Nemzetközi munkavédelem

Munkavédelem az Európai Unióban Az Európai Bizottság 2001-ben emelte fel először szavát a munkavédelem érdekében, modern ipari gazdasági szövetség lévén ugyanis egyre sürgetőbbnek érezte a biztonságos és egészséges munkakörülmények biztosítását.

Az európai uniós szabályozás alapvetően két fő irányból próbálja egységessé tenni a tagállamok munkavédelmi rendelkezéseit:

- egyrészt előírta, hogy kizárólag azok a termékek forgalmazhatók szabadon a tagállamokban, amelyeket a vonatkozó irányelvek követelményeinek megfelelően gyártottak le, ezzel biztosítva a szabadon mozgó ipari termékek biztonságát,
- másrészt az egyes szektorokra vonatkozóan minimumokat határoz meg, amelyeken a tagállamok csak szigoríthatnak, de nem enyhíthetnek.

Az Európai Unió munkavédelmi törvényének a 89/391/EGK számú keretirányelv tekinthető, amelynek hatálya az EU minden munkavállalójára kiterjed. Legfontosabb rendelkezése:

"A munkáltató felelős teljes mértékben a munkavállalók egészségéért és biztonságáért."

Az irányelv fő szabályai a munkáltató részére:
- fel kell mérnie a biztonságot és az egészséget érintő kockázatokat,
- köteles tájékoztatni az alkalmazottakat a biztonsággal és egészséggel összefüggő kockázatokról, a megelőző intézkedésekről, az elsősegélyről, a tűzvédelemről és a kockázatfelmérésről,
- konzultálni kell a munkavállalókkal és/vagy azok képviselőivel a biztonságot és az egészséget érintő kérdésekben,
- valamennyi dolgozót megfelelő és munkaspecifikus biztonsági és egészségügyi oktatásban kell részesíteni.

Az irányelv fő szabályai a munkavállaló részére:
- köteles törődni saját egészségével és biztonságával,
- és az előírt módon használni a gépeket, berendezéseket, veszélyes anyagokat, illetve egyéni védőeszközöket.


Munkavédelem a világban

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ENSZ szakosodott szervezete, amely küzd a társadalmi igazságosságért és az általánosan elismert emberi és munkaügyi jogokért. 1919-ben jött létre, az egyetlen jelentősebb szervezet, amely túlélte a Versailles-i békeszerződést követően létrejött Népszövetséget, és amely 1946-ban az ENSZ első szakosodott szervezete lett. Magyarország 1922-ben lépett be a szövetségbe, melynek eredménye a dolgozók biztonságáról, egészségéről, munkakörnyezetéről szóló 48/1993 országgyűlési határozat is.

Az ILO több más célkitűzése mellett (kiegyensúlyozott foglalkoztatáspolitika, minőségi szakképzés, esélyegyenlőség biztosítása) a munkavédelem területén is igyekszik ajánlásokat megfogalmazni.
Ilyen például:
- a dinamikus munkaerő-politika,
- a munkahelyi biztonság,
- a munkaidő csökkentése,
- a munkakörnyezet fejlesztése,
- dolgozók jogainak érvényesítése
- és a munka humánusabbá tétele.