Kérdezz-felelek

Egy családi vállalkozás, 2 személyes kft vagyunk a férjemmel. Egy nagyon kedves kolleganőnk, 2009-ben elment szülési szabadságra. Azóta a második gyermek is megszületett, utána 2014. november 18-án jár le a GYES. A hölgy nem kíván nálunk tovább dolgozni, mert visszaköltözött vidékre a gyerekekkel. A könyvelőnk kiszámolta, hogy 58 nap szabadság jár neki. Ez mintegy 270.000,- Ft + járulékok. Ezt a cég egyszerűen nem tudja kifizetni, nem is számítottunk ekkora összegre, mert azt hittem, hogy a szabadságokra vonatkozó törvény alapján a december 31-ig ki nem vett szabadság elvész. Abban kérem a segítségét, hogy mindkét fél részére tisztességes megoldást találjunk.

1952. júl. 25-én születtem. Az a kérdésem, hogy mikortól leszek jogosult özvegyi nyugdíjra és hogyan kell ezt kérni.

Iskolánkban a közalkalmazotti tanács elnöke nem pedagógus munkakörben dolgozik (iskolatitkár). Kérdésem, hogy hogyan kell biztosítanom munkaidő kedvezményét? Bent kell töltenie az intézményben a számára előírt munkaidőt, és a munkaköri leírásában meghatározott feladatait kell csökkentenem, vagy megválasztása után automatikusan a kedvezménnyel csökkentett munkaidőt, heti 34 órát tölt bent az iskolában?

Egyre nagyobb az érdeklődés az ELTE üzleti coachképzése iránt, az idén ősszel már második alkalommal indult a posztgraduális képzés, amelyet februártól egy újabb, keresztféléves program is kiegészít - tájékoztatott a szervező intézmény.

Mennyivel kap kevesebbet jövőre, akinek bruttó 300.000 Ft cafeteriája van?

Ha szabadságon vagyok köteles vagyok-e bemenni gyűlésre? Ha két nap szabadságra van szükségem, a munkaadó mondhatja-e, hogy csak öt napot ad és ha a gyerekem egy nap akarom elvinni az orvoshoz mondhatja-e ugyan ezt? Mert a munkahelyemen ez így megy.

Több, mint egy éve elhúzódó probléma a cégnél, hogy az üzemcsarnok levegőjére panaszkodnak a dolgozók, de a munkáltató a levegőszennyezést nem szüntette meg a mai napig, pedig már a Munkavédelmi Hatóság is vizsgálódott. Milyen lépést javasol Ön azért, hogy a munkáltató komolyan vegye a problémát? Van-e lehetőség arra, hogy egy független szakértő kivizsgálja a körülményeket?

Budapesti gyermekotthonba közalkalmazottként dolgozunk. Megszakítás nélküli folyamatos munkarendben dolgozunk, 12 órás szolgálatban éjszaka dolgozunk többnyire. Hétvégén és iskola szünetekben vagyunk nappalos szolgálatban. Kérdésünk a bérpótlék számításra vonatkozna: pontosan hány százalék jár nekünk nappalra illetve éjszakára? Az új munka törvénykönyve különbséget tesz-e több műszakos, folyamatos illetve megszakítás nélküli munkarend között? Azért gondoljuk,hogy különbség lehet mert nekünk vasárnapi szolgálatra sem jár 50 százalék pótlék. Másik kérdésünk, hogy gyermekotthonokban gyermekfelügyelőknek jár-e a +25 nap pótszabadság? Ha szabadságon vagyunk ezekre a napokra jár-e (garantált bérminimum kiegészítés,szociális ágazati pótlék, gyermek és ifjúság védelmi pótlék, felzárkóztatási pótlék illetve a bérkompenzáció) vagy ezt időarányosan le kell vonni?

Ha a jelenlegi javaslat átmegy a törvényhozáson, akkor a helyi bérlet közterhe 35,7 százalékról 51,17 százalékra változik. De mi történik, ha valaki idén decemberben adja ki a 2015-ös éves bérletet?

Helyes lenne az az elmélet,hogy 5 hónap végkielégítés esetén az éves bruttó bér osztva 365 nappal? Az így kapott 1 napra eső összeget szorozzuk az öt hónapra eső munkanapokkal. (110 nap). A munka törvénykönyve alapján 5 hónap végkielégítés jár (távolléti díj). A távolléti díj és egy havi bérem (éves bruttó bér osztva 12 hónappal) az nem ugyan az az összeg kellene, hogy legyen? Esetemben egy havi bérem alapbér plusz jutalék. A végkielégítésem az első bekezdésben leírtak alapján lett számolva. Ha ez így helyes akkor a 110 nap az negyven nappal kevesebb mint az 5 hónap.

Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot (ha semmi változás nincs) nem 3-2-1 évenként - életkortól függően - kötelező elvégeztetni a munkáltatónak?

Érdeklődni szeretnék, hogy a munkáltató 30 napot meghaladó táppénz időszak alatt ellenőrizheti-e hogy otthon van-e és hogy valóban beteg-e a munkavállaló?

Munkáltatóm 40 órás munkaszerződést kötött velem meghatározott alapbérrel plusz a forgalmi jutalékkal, fix pótlékkal. Ezzel szemben kötelezett a heti 6 teljes napi munkavégzésre, ami napi 11-12 óra. Természetesen csak az alapbért, a forgalom utáni jutalékot, és a szerződésben meghatározott fix pótlékot kaptam meg, ami a 40 órás szerződésre vonatkozott, nem pedig a heti átlagosan 65 órára. Mit tehetek annak érdekében, hogy ne tudjanak kötelezni a heti 6 teljes nap munkavégzésre, valamint a már 9 hónapja ki nem fizetett túlmunka bérét visszamenőleg megkapjam?

Megteheti-e a gyesen lévő kismama, hogy a gyes alatt másik munkáltatónál helyezkedik el? Ezt be kell-e jelentenie a fizetés nélküli szabadságot biztosító munkáltatónak illetve elveszíti-e a védelmet?

Közalkalmazott vagyok, 2015 júliusban lesz meg a 40 évem. Mivel 37 évet dolgoztam közalkalmazottként, 8 hónap felmentési időre számítok, tehát december 1-el elkezdhetem a felmentésem. A hírekből kapott információk alapján 2015. január 1-től változhat a nyugdíjtörvény. Kérdésem, ha december 1-vel kérem a felmentésem és megváltozik a törvény januártól, kérhetem-e a felmentés megszakítását, vagy munkanélküli leszek?

Végzős pszichológus hallgatóként a BME Munkapszichológiával kapcsolatos mesterszakára készülök továbblépni, azonban kétségeim vannak afelől, hogy milyen elhelyezkedési lehetőségeket nyújthat majd nekem a diploma. Alapvetően a kiválasztás, és a tréningezés érdekelne, de nem találok semmilyen friss cikket, leírást arról, hogy az ezen mesterszakot végzettek mennyire képesek labdába rúgni a közgazdász végzettségű, azonos pozícióba kívánkozó emberekkel. Valamint egyáltalán milyen pozíciókkal próbálkozhatnak a HR-en belül, és van-e valamilyen diszkrimináció a két fajta végzettség közt a gyakorlatban?

A cég ahol dolgozom, egy hónapot meghaladó betegség után kiveszi a dolgozóját aktív állományból és akkor az Erzsébet utalványt nem kapja a dolgozó. Kérdésem az lenne,hogy ez szabályos?

Tízfős vállalkozás vagyunk. Az egyik dolgozói csoporton belül szeretnék év végi jutalmat adni cafetéria elemekből, de nem feltétlenül a meglévő cafeteria-rendszeren belül (SZÉP-kártya, Erzsébet utalvány), természetesen az adózási szabályokra figyelve. Ilyenkor erre is a cafetéria szabályzat vonatkozik (tehát egységes elv szerint kell a csoporton belül a jutalmat mindenkinek kiadni), vagy adhatok akár 1 főnek is több 100 ezer forint összeget, másnak pedig semmit? Ha igen, mire kell figyeljek?

Az utóbbi években a cafeteria piac átalakulásával az OTP önkéntes nyugdíjpénztáránál azt tapasztalták, hogy a munkavállalók egyre inkább a gyorsan elkölthető juttatásokat kezdték el előnyben részesíteni, ennek megfelelően csökkentek a pénztárukba érkező munkáltatói befizetések - de úgy tűnik, mégis nő a tagok létszáma.

Képezhetek úgy cafeteria csoportot a részmunkaidősökből, hogy csak fele annyi Erzsébet-utalványt kapnak majd, mint a teljes állásban dolgozók?