Kérdezz-felelek

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy vagyok és emellett önkormányzati képviselőként tiszteletdíjra vagyok jogosult. Kérdésem az, hogy naptári évet követően jogosult vagyok-e nyugdíjnövelésre az 1997. évi LXXXI. törvény - Tny. - 22/A. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

Visszamentem dolgozni és a férjem vette igénybe a gyed extrát. A kicsi 16 hónapos és az a kérdésem, hogy elengedhetnek-e a munkahelyről? Merthogy 3 éves koráig csak akkor túlóráztathat, ha én azt vállalom.

Az lenne a kérdésem, hogy most kezdtem új munkahelyen dolgozni, mennyi idő kell, hogy elteljen, hogy szülési szabadságra menjek? Előtte 9 évig volt folyamatos munkaviszonyom.

Hétfőn megyek orvoshoz, hogy kiírjon táppénzre (02.01-02.04.) , mert belázasodtam. Hétfőtől (02.06.) előre megbeszélt és beosztásban egyértelműen rögzített szabadságon vagyok 02.13-ig. Ha a munkáltatóm alaptalanul megvádolna, hogy nem valós a betegségem (csak szerinte szimulálok), akkor elveheti-e a szabadságomat, amit ugye előre egyeztettünk? Tudniillik a feleségem mindenórás várandós, ezért kértem a szabadságot...

Öregek otthonában dolgozom mint nővér. A munkabeosztásunk a következő: 7-19, 19-7 és 1 vagy 2 nap pihenő, aztán újra nappal vagy éppen éjszaka és ismét 1 vagy 2 nap pihenő. Arra lennék kíváncsi, jogos-e az, hogy a pótlékunk a következő: 14 órától 18-ig kapunk 15 %-ot, 22 órától 06-ig megint 15 %-ot. 18 órától 22-ig pedig semmit. Tehát ha én 19-kor munkába állok akkor miért nem kapok 22 óráig semmiféle pótlékot, illetve 22 órától miért csak 15%? Nem 30% járna?

Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy a férjem 3 műszakban dolgozik 450 ft-os órabérben. A garantált 161000 forintba beletartoznak a műszakpótlékok?

Szeretném megkérdezni, hogy valóban jogszerű-e 30 év MT munkaviszony után 48 évesen 20 nap szabadságot kapnia egy szociális szférában most közalkalmazottként kezdő tanyagondnoknak?

A jelenlegi munkáltatómnál 2004 óta állok alkalmazásban közalkalmazottként, 2017. január 1-jével esedékes az F6-os fokozatba való átsorolásom. 2012 januárjától veszélyeztetett terhesként táppénzen voltam egészen a 2012 márciusában bekövetkezett szülésemig. A TGYÁS-t a szülés napjától igényeltem, majd a GYED, illetve a GYES következett. 2014-ben megszületett a második gyermekem, ettől az időponttól kezdve ismét TGYÁS, GYED, és GYES következett (párhuzamosan az első gyermek utáni GYES is járt a GYED extrának köszönhetően). Idén a kisebbik fiam betölti a 3. életévét, a GYES már nem jár akkortól, de a munkaviszonyom közalkalmazottként megmaradt, csak a korábbi munkaköröm szűnt meg. Időközben olyan messzire költöztem el, hogy nem tudnék visszamenni dolgozni akkor sem, ha tudnának más munkakört felajánlani. A következő kérdésekre szeretnék választ kapni: 1. A 2012. január 2- március 12-ig tartó időszakra jár-e időarányosan szabadság? 2. Ha jól számoltam, akkor az első szülést követően jár a TGYÁS és a GYED első félévére összesen (egy évi) 21 nap alapszabadság, 4 nap a közalkalmazotti besorolás miatt, illetve 2 nap a gyermek után, vagyis összesen 27 nap. A második gyermekem után 21 nap alapszabadság, 5 nap a közalkalmazotti besorolás miatt, illetve 4 nap a két gyermek után, azaz 30 nap. A GYES lejárta után összesen 57 nap szabadság jár? Kérhetem-e a munkáltatómtól a szabadság megváltását, ha (remélhetőleg közös megegyezéssel) megszűnik a munkaviszonyom? Amennyiben megváltják a szabadságomat, melyik munkabérem lesz a számítás alapja? Választhatom-e azt, hogy letöltöm az összegyűlt szabadságot és csak ezt követően szűnjön meg a munkaviszonyom? Amennyiben letölthetem a szabadságom, akkor melyik bérem lesz a számítás alapja? Jár-e erre az időszakra időarányosan rendes szabadság is? 3. Amennyiben új munkaviszonyt létesítek, mikortól és milyen kedvezmény illeti meg az új munkáltatómat, ha GYES-ről visszatérőként alkalmaz, illetve ezt milyen módon tudja érvényesíteni? Ha ezzel tisztában vagyok, talán könnyebben tudok lobbizni egy állásinterjún.

2015. október elsején született gyermekem, azóta itthon vagyok vele, viszont nem szeretném megvárni azt, hogy betöltse 3 éves korát, hiszen 25 000 forintból nem lehet megélni. Hogyan tudok visszamenni előbb, ha épp nem szándékoznak visszavenni helyhiányra hivatkozva? Azt olvastam, hogy írásban előtte 30 nappal jelezzem a szándékomat írásban, hogy vissza szeretnék menni, ők kötelesek biztosítani számomra munkahelyet?

A gyermekem nemsokára 2 éves lesz, ezután szeretnék visszamenni dolgozni a munkahelyemre, azonban időközben megszüntették/vidékre költöztették azt az osztályt, ahol dolgoztam, de levélben értesítettek, hogy másik osztályra kerültem. A kérdésem az lenne, hogy kötelesek-e visszavenni vagy hivatkozhatnak-e az osztály megszüntetésére? Ha visszavennének, valóban 1 hónap múlva elküldhetnek?

Azonnali hatályú felmondással kapcsolatban szeretnék érdeklődni. A történet a következő: jelenlegi cégemnél lassan már 16 éve dolgozom. Sajnos azt a telephelyet ahol eddig dolgoztunk a cég bezárja, és átköltözik egy távolabbi helyre. Ez nekem napi 2-2.5 óra plusz utazást jelentene, amit én sajnos nem tudok megoldani. így naponta az utazási időm 4-4,5 órára növekedne amit nem tudok kivitelezni. Az lenne a kérdésem, hogy ez elég indok-e ahhoz, hogy ez törvényes és jogszerű legyen az azonnali hatályú felmondásra, hogy a végkielégítést megkapjam a cégtől?

A probléma ami miatt felkeresem, hogy a munkáltatóm nem fogadta el a felmondásomat. Jelenleg gyesen vagyok és adódott egy jobb munkalehetőség. A munkáltatóm, akinél minimálbérre vagyok bejelentve (sokszor a fizetésért is könyörögni kellett-részletekben fizette ki-többszöri kérés után) nem hajlandó aláírni a felmondást amit készítettem (közös megegyezésű felmondás). Határozatlan idejű munkaszerződésem van, a felmondási időről külön nem írtak benne. A gyes áprilisig jár, de már februárban kellett volna kezdenem a munkáltatómnál. Az új helyen is februárban kell kezdeni. Mit tanácsol, hogy a felmondási időtől mentesülni tudjak? Mi a teendő ilyen esetben? Szabadságot sem akarja kifizetni.

Jár-e a végkielégítés akkor, ha rendes felmondással a munkavállaló szünteti meg a munkaviszonyt?

13 hónapos a kislányom és bölcsődébe adnánk, a feleségem pedig a gyed mellett visszamenne dolgozni, amit jelzett is a munkáltatónak, ezügyben fordulok Önhöz kérdésemmel, hogy a munkáltató áthelyezheti-e más boltba a feleségemet vagy abba a boltba köteles-e visszavennie ahol előzőleg is dolgozott?

Két műszakban dolgozom. Úgy tudom, hogy a munkahelyeken van heti pihenőnap. Nálunk ez úgy működik, hogy szombatonként kötelező bemenni, ugyan a szerződésemben erről szó sincs, valamit szóban úgy tájékoztattak, hogy a hétvégi túlórák nem kötelezőek. Kéthetente pedig vasárnap is kötelező bemenni. Most akkor ilyenkor hivatalosan heti kettő vagy egy szabadnap járna? A túlórás papírt pedig egyébként minden héten szerdán, csütörtökön kapjuk meg az akkor következő hétvégéről. Ez törvényes? Nem kellene legalább egy héttel aláíratniuk? Aztán a másik probléma a szabadság, aminek egy részével a munkavállaló rendelkezik. Vagyis rendelkezne, ha a főnök elengedne minket szabadságra. Nálunk ez úgy működik, hogy bemegyünk az irodába egy-két nappal azelőtt, hogy szabadságot szeretnénk, aztán vagy adnak vagy nem. Inkább ez az utóbbi szokott előfordulni. A törvényességet egyértelműen itt is megkerüli, hiszen tudomásom szerint, legalább 15 nappal írásban kell jelezni ezt a munkáltató felé, azonban itt már az első napon megmondták, hogy ez itt így van és kész. Egy kedves ismerősömet pedig próbaidő közben elbocsájtották, természetesen azokat a napokat, amiket ledolgozott, nem fizették neki ki. Ez valóban így működik? Ha próbaidő közben elbocsájtanak valakit, akkor meg sem kapja a bérét?

Felvilágosítást szeretnék kérni azzal kapcsolatban, hogy 2017 elején elkezdtem dolgozni egy kereskedelmi egységben. Szerződést csak most kaptam, annak ellenére, hogy minden nap kértem. A szerződésben határozott időre vettek fel, de a megbeszélésen szó nem volt erről. A bérről annyit mondtak hogy kb. 70 ezer forintot fogok kézhez kapni mert ez 6 órás állás. Amikor elolvastam a szerződésem és nem értettem vele egyet (100000 forint bruttó) felhívtam a területi vezetőt. Ő azt mondta hogy a szerződésem majd meghosszabbítják, mert úgy szokták. A munkabérről meg azt az infót kaptam hogy annyit ad a cég amennyit akar. Meg hogy majd három hónap múlva kapok cafeteriát, ami sehol nem szerepelt a szerződésben. Tíz perc múlva visszahívott, hogy elmehetek! Indok nélkül megteheti mert 3 hónap próbaidő szerepel a szerződésben. Ez ügyben tudok tenni valamit a megfelelő szerveknél? Érdemes időt és pénzt áldoznom rá?

Azt szeretném megkérdezni, hogy munkaszüneti napra adható-e ki pihenőnap? Az interneten több helyen is próbáltam utána nézni, de sajnos nem egyértelmű ami található. Egy oldalon a Mt.124 paragrafusára hivatkoznak, de ott nem találtam rá választ.

Szeretném megkérdezni, hogy amennyiben megszüntetem a fizetés nélküli szabadságomat két gyermekkel itthon töltött 4,5 év után, jogom van-e az eredeti fizetésemet bérfejlesztéssel együtt megkapni (nem csak a felgyülemlett szabadság időszakára) - bármilyen pozícióba is kerüljek? A másik oldalról megközelítve a munkáltató megfelelően jár-e el, ha alacsonyabb beosztású és alacsonyabb fizetéssel járó munkakört ajánl fel, arra hivatkozva, hogy pont ugyanaz a pozíció, ami az enyém volt, vagy megszűnt, vagy már más tölti be, Valamint arra hivatkozik, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre az eredeti szintnek megfelelő nyitott pozíció. Jogszerű ez?

A rokkantsági ellátás melletti munkavégzés esetén figyelendő kereseti korlátnál melyek azok a cafeteria elemek, amik nem tartoznak bele a jövedelembe? Gondolok itt a SZÉP-kártyára, az idén bevezetett készpénz-cafeteriára, iskolakezdési utalványra, ajándék utalványra. Ez a rész az aktuális jogszabályban (1995. évi CXVII. törvény) kicsit összezavart: jövedelemnek minősül a juttatás értéke 69. §770: (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli. (2)771 Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.

Kérdésem az lenne hogy, 2017-ben a félszázalékos nyugdíjemelés automatikusan jár? Az ezelőtti 3 évben nem kértem, azt még megkaphatom? És nyomtatványon kell beadni?