200 fős lesz a parlament

Az alkotmány módosításáról szóló, kétharmados többséggel elfogadható előterjesztésről a Fidesz-frakció név szerinti szavazást kért. A fideszes Navracsics Tibor és Répássy Róbert, valamint a KDNP-s Rétvári Bence által kezdeményezett alkotmánymódosítás a parlament létszámát legfeljebb kétszáz főben határozza meg és rögzíti, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható. Az új alkotmány nevesíti a miniszterelnök-helyettes intézményét.

Hogyan csökkenne a parlament?

A jelenleg 386 fős törvényhozás 200 főre zsugorításához meg kell változtatni a választási törvényt is. Erről azonban a Fidesz csak egy "vitaindító" javaslatot tett, amelyről paritásos bizottságban, az ellenzéket bevonva döntenek. Szakértők szerint ajánlatuk nagyon gáláns és kompromisszumkész, és több ponton nem a rövid távú pártérdekeket szolgálja.

Az új rendszer szerint 2014-ben már 198 (+13) fős egykamarás parlament alakulna, maradna a kétszavazatos rendszer, és az egyéni és listás ágak aránya sem változna. Továbbra is 750 ajánlószelvényt kellene összegyűjtenie a jelölteknek, ám mivel átszabnák a választókörzeteket, már jóval kevesebb támogatás is elég lenne a pártoknak a listaállításhoz.

mostani 176 helyett 90 egyéni választókerület jönne létre, a mandátumszerzéshez elegendő lenne a relatív többség megszerzése (második fordulót csak akkor kellene tartani, ha az első forduló érvénytelen lenne, illetve az élen szavazategyenlőség alakulna ki).

Szintén változás az eddigiekhez képest, hogy a területi listák megszűnnének, helyettük az ország minden területén ugyanarra az országos listára lehetne szavazni, így összesen 78 mandátum sorsa dőlhetne itt el. A listaállításhoz arra lenne szükség, hogy az egyéni választókerületek több mint egynegyedében (minimum 23-ban) legyen elfogadott jelöltje az adott pártnak.
Helyüket kereső honatyák a Parlamentben - 2014-től kevesebben lesznek (Fotó: Gáti András/FN)

A maradék 30 helyet kompenzációs listáról osztanák ki. Itt az egyéni választókerületekben keletkezett töredékszavazatok arányában szereznének a pártok mandátumokat, méghozzá - a mostanitól eltérően nem egy előre megadott listáról – azok, a politikusok akiket a választást követően a pártok megneveznek a mandátumot még nem szerzett jelöltjeik közül.

Kedvezményes mandátumok a kisebbségeknek

Újdonságként a bejegyzett hazai kisebbségek is lehetőséget kapnának arra, hogy kedvezményesen (minimum 5 egyéni jelölttel) országos listát állíthassanak, ráadásul nekik az első mandátum megszerzéséhez nem 5 százalékot, hanem mindössze az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatarány egyharmadát kellene meghaladniuk.

Ha ezek alapján mandátumot nyernek, azt nem a 198-ból kapnák meg, hanem a külön erre a célra rendelkezésre álló maximum 13 helyből.

Két törvényjavaslatot már elfogadott a parlament

A képviselők a minisztériumok felsorolásáról szóló előterjesztés kétharmados többséget igénylő részét 297 igen, 7 nem szavazat és 51 tartózkodás mellett fogadták el, az egyszerű többséget igénylő részét 302-en támogatták, 40-en utasították el és 13-an tartózkodtak.

A jogszabály szerint a tárcák száma az eddigi tizenháromról nyolcra csökken, és törvényi szinten szabályozzák a kormányzati jogutódlás eddig szokásjogon alapuló átadás-átvételi eljárását, amely már a most távozó kormányra is vonatkozik.

A parlament elfogadta a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslatot csütörtökön. A jogszabály visszaállítja a közigazgatási és a helyettes államtitkári tisztséget. Csaknem négyéves alkotmányos mulasztást is pótol a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok visszaállításával.

A javaslat kétharmados többséget igénylő részét 307 igen, 51 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők, míg az egyszerű többséget igénylő passzusok 308 igent, 49 nem voksot és egy tartózkodást kaptak. Az Országgyűlés kéri a törvény sürgős kihirdetését az államfőtől.