10 hiedelem a karrierről – mi az igazság?

1. Jó állás csak kapcsolatok útján szerezhető

A networkingnek fontos szerepe van az álláskeresésben. Minél ismertebb vagy az adott területen, minél többen látják a képességeidet, eredményeidet, annál nagyobb eséllyel találnak meg egy keresés esetén. Hiú ábránd azonban azt hinni, hogy alkalmatlanság esetén bármilyen kapcsolat segít, legfeljebb az állami szektorban néhány helyen.

Több ezer olyan jól fizető állás vár betöltésre - például a www.monster.hu oldalon, amelyre csak pályázni kell. Majd egy alapos kiválasztás után nyeri el azt a céghez és a pozícióhoz leginkább illő jelölt.

2. A fejvadász majd állást szerez nekem, úgyis az a dolga

Kezdő álláskeresők követik el azt a hibát, hogy regisztrálnak fejvadász cégek adatbázisába, feltöltik önéletrajzukat és várják a megkeresést. Ha nagyon kapós valakinek a tudása, akkor nem is marad el a telefonhívás, ám a többség csalatkozik. A fejvadász fizetős ügyfele ugyanis az a munkaadó, aki szakembert keres és megbízza az állás betöltésével. Tehát a fejvadász elsősorban munkaadói igényt elégíti ki.

3. Külföldön könnyebb az érvényesülés mint itthon – magasabb a fizetés, több a munkalehetőség

Nem sétagalopp kijutni és ott egzisztenciát felépíteni. A kint élő magyarok szerint is legalább fél év kőkemény küzdés, sok-sok hullámvölgy, míg sikerül a szakmai és kulturális beilleszkedés. Érvényesülni elsősorban a hiányszakmákban és a helyi nyelv legalább középfokú ismeretével lehet. Főként mérnökök, informatikusok, orvosok, betegápolók, építőipari szakmunkások, pincérek, szakácsok találják meg számításukat. Az álláspiac pedig inkább német nyelvterületen pörög. A briteknél a brexit hatásai miatt (befékező gazdaság, várható munkaerőkorlátozások) nehezebb lesz álláshoz jutni.

4. Számít, ki, hol szerezte a diplomát

Pályakezdőknél mindenképp, aztán az évek múlásával, a szakmai állomások gyűlésével egyre kisebb a szerepe. A munkaadók fejében van egy ’láthatatlan lista’ az értékes és a kevéssé értékes diplomákról. A nagy egyetemek között nincs különbség. A kisebb, kevéssé ismert iskolák diplomája azonban kevesebbet ér a munkaadóknál.

5. A doktori (phd) cím kapukat nyit meg

Az akadémiai szférában, kutatóintézetekben mindenképpen előny. Sőt, egy idő után elvárás. A versenyszektorban kevéssé kvalifikált munkakör esetén még ijesztő is lehet a munkaadónak. Ha valaki nem a kutatói szférába vágyik, akkor egyetemistaként jobb stratégia a diplomázás után elkezdeni dolgozni, majd utána – ha a phd beleillik a karrierútba –belefogni a tudományos cím megszerzésébe.

6. A szakmai gyakorlat meghatározza a karriert

Sokat számít, hogy egyetemistaként mely cég hajójára szállunk fel szakmai gyakorlatra

Rengeteget számít. Nem szívesen vesz fel a munkaadó olyan pályakezdőt, aki semmilyen munkatapasztalata nincs. Annak is nehéz a helyzete, aki csak túl akart lenni ezen és egy ’névtelen bt-nél’ tudta le. Éppen ezért ne a könnyebb ellenállás irányába induljunk, hanem jó nevű cégnél kóstoljunk bele a munkába. Aki multis karriert akar építeni, mindenképpen multis gyakorlati helyet keressen.

7. Csak nagy, multi cégnél lehet karriert építeni

Egyértelműen nem igaz. Nagyobb cégek esetében előny lehet a nemzetközi háttér, a strukturált felépítés, a stabil anyagi háttér, a támogatott képzési lehetőségek, ugyanakkor a hátrányok közé sorolható a merev struktúra, a nagy mennyiségű adminisztráció, a szűk szakmai terület. Kisebb vállalkozások esetében előny lehet a rugalmasabb munkavégzés, a kevésbé formális kapcsolatok, a napi szintű visszajelzés, míg hátrány a kevésbé stabil anyagi háttér, a korlátozott előre lépési lehetőség, és az elmaradó képzések. Az utóbbi évek trendje: a leginkább talpraesettek összeállnak, saját startup céget alapítanak, befektetőket keresnek és a saját maguk üzletét építik fel. Működő stratégia az is, hogy sokan multi cégnél kitanulják az üzleti élet működését, majd saját cégben, például egyéni tanácsadóként folytatják.

8. Külföldi munkatapasztalattal könnyebb a magyarországi álláskeresés

Pályakezdőknél a cégek keresik a pluszt az önéletrajzok között. Ez lehet például Erasmus ösztöndíjjal nyugat-európai részképzés, szintén Erasmussal szakmai gyakorlat vagy önkéntes munka. Különösen külföldi hátterű cégeknél jelent ez versenyelőnyt. Általában az ilyen jelölteknek magas szintű a nyelvtudása, jó az alkalmazkodó és problémamegoldó készsége, nyitottabbak a világ, az újdonságok felé.Érdemes megjegyezni, hogy a huzamosabb idő (legalább 8-10 év) után Magyarországra visszatérőknek már nehezebb dolguk van. Nekik több munkaadói előítélettel kell megküzdeniük (magas bérigény, minimális magyarországi kapcsolatrendszer, nagyképűség).

9. Ötven éves kor felett eláshatja magát az ember az álláspiacon

Ez így persze nem igaz. Bizonyos kor felett – sok esetben ez már 40-45-nél elkezdődik – azonban nehezebb álláshirdetésre pályázva felvenni a versenyt a fiatalokkal. Ebben az esetben sem lehetetlen az állásszerzés, amit a növekvő munkaerőhiány is segít. Ami biztos: senior álláskeresőként nagyobb a szerepe az évek alatt gyűjtött kapcsolatoknak, tapasztalatnak.

10. Nyelvtudás nélkül nincs jó állás

Megfelelő szaktudás esetén magyar tulajdonú cégnél van. A nyelvtudás hiánya azonban jelentősen beszűkíti a lehetőségeket. Külföldi tulajdonú munkaadóknál a szellemi munkakörökben például szinte mindenhol elvárás. A nyelvtanulásra azonban rengeteg lehetőség kínálkozik és soha nem késő elkezdeni. Fontos, hogy ne a nyelvvizsga legyen a fő cél, hanem a nyelvtudás megszerzése illetve folyamatosan karban kell azt tartani.