 40 százalékos női kvótánál tartanak az összetételt illetően. Olaszországban mégis történelmi lépésnek számít a 20, majd később 33%, különösen azt figyelembe véve, hogy az előírást a három hónapos türelmi idő után sem teljesítő vállalatokat százezer eurótól egymillió euróig terjedő bírsággal büntetik, további négy hónap után pedig feloszlathatják az igazgatótanácsot. A fenti lépések úgy tűnik financiálisan is megtérülnek. A Credit Suisse Research Institute kutatása szerint egy 6 éves periódus alatt 26%-al túlteljesítették vetélytársaikét azoknak a vállalatok részvényei, akiknek női igazgatótanácsbeli tagjaik is voltak. (A pontosság kedvéért, a kutatás a 10 milliárd dollárnál nagyobb részvényállománnyal rendelkező cégek között történt.) Azt is megjegyzik a kutatók, hogy a korreláció a nők boardban való jelenléte és a pénzügyi teljesítmény között a válság 2008-as kitörése után csak erősödött. Úgy tűnik, feszült, kihívásos helyzetben még inkább segít a nők jelenléte a jobb pénzügyi döntésekben (is). Akinek mindezek felkeltették az érdeklődését, keressék fel a 2020 Women on Boards kezdeményezés honlapját, akik azt tűzték ki célul, hogy 2020-ra 20%-ot érjünk el világszerte a nők igazgatótanácsi képviseleti arányában. 2012 februárjában, amikor a Facebook tőzsdére akart menni egyetlen női board tag nélkül, a 2020 Women on Boards rögtön lépett. Elkezdték a sajtót bombázni, beindították a social media útvonalakat, és egy tüntetést szerveztek a cég New York-i központja elé. A Facebook vette az üzenetet és Sheryl Sandberg COO-t beültette az igazgatótanácsba. Hajrá!