A bérezés eszközei - Teljesítménybér-rendszerek

A) Egyéni teljesítménybér

Az egyéni teljesítménybér a munkavállaló egyéni teljesítményéhez igazodik. Különböző formái léteznek attól függően, hogy a munka vagy a munkavállaló áll a középpontban.

a) A munka besorolásán alapuló bérformák (Darabbér)

A darabbér a munka minden egyes egységéért (darab) meghatározott bértétel. A teljesítménybér a darabbér és az elkészített mennyiség szorzata. Fontos a pontos normák meghatározása, a teljesítmény megfelelő ellenőrzése és a folyamatos munkavégzés feltételeinek biztosítása.

A darabbér formái:

• Lineáris darabbér: A bér egyenesen arányos az elvégzett munkamennyiséggel. Egyszerű, átlátható, de a mennyiségi termelés a minőség rovására mehet.
• Degresszív darabbér: Egy meghatározott teljesítményszint felett a bér növekedése lassul a mennyiség növekedésével. Célja a minőség megőrzése a mennyiségi termelés mellett.
• Progresszív darabbér: A bér növekedése felgyorsul a munkamennyiség növekedésével. Költséges, de rendkívüli többletteljesítmény elérésére alkalmas.

b) Személyi besoroláson alapuló teljesítménybér

A bér alapja a munkavállaló egyéni besorolásának megfelelő alapbér, amelyet az egyéni teljesítményért járó bértétel egészít ki.

Számítási képletek (példák):

• Utalványozott idő = időnorma x teljesített mennyiség
• Teljesítményszázalék = utalványozott idő / ráfordított idő
• Teljesítménybér = személyi órabér x teljesített órák x teljesítményszázalék vagy személyi órabér x utalványozott idő órában

Ez a módszer akkor alkalmazható, ha a munkavállaló szakképzettsége, szakértelme és tapasztalata kritikus a termelés szempontjából, vagy ha a feladatok sokoldalúságot igényelnek. Kiegészíthető degresszív vagy progresszív elemekkel, illetve prémiummal.

c) Kettős bérformák

A munka és a munkavállaló egyaránt értékelve van, az időbér és a darabbér kombinációja.

• Biztosított időbér: Az alapbér egy része (pl. 60%) jár minden teljesített órára.
• Darabbér: A darabbér egy része (pl. 40%) és az elvégzett munkamennyiség szorzata.

Ez a módszer akkor előnyös, ha a munkavállaló személyes adottságai és a munka bonyolultsága is fontos, de nem a mennyiségi termelés az elsődleges cél. Változó terhelés esetén is biztonságot nyújt a bérek stabilitása miatt.

B) Bónusz, Jutalék (Kiegészítő Elemek)

A teljesítménybér kiegészíthető prémiumokkal, bónuszokkal a határidők betartásának, az anyagfelhasználás csökkentésének vagy a minőség biztosításának ösztönzésére.

• Jutalékos rendszer: Főként a kereskedelemben elterjedt. A munkavállaló alacsonyabb fix időbért kap, a bér többi része az elért forgalom százaléka. A tiszta jutalékos rendszerben nincs fix időbér.

A teljesítménybér alkalmazásának szempontja:

• Mérhetőség: A teljesítménynek objektíven mérhetőnek kell lennie.
• Normák: A normák legyenek reálisak és elérhetőek.
• Igazságosság: A bérezési rendszer legyen igazságos és átlátható.
• Motiváció: A rendszer ösztönözze a munkavállalókat a jobb teljesítményre.
• Minőség: A mennyiségi ösztönzés ne menjen a minőség rovására.
• Munka Törvénykönyve: A teljesítménybér alkalmazásának meg kell felelnie a Munka Törvénykönyvének és más jogszabályoknak.
• Adózás: A teljesítménybér után a munkavállaló SZJA-t és járulékokat fizet. A munkáltatót is terhelik járulékok.

A teljesítménybér előnyei és hátrányai

• Előnyök: Ösztönzi a termelékenységet, a hatékonyságot és a minőséget, motiválja a munkavállalókat.
• Hátrányok: Nehéz lehet a teljesítmény objektív mérése, a túlzott mennyiségi ösztönzés a minőség romlásához vezethet, feszültséget okozhat a munkatársak között.