Hogyan foglalkoztassunk diákot - és miért?

A nyári diákmunka évekkel ezelőtt „jó buli” volt, mára több esetben szinte gazdasági kényszerűség: a munkájukat elvesztő szülők gyermekeinek kiváló lehetőség az őszi iskolakezdés költségeinek részbeni fedezésére, a váll

A tavalyi évben 2009-hez képest újra jól teljesített a diákmunka-ágazat: a válság által okozott 25 % körüli visszaesést sikerült ledolgozni 2010-ben, és egyes iskolaszövetkezetek nem csak elérték a 2008. évi árbevételük szintjét, hanem többen túl is szárnyalták azt.

 

A nyári diákmunka évekkel ezelőtt „jó buli” volt, mára több esetben szinte gazdasági kényszerűség: a munkájukat elvesztő szülők gyermekeinek kiváló lehetőség az őszi iskolakezdés költségeinek részbeni fedezésére, a vállalkozások számára pedig a munkaerőigények költségtakarékos megoldását jelenti. Ugyanakkor a legtöbb esetben egyszerűbb és kedvezőbb árú megoldás még az „egyszerűsített foglalkoztatásnál” is (lásd: a Kisalföldi Gazdaság 2010. áprilisi számában). Tehát a konstrukció nagyon is életképes, előnyökkel jár a diákok, a diákmunkát igénybevevő vállalkozások, és az iskolaszövetkezetek számára egyaránt.

Hogy miért? Vegyük sorra az előnyöket!

Tényleg kedvezőbb az ára?

A vállalkozások szemszögéből vizsgálva a kérdést, az egyik legfontosabb szempont a költség. A legmagasabb költséggel egyértelműen a saját alkalmazott foglalkoztatása jár, de a diákmunka alkalmazása nem csak a saját alkalmazottnál, hanem a kölcsönzött munkaerőnél, és az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalónál (a továbbiakban: alkalmi munkavállaló) is kedvezőbb. Vegyünk egy egyszerű példát: ha bruttó 500 Ft-os órabért fizetünk egy saját alkalmazottnak, akkor az ő költsége óránként 780 Ft költséget jelent a vállalkozásnak (beleszámolva az átlagos szabadságot, betegnapokat, a fizetett ünnepek átlagát és a rehabilitációs hozzájárulás egy főre jutó költségét is). Ha iskolaszövetkezet szervezésében foglalkoztatott diák végzi a feladatot ugyanekkora bérért, az iskolaszövetkezet rezsióradíja megállhat 600-620 forintnál. Látható tehát, hogy a tipikus foglalkoztatási formával szemben a diákmunka igénybevételének a költségei alacsonyabbak, a kapcsolódó adminisztrációs kötelezettség pedig kimerül a jelenléti ívek leigazolásában!

Ha számít a rugalmasság és a gyorsaság…

A rugalmasságot abból a szempontból vizsgáljuk, hogy ténylegesen csak a ledolgozott órákat kell-e kifizetni a munkaerő részére. A saját alkalmazott és a kölcsönzött munkaerő ebből a szempontból a legkevésbé rugalmas, hiszen nekik a teljes munkaidejükre kell feladatot, ezzel együtt fizetést biztosítani. Az alkalmi munkavállalók e téren már rugalmasabbak, egy-két órára viszont nehéz alkalmi munkavállalót találni, míg diákot minden nehézség nélkül tudnak biztosítani ilyen rövid időre is az iskolaszövetkezetek. A rugalmasságot olyan szempontból is vizsgáljuk, hogy mennyi időbe telik, míg az igény megjelenésétől az új munkavállaló munkába tud állni. Ez az időszak a saját alkalmazottak és a kölcsönzött munkaerő esetében szinte azonos, mintegy 1-3 hét (egyszerűbb pozíciók esetében), bár a kölcsönzött munkaerő sok esetben számottevően rugalmasabb, elsősorban az elbocsátás, munkaszerződés felbontása szempontjából. Ezekkel összehasonlítva a diákmunka biztosítja a legnagyobb rugalmasságot: a reggel jelentkező igényre sokszor már délután munkába állíthatók a diákok, akár 1-2 órás feladatra is, és ha vége a munkának, egyszerűen hazamennek, minimális adminisztráció mellett (szerződéskötés az iskolaszövetkezettel, jelenléti ívek igazolása).

Mi a helyzet a dolgozók gyermekeinek foglalkoztatása esetén?

Még mindig sok vállalkozásnál bevett szokás, hogy a nyári időszakban a szabadságok miatt kieső munkaerőt diákokkal pótolják, mégpedig saját dolgozóik 16-25 év közötti gyermekeivel. A szervezett diákmunka ebben az esetben is kedvezőbb megoldást jelent a vállalkozások számára, mivel az iskolaszövetkezetek a diákok nappali tagozatos jogviszonya alapján mentesülnek a TB-járulék befizetési kötelezettsége alól, így kedvezőbb áron juthat a vállalkozás a diák-munkaerőhöz. Az adminisztrációs feladatok is minimálisra csökkennek, hiszen a diákokkal a munkaszerződés megkötését és minden kapcsolódó adminisztrációs terhet az iskolaszövetkezet végez. Ez a konstrukció a diákok számára is előnyös, mivel a legtöbb esetben a havi minimálbér összegéig a bruttó keresetük egyben majdnem a nettó fizetésüket is jelenti (adójóváírás igénybevételével). Az előnyöket egyre több vállalkozás felismeri és alkalmazza, és ezeknél a cégeknél sok esetben a diákmunka a nyári szüneten túl is folytatódik, hiszen a főiskolai-egyetemi hallgatók egész évben szívesen dolgoznak.

Társadalmi felelősségvállalás - CSR

A diákmunkát igénybe vevő vállalkozások sokszor végig sem gondolják, milyen jelentősége van annak, hogy diákokat foglalkoztatnak. Pedig ezek a diákok a diákmunka során szembesülnek először azokkal a fogalmakkal, hogy: munkahely, munkavégzés, felelősség a munkádért, felelősség a csoportodért. Az oktatási intézmények legtöbbje nem tudja e tapasztalatokat biztosítani a fiatalok részére. Ezért az sem mindegy, hogy milyen munkahelyen szerzi első tapasztalatait a diák, milyen közösségbe, munkahelyi-vállalati kultúrába csöppen bele. Összehasonlítási alapja hamar lesz, hiszen a tapasztalatok szerint a diákok nem ragadnak le egy munkahelyen, az évek során legalább 4-6 különféle munkahelyet kipróbálnak. Később a diákoknak egyértelműen előnyös lesz, ha a diploma megszerzése után az első állásra vadászva az önéletrajzban már munkatapasztalatokról tudnak beszámolni, arról nem is beszélve, hogy évente több százra tehető azon frissdiplomások száma, akik annál a cégnél tudnak elhelyezkedni, amelynél diákként is dolgoztak.