Kérdezz-felelek

Jár-e a végkielégítés akkor, ha rendes felmondással a munkavállaló szünteti meg a munkaviszonyt?

13 hónapos a kislányom és bölcsődébe adnánk, a feleségem pedig a gyed mellett visszamenne dolgozni, amit jelzett is a munkáltatónak, ezügyben fordulok Önhöz kérdésemmel, hogy a munkáltató áthelyezheti-e más boltba a feleségemet vagy abba a boltba köteles-e visszavennie ahol előzőleg is dolgozott?

Két műszakban dolgozom. Úgy tudom, hogy a munkahelyeken van heti pihenőnap. Nálunk ez úgy működik, hogy szombatonként kötelező bemenni, ugyan a szerződésemben erről szó sincs, valamit szóban úgy tájékoztattak, hogy a hétvégi túlórák nem kötelezőek. Kéthetente pedig vasárnap is kötelező bemenni. Most akkor ilyenkor hivatalosan heti kettő vagy egy szabadnap járna? A túlórás papírt pedig egyébként minden héten szerdán, csütörtökön kapjuk meg az akkor következő hétvégéről. Ez törvényes? Nem kellene legalább egy héttel aláíratniuk? Aztán a másik probléma a szabadság, aminek egy részével a munkavállaló rendelkezik. Vagyis rendelkezne, ha a főnök elengedne minket szabadságra. Nálunk ez úgy működik, hogy bemegyünk az irodába egy-két nappal azelőtt, hogy szabadságot szeretnénk, aztán vagy adnak vagy nem. Inkább ez az utóbbi szokott előfordulni. A törvényességet egyértelműen itt is megkerüli, hiszen tudomásom szerint, legalább 15 nappal írásban kell jelezni ezt a munkáltató felé, azonban itt már az első napon megmondták, hogy ez itt így van és kész. Egy kedves ismerősömet pedig próbaidő közben elbocsájtották, természetesen azokat a napokat, amiket ledolgozott, nem fizették neki ki. Ez valóban így működik? Ha próbaidő közben elbocsájtanak valakit, akkor meg sem kapja a bérét?

Felvilágosítást szeretnék kérni azzal kapcsolatban, hogy 2017 elején elkezdtem dolgozni egy kereskedelmi egységben. Szerződést csak most kaptam, annak ellenére, hogy minden nap kértem. A szerződésben határozott időre vettek fel, de a megbeszélésen szó nem volt erről. A bérről annyit mondtak hogy kb. 70 ezer forintot fogok kézhez kapni mert ez 6 órás állás. Amikor elolvastam a szerződésem és nem értettem vele egyet (100000 forint bruttó) felhívtam a területi vezetőt. Ő azt mondta hogy a szerződésem majd meghosszabbítják, mert úgy szokták. A munkabérről meg azt az infót kaptam hogy annyit ad a cég amennyit akar. Meg hogy majd három hónap múlva kapok cafeteriát, ami sehol nem szerepelt a szerződésben. Tíz perc múlva visszahívott, hogy elmehetek! Indok nélkül megteheti mert 3 hónap próbaidő szerepel a szerződésben. Ez ügyben tudok tenni valamit a megfelelő szerveknél? Érdemes időt és pénzt áldoznom rá?

Azt szeretném megkérdezni, hogy munkaszüneti napra adható-e ki pihenőnap? Az interneten több helyen is próbáltam utána nézni, de sajnos nem egyértelmű ami található. Egy oldalon a Mt.124 paragrafusára hivatkoznak, de ott nem találtam rá választ.

Szeretném megkérdezni, hogy amennyiben megszüntetem a fizetés nélküli szabadságomat két gyermekkel itthon töltött 4,5 év után, jogom van-e az eredeti fizetésemet bérfejlesztéssel együtt megkapni (nem csak a felgyülemlett szabadság időszakára) - bármilyen pozícióba is kerüljek? A másik oldalról megközelítve a munkáltató megfelelően jár-e el, ha alacsonyabb beosztású és alacsonyabb fizetéssel járó munkakört ajánl fel, arra hivatkozva, hogy pont ugyanaz a pozíció, ami az enyém volt, vagy megszűnt, vagy már más tölti be, Valamint arra hivatkozik, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre az eredeti szintnek megfelelő nyitott pozíció. Jogszerű ez?

A rokkantsági ellátás melletti munkavégzés esetén figyelendő kereseti korlátnál melyek azok a cafeteria elemek, amik nem tartoznak bele a jövedelembe? Gondolok itt a SZÉP-kártyára, az idén bevezetett készpénz-cafeteriára, iskolakezdési utalványra, ajándék utalványra. Ez a rész az aktuális jogszabályban (1995. évi CXVII. törvény) kicsit összezavart: jövedelemnek minősül a juttatás értéke 69. §770: (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli. (2)771 Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.

Kérdésem az lenne hogy, 2017-ben a félszázalékos nyugdíjemelés automatikusan jár? Az ezelőtti 3 évben nem kértem, azt még megkaphatom? És nyomtatványon kell beadni?

27 éves munkaviszonyom van, abból a közszférában 22 évet dolgoztam. Kérdéseim az alábbiak: Ha külföldre mennék dolgozni (Spanyolország), akkor ebből a munkaviszonyból számolnak-e kint be valamit? A spanyol törvények alapján ott 65 év betöltésével és 15 év munkaviszonnyal lehet elmenni nyugdíjba. Ott is beszámítják az itthon letöltött éveket a nyugdíjba? Vagy hogyan történik a nyugdíj számítása?

40 éves jogviszonnyal két éve nyugdíjba mentem. Májusban leszek 60 éves. Két éve Angliában tartózkodom a lányoméknál. Nekik családi vállalkozásuk van. Ide szeretnének bejelenteni, mint takarítót. Angliában 2020-tól várhatóan 66 év lesz a nők nyugdíjkorhatára. Kérdésem a következő. Ha még 6 évet mint a cég alkalmazottja dolgoznék, az mit változtatna a nyugdíjamon? Az évenkenti 0,5 %/os emelésen túl jelentene ez bármit? A 6 év után résznyugdíjra nem lennek itt jogosult, ha jól tudom, ahhoz 10 év jogviszonyra van szükség.

1982-ben születtem, 2012. szeptember óta egyházi fenntartású iskolában tanítottam. A jogviszonyom jogellenesen megszűnt egy hibás szerződésmódosítás miatt, az ügyet bíróság elé terjesztettem fel, amely felszólított, hogy szám- és összegszerűen jelöljem meg a bennragadt szabadságaimat, de nem sikerül (lévén nem értek hozzá). 2014 januártól nem kaptam szabadságot, februártól terhességi táppénzre kerültem. 2014. szeptemberében megszületett a gyermekem, akivel 2015. februárig tgyást kaptam, majd megkezdtem a gyedet. 2015. szeptember végén megszakítottam a fizetés nélküli szabadságomat, és részmunkaidőben visszamentem dolgozni. 2016. június 15-ével a részmunkaidős szerződésem lejárt, amivel sajnos a munkaviszonyom is megszűnt. Felkértem a munkáltatót is, hogy a bennrekedt szabadságokról adjon tájékoztatást, de nem reagált a kérésemre. Nem is értem, hogy a bíróság ennek kiszámolására miért engem szólít fel, és miért nem a munkáltatót, egy kicsit kétségbeestem...

Jelenleg gyesen vagyok. Szülési szabadságom alatt tulajdonosváltás történt és az új munkáltatóm aki jogfolytonosan vett át minket, nem kíván visszavenni az eredeti munkakörömbe. Kifizeti a végkielégítést, felmondási időt, szabadságot. Jár-e nekem cafeteria? Vagy esetleg milyen egyéb juttatás illet meg engem ebben az esetben?

Egy kft.-ben dolgozó adminisztrátornak minimálbér vagy bérminimum jár? Pénzügyi, gazdasági feladatok, számlázás, pályázatokkal kapcsolatos feladatai vannak.

Válás után közös felügyeletben (50-50%) neveljük volt férjemmel 2 kiskorú gyermekünket. A családi adókedvezményt eddig 50-50%-ban érvényesítettük, de mivel a volt férjemet elbocsájtották az állásából, így munkanélküli lett. Kérdésem, hogy én igényélhetem-e egyedül a teljes támogatást, amíg ő munkanélküli.

Én azt szeretném kérdezni, hogy olyankor mi a teendő vagy egyáltalán valahonnan kaphatunk-e segítséget, ha én 15 órát dolgozok kint a szabadban, és amilyen hidegek vannak mostanában sajnos a szociális helyiségekben is csak 15-16 fok meleg van. Sajnos nem képesek feljebb csavarni a fűtést.

Az a kérdésem, hogy közfoglalkoztatotti jogviszony esetében a közös megegyezés, illetve az azonnali hatályú felmondásom esetén, meg kell fizetnem a fennmaradó napokra eső munkabérem a foglalkoztató részére?

Egyéni vállalkozónál dolgozom, jelenleg veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok. Azt szeretném kérdezni, hogy a munkáltatómat így havi szinten terheli-e valamilyen fizetni való utánam?

Egyik napról a másikra leveheti-e a munkáltató 8 óráról 6 órára a munkaidőt előző megegyezés nélkül? És ha nem fogadom el mivel járhat?

Az lenne a kérdésem, hogy jár-e valamilyen juttatás, bér annak a munkavállalónak, aki megszakítás nélküli munkarendben dolgozik (5+5), és december 25-26-ra papíron be volt osztva műszakba (beleesett az 5 munkanapba), de nem kellett bemennie dolgozni, mivel állt az üzem, ünnep volt. Nem jár ilyenkor a fizetett ünnepre járó bér?

Az az egyszerű kérdésem lenne, ha ezen a héten csütörtökön napközben kell visszamennem az orvoshoz a táppénzes papírért, akkor kötelességem-e jelezni a munkáltató felé, hogy jövő hét hétfőn állok ismét munkába, abban az esetben, ha péntekre és szombatra is megkapom a betegszabadságot?