2 millió nyugdíjas országa vagyunk
2013 második félévében folytatódott a nyugdíjasok számának lassú gyarapodása: a kort betöltött öregségi nyugdíjasok több mint 1,9 millióan vannak. A nyugdíjak 5,5 százalékkal emelkedtek, annak ellenére, hogy az ellátásokat januárban 5,2 százalékkal növelték. A gyorsabb növekedés oka az új nyugdíjasok átlagnál magasabb nyugdíja, írja a Napi Gazdaság.
Tovább folytatódik a magyar társadalom elöregedése - ezt támasztják alá az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság (ONYF) által a napokban nyilvánosságra hozott féléves adatok is. Szerény mértékben tovább emelkedett a nyugdíjasok száma, így a folyósított öregségi nyugdíjellátások száma stabilan meghaladja a 2 millió, míg a körbetöltött öregségi nyugdíjasok létszáma az 1,9 milliót, vagyis a társadalom 19-20 százalékát.
Június végén az átlagos öregségi nyugdíj összege 113 053 forintra emelkedett, ami 5,5 százalékkal magasabb a tavaly decemberinél. Mint ismert, idén januárban a nyugdíjakat 5,2 százalékkal emelték, az ennél gyorsabb átlagnyugdíj-emelkedés egyértelműen az új nyugdíjasok átlagnál magasabb nyugdíjával magyarázható - ez húzta feljebb az átlagot.
A friss nyugdíjak magasabb értékét igazolja azon nők nyugdíjadata is, akik a 62 éves korhatár betöltése előtt már nyugdíjba vonultak. Ezt a lehetőséget 2010 után teremtették meg azon nők számára, akik legalább 40 év szolgálati idővel rendelkeznek. A lehetőséggel az elmúlt bő két évben 95 ezren éltek, ők idő előtt távoztak a munkaerőpiacról - miközben más területeken a kormány ezzel ellentétes nyugdíjpolitikát folytat. A "nők-40" programban nyugdíjba vonulók átlagos nyugdíja 114,9 ezer forint, ami némileg meghaladja az országos átlagot.
A nyugdíjasok elitjét azonban a volt fegyveres testületektől akár 20 év munkaviszony után visszavonult nyugdíjasok teszik ki, az ő havi átlagos ellátásuk 197,2 ezer forintra emelkedett. Ezen létszám azonban az utóbbi években lecsökkent, ugyanis a túlságosan fiatal nyugdíjasok ellátást a kormány megszüntette és szolgálati járandósággá alakították, amely már nem minősül nyugdíjnak.
A skála másik végén a rokkantsági ellátások, illetve a rokkantnyugdíjak vannak. Júniusban átlagosan havi 65,5 ezer forint volt a rokkantsági ellátás és mind a mai napig 433 ezren kaptak ilyen ellátást, ami nem sokban különbözik az elmúlt évek adataitól - vagyis komoly előrelépés nem történt ezen juttatások átalakításában, pláne a rehabilitációban. A rokkantnyugdíjak az átlagnyugdíjaktól azért maradnak el jelentősen, mert míg egy öregségi pénzbeli ellátás mögött akár 40-45 év tényleges munkaviszony állhat, addig a rokkantnyugdíjaknál ez sokszor a felét sem éri el.
Az Nyugdíjbiztosítási Alap kasszájában az év első hét hónapban 121,6 milliárd forintos többlet keletkezett. A többlethez hozzájárult a költségvetés 57 milliárdos juttatása - ám még ezen mankó nélkül is messze szufficites az alap, ami jellemzően terven felüli járulékbevételek következménye. A nyugdíjalap összes bevétele 1781,9 milliárd forint volt, a kiadások ezzel szemben 1660,3 milliárd forintra rúgtak.
Napi Gazdaság
Június végén az átlagos öregségi nyugdíj összege 113 053 forintra emelkedett, ami 5,5 százalékkal magasabb a tavaly decemberinél. Mint ismert, idén januárban a nyugdíjakat 5,2 százalékkal emelték, az ennél gyorsabb átlagnyugdíj-emelkedés egyértelműen az új nyugdíjasok átlagnál magasabb nyugdíjával magyarázható - ez húzta feljebb az átlagot.
A friss nyugdíjak magasabb értékét igazolja azon nők nyugdíjadata is, akik a 62 éves korhatár betöltése előtt már nyugdíjba vonultak. Ezt a lehetőséget 2010 után teremtették meg azon nők számára, akik legalább 40 év szolgálati idővel rendelkeznek. A lehetőséggel az elmúlt bő két évben 95 ezren éltek, ők idő előtt távoztak a munkaerőpiacról - miközben más területeken a kormány ezzel ellentétes nyugdíjpolitikát folytat. A "nők-40" programban nyugdíjba vonulók átlagos nyugdíja 114,9 ezer forint, ami némileg meghaladja az országos átlagot.
A nyugdíjasok elitjét azonban a volt fegyveres testületektől akár 20 év munkaviszony után visszavonult nyugdíjasok teszik ki, az ő havi átlagos ellátásuk 197,2 ezer forintra emelkedett. Ezen létszám azonban az utóbbi években lecsökkent, ugyanis a túlságosan fiatal nyugdíjasok ellátást a kormány megszüntette és szolgálati járandósággá alakították, amely már nem minősül nyugdíjnak.
A skála másik végén a rokkantsági ellátások, illetve a rokkantnyugdíjak vannak. Júniusban átlagosan havi 65,5 ezer forint volt a rokkantsági ellátás és mind a mai napig 433 ezren kaptak ilyen ellátást, ami nem sokban különbözik az elmúlt évek adataitól - vagyis komoly előrelépés nem történt ezen juttatások átalakításában, pláne a rehabilitációban. A rokkantnyugdíjak az átlagnyugdíjaktól azért maradnak el jelentősen, mert míg egy öregségi pénzbeli ellátás mögött akár 40-45 év tényleges munkaviszony állhat, addig a rokkantnyugdíjaknál ez sokszor a felét sem éri el.
Az Nyugdíjbiztosítási Alap kasszájában az év első hét hónapban 121,6 milliárd forintos többlet keletkezett. A többlethez hozzájárult a költségvetés 57 milliárdos juttatása - ám még ezen mankó nélkül is messze szufficites az alap, ami jellemzően terven felüli járulékbevételek következménye. A nyugdíjalap összes bevétele 1781,9 milliárd forint volt, a kiadások ezzel szemben 1660,3 milliárd forintra rúgtak.
Napi Gazdaság
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?