A HR stratégiaalkotást, számszerűsítést segítő módszerek

1. A SWOT-elemzés: A SWOT-elemzés a szervezet belső erőforrásait és a külső környezet adottságait veti össze, hogy a vállalat minél tökéletesebben elhelyezhesse magát a gazdaság nagy sakktábláján.

A megfelelő stratégiai pozíció megtalálásához egy 2x2 mezőt tartalmazó mátrix áll rendelkezésre, amelyben először a vállalat rendelkezésére álló erőtartalékok, illetve gyengeségek vizsgálata történik.

Erősségek (Strenghts): a szervezet belső erőforrásait, anyagi, szellemi javait, technológiai sajátosságait, rugalmas struktúráját, gyorsan reagáló vállalati kultúráját értjük alatta, de ide tartozik például az évek során kialakított jó hírnév is.

Gyengeségek (Weaknesses): azon tényezők összessége, amelyekből a vállalatnak versenyhátránya származik, ez lehet például elavult gyártási technológia, rugalmatlanság, minőségbiztosítás hiánya, financiális problémák, kompetenciahiányos munkaerő-állomány stb.

A külső környezet elemzése a piaci lehetőségekre, illetve veszélyekre világít rá:

Lehetőségek (Opportunities): azon vállalaton által befolyásolhatatlan külső tényezők, amelyek kedvező helyzetet biztosítanak a cég számára. Pl. növekvő piaci igények, hatalmas kapcsolati tőke, gazdasági fellendülés, konkurencia financiális gondjai, egyéb hátráltató tényezői

Fenyegetések (Threats): minden olyan kedvezőtlen külső hatás, amely visszafogja a vállalat fejlődését, például a piac megtorpanása, telítődöttsége, gazdasági válság, gyorsuló infláció, erősödő konkurencia stb. Mindenképpen felül kell emelkedni rajtuk, különben komoly hátrányba, esetleg csődközelbe kerülünk a riválisokkal szemben.

Az elemzés során számba kell venni a legfontosabb 8-10 tényezőt, felbecsülni pozitív, negatív hatásukat, majd megjósolni bekövetkezésük valószínűségét, hogy a vállalatban rejlő potenciállal élve felkészülhessünk a várható változásokra.


2. Életgörbe-elemzés

Életgörbe-elemzéssel általában egy termék kifutási idejét szokás megadni, ám ezt a technikát akár egy egész vállalatra is lehet értelmezni. A módszerrel az egyes életszakaszokat vizsgálhatjuk, hogy kiderüljön, a vállalat fejlődése során milyen problémákkal kell szembenéznie a vezetésnek. Elvégre a problémák tisztázása lehetőséget ad a stratégiai döntések meghozatalához. Az életgörbe szakaszai sorrendben: kibocsátás, növekedés, érettség, hanyatlás. Tulajdonképpen az életgörbe-elemzéssel rengeteg információhoz juthatunk, hiszen a stratégiai döntéseket már az is képes alapvetően meghatározni, hogy a szervezet melyik szakaszában helyezkedik el az életgörbének.