"Húsz év múlva sokkal jobban fogod sajnálni azokat a dolgokat, amiket nem csináltál meg, mint azokat, amiket igen."

Egy ügyfelem, nevezzük Máriának, azzal keresett meg, hogy nem tud döntésre jutni egy fontos, mondhatni sorsdöntő kérdésben. Nem akarok belemenni a történet részleteibe, röviden csak annyit, hogy Máriának tényleg markáns döntést ke

Egy ügyfelem, nevezzük Máriának, azzal keresett meg, hogy nem tud döntésre jutni egy fontos, mondhatni sorsdöntő kérdésben. Nem akarok belemenni a történet részleteibe, röviden csak annyit, hogy Máriának tényleg markáns döntést kellett hoznia, választania kellett A és B megoldás között. Vagy-vagy. A helyzet olyan volt, amiben nincs arany középút.

Miközben hallgattam a történetét, egyre jobban látszott, hogy Mária valójában már rég meghozta a döntését, hiszen a szavai azt mutatták, a választása egyértelműen a B megoldás. Máriát elbeszélése alapján az bizonytalanította el, hogy a szívéhez közel álló megoldás mindenféle reakciókat váltott ki a környezetéből, ő pedig megpróbált úgy lavírozni, hogy mindenki elvárásainak megfeleljen, senki ne köthessen bele. Mária így aztán a környezete nyomásának próbált engedelmeskedni, de a szíve közben rendre másfelé húzta. Nem vállalta egyértelműen, hogy ő már döntött B megoldás mellett, a viselkedése következetlen volt. Lépett egyet B felé, aztán visszakozott, és lépett egyet A felé is. Aztán rájött, hogy A felé nem akar menni, így tett egy lépést B felé. Ettől megijedt, érezte az A oldalról érkező nyomást is, tehát újabb lépés következett A felé. És így tovább, ment a libikóka. Kívülről mindez valóban úgy nézett ki, mintha nem tudna dönteni. Eközben Mária folyamatosan őrlődött, és a lavírozó viselkedésével egyre újabb és egyre mélyebb konfliktusokat gerjesztett a környezetében. Mária úgy érezte, hogy az A helyzettel egyáltalán nem tud azonosulni, sem azokkal az értékekkel, amiket A oldal képvisel, B megoldás viszont örömet ad neki, de megrémítik a gyakorlati nehézségek, a várható konfliktusok. Mária felismerte, nem az a gond, hogy nem tud dönteni, hanem az, hogy nem meri felvállalni, nem meri meglépni! De vajon miért nem?

Nos, mert az A megoldás híveinek rosszallása elbizonytalanította. Mert mit fognak róla gondolni? És még inkább, mit fognak mondani? Egyáltalán, helyes-e az, amit tenni szeretne? Máriának tehát mérlegre kellett tennie a következőket: Mi a fontosabb? Az, amit ő szeretne, ami neki jó, vagy az, hogy elnyerje olyanok helyeslését, akiknek az értékrendjével valójában nem tud azonosulni. Mária viselkedése eddig azt tükrözte, hogy számára az utóbbi fontosabb, aszerint próbált meg ugyanis viselkedni.

Itt álljunk meg egy pillanatra… Hányan csinálják ugyanazt, mint Mária?! Hányan mondanak le vágyaikról, csak azért mert tartanak mások megítélésétől? Hányan őrlődnek fel lelkileg ugyanebben a lavírozásban? Tényleg azt gondoljuk, hogy akkor teszünk jót magunkkal, ha mások szája íze szerint döntünk a saját életünkről? És ha így teszünk, valóban azt gondoljuk, hogy az másoknak is jó lesz? Hova vezet az hosszú távon, ha olyan szempontok szerint döntünk, amivel nem tudunk azonosulni? Valóban tudunk komfortosan működni ilyen közegben?

Máriának tehát el kell döntenie, mi a fontosabb: a saját élete vagy mások megítélése. Ezen a ponton kezdődik az igazi coaching munka. A kérdés tehát nem az, hogy Mária az adott élethelyzetében hogyan döntsön, hanem az, hogyan tudja azt véghezvinni. Miután Mária pontosan tudja, hogy mit szeretne, ezért először azt kell felismernie, milyen hiedelmek vannak a fejében, amik ebben akadályozzák. Aztán a következő fontos lépés, hogy megengedje magának a szabad választást, hogy merjen a saját érdekében cselekedni. Ezután, a coaching folyamat során lépésről lépésre kidolgozzuk a „stratégiát”, miközben Mária felkészül lélekben arra, hogy vállalja és végigvigye a döntését. Megnézzük, mi segíti Máriát ebben, milyen erőforrásai vannak, mi az, ami esetleg elbizonytalanítja, mitől akadhat el menet közben.

Sok Máriához hasonló történettel találkoztam már. Ez a probléma nem egyedi, sőt. Meghozunk egy döntést, de a hiedelmeink miatt ezt a viselkedésünkben, cselekvésünkben nem vállaljuk fel. A programjainkon Neked is segítünk a döntéseidet felvállalni, kimondani, végigvinni.