Módosítva: 2027 éve

Pretty privilege

A "pretty privilege" az a jelenség, amikor a vonzóbbnak tartott emberek több bizalmat, lehetőséget és magasabb fizetést kapnak, mint azok, akik kevésbé illeszkednek a társadalmilag preferált szépségideálba.

Azt a szisztematikus, gyakran tudattalan előnyt jelenti, amelyet a társadalmilag vonzónak ítélt megjelenésű munkavállalók élveznek a kevésbé vonzónak tartott kollégákkal szemben, függetlenül a tényleges kompetenciáiktól vagy teljesítményüktől.

Miért működik a pretty privilege?

  • Tudattalan torzítások: a vonzó megjelenést pozitív személyiségjegyekkel társítjuk.
  • Kulturális normák: a siker és a vonzerő összekapcsolása.
  • Önbeteljesítő hatás: a pozitív visszajelzések növelik az önbizalmat és a láthatóságot.

Hogyan jelenik meg? 

A toborzás-kiválasztás során „jó megjelenésű” jelölteket gyakrabban hívják be interjúra. Magabiztosabbnak, kompetensebbnek, „jobb fitnek” észlelik őket. Az első benyomás aránytalanul nagy súlyt kap a döntésben (halo-hatás).

Az előléptetések és karrierút esetében:gyorsabb előrejutás, több látható projekt. Vezetői potenciált gyakrabban társítanak hozzájuk. 
Nagyobb eséllyel kerülnek ügyfél- vagy felsővezetői fókuszba.

Teljesítményértékelés: azonos teljesítményüket pozitívabban értékelik, a hibáikat enyhébben ítélik meg. Kommunikációjukat professzionálisabbnak érzékelik.

Bérezés és jutalmazás terén: kutatások szerint hosszú távon magasabb fizetést kapnak, illetve gyakrabban kapnak bónuszt. juttatáselosztás.

A pretty rivilege a mindennapi munkahelyi dinamikákban is utolérhető: a jobb megjelenésű kollégák több figyelmet, segítséget kaphatnak, könnyebb kapcsolódnak az informális hálózatokhoz, véleményük nagyobb súlyt kap megbeszéléseken.

Szervezeti kockázatok lehetnek

  • Torz kiválasztási és előléptetési döntések.
  • Rejtett diszkrimináció és esélyegyenlőtlenség.
  • Teljesítményromlás hosszú távon.
  • Munkahelyi elégedetlenség és fluktuáció.

Mit tehet egy szervezet?

  • Strukturált interjúk és objektív kiválasztási kritériumok.
  • Tudattalan torzításokra fókuszáló vezetői tréningek.
  • Teljesítményalapú, transzparens értékelési rendszerek.
  • Panelinterjúk és döntési kontrollmechanizmusok.