Kérdezz-felelek

A rokkantsági ellátás melletti munkavégzés esetén figyelendő kereseti korlátnál melyek azok a cafeteria elemek, amik nem tartoznak bele a jövedelembe? Gondolok itt a SZÉP-kártyára, az idén bevezetett készpénz-cafeteriára, iskolakezdési utalványra, ajándék utalványra. Ez a rész az aktuális jogszabályban (1995. évi CXVII. törvény) kicsit összezavart: jövedelemnek minősül a juttatás értéke 69. §770: (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli. (2)771 Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.

Kérdésem az lenne hogy, 2017-ben a félszázalékos nyugdíjemelés automatikusan jár? Az ezelőtti 3 évben nem kértem, azt még megkaphatom? És nyomtatványon kell beadni?

27 éves munkaviszonyom van, abból a közszférában 22 évet dolgoztam. Kérdéseim az alábbiak: Ha külföldre mennék dolgozni (Spanyolország), akkor ebből a munkaviszonyból számolnak-e kint be valamit? A spanyol törvények alapján ott 65 év betöltésével és 15 év munkaviszonnyal lehet elmenni nyugdíjba. Ott is beszámítják az itthon letöltött éveket a nyugdíjba? Vagy hogyan történik a nyugdíj számítása?

40 éves jogviszonnyal két éve nyugdíjba mentem. Májusban leszek 60 éves. Két éve Angliában tartózkodom a lányoméknál. Nekik családi vállalkozásuk van. Ide szeretnének bejelenteni, mint takarítót. Angliában 2020-tól várhatóan 66 év lesz a nők nyugdíjkorhatára. Kérdésem a következő. Ha még 6 évet mint a cég alkalmazottja dolgoznék, az mit változtatna a nyugdíjamon? Az évenkenti 0,5 %/os emelésen túl jelentene ez bármit? A 6 év után résznyugdíjra nem lennek itt jogosult, ha jól tudom, ahhoz 10 év jogviszonyra van szükség.

1982-ben születtem, 2012. szeptember óta egyházi fenntartású iskolában tanítottam. A jogviszonyom jogellenesen megszűnt egy hibás szerződésmódosítás miatt, az ügyet bíróság elé terjesztettem fel, amely felszólított, hogy szám- és összegszerűen jelöljem meg a bennragadt szabadságaimat, de nem sikerül (lévén nem értek hozzá). 2014 januártól nem kaptam szabadságot, februártól terhességi táppénzre kerültem. 2014. szeptemberében megszületett a gyermekem, akivel 2015. februárig tgyást kaptam, majd megkezdtem a gyedet. 2015. szeptember végén megszakítottam a fizetés nélküli szabadságomat, és részmunkaidőben visszamentem dolgozni. 2016. június 15-ével a részmunkaidős szerződésem lejárt, amivel sajnos a munkaviszonyom is megszűnt. Felkértem a munkáltatót is, hogy a bennrekedt szabadságokról adjon tájékoztatást, de nem reagált a kérésemre. Nem is értem, hogy a bíróság ennek kiszámolására miért engem szólít fel, és miért nem a munkáltatót, egy kicsit kétségbeestem...

Jelenleg gyesen vagyok. Szülési szabadságom alatt tulajdonosváltás történt és az új munkáltatóm aki jogfolytonosan vett át minket, nem kíván visszavenni az eredeti munkakörömbe. Kifizeti a végkielégítést, felmondási időt, szabadságot. Jár-e nekem cafeteria? Vagy esetleg milyen egyéb juttatás illet meg engem ebben az esetben?

Egy kft.-ben dolgozó adminisztrátornak minimálbér vagy bérminimum jár? Pénzügyi, gazdasági feladatok, számlázás, pályázatokkal kapcsolatos feladatai vannak.

Válás után közös felügyeletben (50-50%) neveljük volt férjemmel 2 kiskorú gyermekünket. A családi adókedvezményt eddig 50-50%-ban érvényesítettük, de mivel a volt férjemet elbocsájtották az állásából, így munkanélküli lett. Kérdésem, hogy én igényélhetem-e egyedül a teljes támogatást, amíg ő munkanélküli.

Én azt szeretném kérdezni, hogy olyankor mi a teendő vagy egyáltalán valahonnan kaphatunk-e segítséget, ha én 15 órát dolgozok kint a szabadban, és amilyen hidegek vannak mostanában sajnos a szociális helyiségekben is csak 15-16 fok meleg van. Sajnos nem képesek feljebb csavarni a fűtést.

Az a kérdésem, hogy közfoglalkoztatotti jogviszony esetében a közös megegyezés, illetve az azonnali hatályú felmondásom esetén, meg kell fizetnem a fennmaradó napokra eső munkabérem a foglalkoztató részére?

Egyéni vállalkozónál dolgozom, jelenleg veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok. Azt szeretném kérdezni, hogy a munkáltatómat így havi szinten terheli-e valamilyen fizetni való utánam?

Egyik napról a másikra leveheti-e a munkáltató 8 óráról 6 órára a munkaidőt előző megegyezés nélkül? És ha nem fogadom el mivel járhat?

Az lenne a kérdésem, hogy jár-e valamilyen juttatás, bér annak a munkavállalónak, aki megszakítás nélküli munkarendben dolgozik (5+5), és december 25-26-ra papíron be volt osztva műszakba (beleesett az 5 munkanapba), de nem kellett bemennie dolgozni, mivel állt az üzem, ünnep volt. Nem jár ilyenkor a fizetett ünnepre járó bér?

Az az egyszerű kérdésem lenne, ha ezen a héten csütörtökön napközben kell visszamennem az orvoshoz a táppénzes papírért, akkor kötelességem-e jelezni a munkáltató felé, hogy jövő hét hétfőn állok ismét munkába, abban az esetben, ha péntekre és szombatra is megkapom a betegszabadságot?

Családi adókedvezménnyel kapcsolatos kérdésem lenne. Férjemnek és nekem is van az előző házasságunkból 2-2 gyermek, illetve van egy közös gyermekünk is. Az én két gyermekemmel és a közös gyermekünkkel élünk egy háztartásban, utánuk én kapom a családi pótlékot és a családi adókedvezményt is (3 gyermek után járót,mivel nálam vannak elhelyezve). Férjem előző feleségének is született egy újabb gyermeke, ott ő veszi igénybe ugyanezeket a támogatásokat az ő 3 gyereke után. Mi most osztott felügyeletet szeretnénk kapni (kétheti váltással) a férjem 2 gyerekére, ami azt jelenti, hogy elvileg 50-50%-ban kapják majd a családi pótlékot, viszont az adókedvezmény tekintetében nem tudjuk, mire számíthatunk. Azt olvastam Önöknél, hogy a most családba kerülő 2 gyerek után 50%-ban jogosultak leszünk, viszont a volt feleség (mivel ott is megvan a 3. gyermek) már a 3 gyerek után járó kedvezményt kapja utánuk, mi viszont nem kaphatunk, csak a férjem 2 gyermeke után 50%-ot (elvileg). Vagy ilyenkor a volt feleség is elveszti a 3 gyerek után járó kedvezményeket? Vagy esetleg mi annak a felére vagyunk jogosultak?

Elváltam, 2 kiskorú gyerekemet én nevelem. Családi pótlékot kapok. A családi adókedvezményt nem tudom kihasználni, mivel Bt-ben dolgozom, kisadózók vagyunk, nem fizetünk személyi jövedelemadót, ezért nem igényelhetem vissza. Volt férjemnek ajánlotta a bírónő gyerektartásdíj emelés ügye közbe, hogy akkor igényelje ő a gyerekek után. Az NAV-nál azt mondták neki,hogy akkor hozzá kell a gyerekeket bejelenteni állandó lakcímre. Ezt én semmiképp nem szeretném. Azt olvastam még, hogy csak az igényelheti, aki kapja a családi pótlékot, és egy háztartásban él a gyerekekkel.

Férjemnek és nekem is szépségiparban szerzett végzettségünk van. Sajnos ő rokkantsági ellátásban részesül hosszú évek óta. Milyen összegű járulékot kellene fizetnünk/fizetnem magunk után, ha én mint vállalkozó alkalmaznám őt 4 órában?

Arra szeretnék választ kapni, hogy újra számolják-e nyugdíjamat, ha elérem az öregségi nyugdíj korhatárát? 2003-tól vagyok leszázalékolva. 67%-os voltam 2016 májusáig. Akkor levettek 50%-ra és véglegesítettek. Májusig a rokkantellátás összege 54800 Ft volt, utána pedig csak 33350 Ft lett. Az ellátás mellett mindvégig dolgoztam egy rehab. foglalkoztatóban. Ha jól értettem, akkor ez is munkaviszonynak számít, de arról nem esett szó,hogy minek alapján számolják majd ki a tényleges nyugdíjas összegét. Újra számolják majd?

Költségvetési intézményben voltam vezető beosztású dolgozó, és nyugdíjam összegének (ill. a nyugdíjalapnak) újraszámítása, felülvizsgálata ügyében fordulok Önhöz tanácsért. Egy régóta húzódó ügy ez, de egyszerűen nem tudok belenyugodni, gyakran dúl bennem a düh, hogy a volt munkáltatóm, annak akkori gazdasági vezetője hanyagsága miatt a nyugdíjazási kérelmem - előrehozott nyugdíj - beadásakor (2007. február) időben nem fizette ki a 40 éves jubileumi jutalmat, ennek lehetőségére nem hívta fel a figyelmemet, s ez az összeg természetesen növelte volna a nyugdíjalapot, így a nyugdíjam összegét is. A gazdasági vezető is tudta, hisz egyeztettük az igazgatómmal a nyugdíjazásomra való kérelem beadását. Létszámleépítés miatt ez „jól” is jött az intézménynek. Az akkori igazgató ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy más jogviszonyban dolgozom tovább az intézményben, mint ahogy történt is 2012-ig (2008. febr.-tól vállalkozóként) -, e nélkül nem is vállaltam volna az előrehozott nyugdíjazást. A jubileumi jutalom kifizetésére csak az azt követő évben, 2008. januárban (rákérdezésemre) került sor - a kifizetés jogcíme jubileumi jutalom - de ezt már nem számították be a nyugdíjalapba (bár kértem a nyugdíjbiztosítót), csupán a felmentési időben, mint közalkalmazottként továbbfoglalkoztatott jogcímen emelték meg kb. 1400.- Ft.-tal. Úgy tudom, hogy mivel az eset nem hatályvesztő, a hatóságnak a nyugdíjba vonuló személynek az őt megillető járandóságot későbbi kifizetés esetén is figyelembe kell venni a nyugdíjszámításnál - utólagos korrekcióval, de nem mindegy, hogy a nyugdíjalapot, pontosabban a nyugdíj összegét számítják újra, vagy csak a 0,5 %-ot (ez utóbbi számot remélem jól tudom).

2013-ban korkedvezményes nyugdíjban részesültem Romániából és a magyar nyugdíjbiztosító tudott erről, de még tovább dolgoztatott 3 évig. Ebben az időben kerestem a legtöbbet és nem számítják bele a nyugdíjas ledolgozott éveimhez.