2015-re megvalósul a közoktatás átszervezése
"Kiemelt célkitűzés, hogy a minőségi oktatáshoz való hozzáférés feltételeit megteremtsük országszerte, illetve ennek érdekében mérsékeljük a területi alapú különbségeket" - mondta el dr. Princzinger Péter, aki a Helyi oktatásirányítás fejlesztését kitűző projektet mutatta be részletesen. A szeptemberben hivatalosan elindított projekt keretein belül zajlik a köznevelési intézményrendszer felmérése, az adatok elemzése, valamint ezek alapján a javaslatok elkészítése. A vállalt feladatok között szerepel minden hazai közoktatási intézmény adatszolgáltatásra való felkészítése, az összes iskolában való komplex helyzetfelmérés, valamint 240 fő kiképzése a szakmai fenntartói feladatokra. A Hivatal vezetője kifejtette, a felmérés a tervek szerint januárig tart majd, ezt követi 2013 márciusáig az ellenőrzés fázisa, majd az átalakításokhoz nyújtott szakmai támogatás biztosítása, végül pedig 2015 januárjára készül el a megvalósult átszervezés hatásainak elemzése.
Meg is látogatják az iskolákat
Az első szakaszban zajló feltérképezés során az adatszolgáltatás mellett, helyszíni látogatások, valamint az érintettekkel való konzultációk során adhatnak információt magukról az intézmények. "Rendkívül fontos cél, hogy a döntéshozók megfelelő mennyiségű és struktúrájú adatot lássanak, amelyeket a helyszínen ellenőriztek" - jelentette ki dr. Princzinger Péter.
Az elemzés három fő szempontot vesz majd figyelembe: az eredményesség, a hatékonyság és a méltányosság tényezőjét. Előbbihez tartozik az oktatás és a nevelés együttes megvalósulása, az alacsony tanulói hiányzás, a kevés kimaradó diák, valamint a megfelelő felkészítés a továbblépésre. A hatékonyság kérdése mind a költséghatékonyságot, mind a humánerőforrás gazdasági hatékonyságát érinti, míg a méltányosság olyan pontokra tér ki, mint az akadálymentesség, a felzárkóztatás vagy a tehetséggondozás feladata.
"Kiemelt feladat a szakmai háttér kialakítása, támogatása, ezért a Hivatal több mint 200-200 fő felkészítését vállalja a Tanügy-igazgatási szakvizsgára, illetve a Kiegészítő informatikai/menedzsment képzésre" - jelentette ki az OH elnöke, aki hangsúlyozta, szükséges egy frissített és minősített tanügy-igazgatási szakértői lista elkészítése, így a már kiküldött adatfelvevő kérdőíveket, egy időzáras online teszt fogja követni, amely minősíti a szakértők felkészültségét, kompetenciáját. Ebből az összeadott adatbázisból pedig a Hivatal megyei képviseleteket állít fel, akik nem csak a felmérésben és elemzésben segítenek, de a helyi szintű igények támogatásáért is ők felelnek majd.
Pósfai Péter, az OH közoktatási elnökhelyettese a jövőben esedékes jogalkalmazói feladatok közül kiemelte a 2013. január elsejéig lezajló folyamatot, amely során a települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények az óvodák kivételével állami fenntartásba kerülnek, a települési önkormányzatok pedig a törvényben meghatározottak alapján működtetői szerepet kapnak. Ekkortól kezdve adja majd az eddig önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek megbízását öt évre az oktatásért felelős miniszter, és lépnek hatályba a pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos változások.
Pósfai Péter külön kitért a középfokú felvételi rendszert érintő változásokra, többek között a különböző típusú középiskolák által meghatározható felvételi követelményekre. Emellett hangsúlyozta a nemzeti köznevelésről szóló törvény 2013. szeptember 1-jével életbe lépő egyik intézkedését, amely több, a szakiskolában korábban meghirdethető felzárkóztató oktatási formát megszüntet, valamint felhívta a figyelmet a Híd Program bevezetésére, amely olyan alapfokú végzettséggel rendelkező tanulóknak ad lehetőséget, akik nem jutottak be egy középiskolába sem, illetve bizonyos esetekben továbbhaladási lehetőséget biztosít az alapfokú végzettséggel nem rendelkező tanulóknak is.
Megszűnik a tanulói jogviszonyban tett második és további javító érettségik ingyenessége
Az elnökhelyettes elmondta, az érettségi vizsgákkal kapcsolatban lényeges változás történt az értékelésben: már az idei őszi érettségin 20 százalékról 25 százalékra emelkedett a közép- és emelt szintű vizsgán is a teljesítendő minimum, 10-ről 12 százalékra pedig az egyes vizsgarészekből külön-külön elérendő minimális teljesítmény ahhoz, hogy legalább elégséges legyen a vizsgaeredmény. Szintén az őszi vizsgaidőszakot érinti már, hogy az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája ezentúl kizárólag térítési díj ellenében tehető le.
2013. tavaszi vizsgaidőszakától lép életbe többek között a katonai alapismeretek érettségi vizsgatárgyból tehető emelt szintű vizsga, míg 2014 tavaszától előrehozott érettségire és szintemelő vizsgára már csak informatikából és idegen nyelvekből lehet jelentkezni. Pósfai Péter a 2014-re várható módosítások között említette még a nemzetiségi nyelvi vizsgatárgyak megszűnését, a művészeti tárgyak közül kizárólag a művészettörténet és a népművészet megtartását, 2015-től a pszichológia mint választható vizsgatárgy bevezetését. 2016-tól pedig az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként határozzák meg ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolását.
Felkészülnek a mérési rendszer kibővítésére, továbbfejlesztésére
Pongrácz László, a Közoktatási Programok Főosztályának vezetője közölte: az Országos kompetenciamérés rendszere elnyerte a Magyar Termék Nagydíjat, így az első olyan közszolgáltatás lett Magyarországon, amely a piaci termékek és szolgáltatások között versenyezve megkapta a díjat. A főosztályvezető a méréssel kapcsolatos további feladatok között hangsúlyozta a meglévő szövegértési és matematikai tartalmi keretek, valamint a tanulói háttérkérdőív még részletesebb kidolgozását. Emellett kifejtette, több területen is felkészültek arra, ha az oktatáspolitika a mérés bővítése mellett döntene: "A mérési rendszer tartalmilag sem lezárt. A projekt keretében a jövőben kidolgozzuk még a természettudományos, a szociális kompetenciák és a nemzetiségi nyelvi mérések rendszerét, valamint a tervek között szerepel a kompetenciamérés eszközrendszerének megtervezése az SNI-tanulók (sajátos nevelési igényű tanulók) minél nagyobb körére" - mondta el Pongrácz László. A főosztályvezető a mérési rendszer előnyeként emelte ki, hogy nemcsak a köznevelési szakma szereplői, hanem gyakorlatilag minden állampolgár számára fontos információkkal szolgálnak, hiszen a szülők megismerhetik saját gyermekük, illetve az iskola teljesítményét. Ezen adatokat szűkíthetőbb, kereshetőbb formában teszi elérhetővé az OH által szeptemberben elindított www.oktatas.hu portál.
Pongrácz László megjegyezte, több korábban kifejlesztett szolgáltatást korszerűsítenek, így például az úgynevezett Feladatbank szoftvert, amely segítségével az iskola lényegében egy saját kompetenciamérést bonyolíthat le. A szoftver segíti és irányítja őt a feladatlap összeállításától, annak előállításán át az adatrögzítés és a kiértékelés folyamataiban egyaránt.
Feltérképezik a jelenlegi érettségi tartalmi követelményeit és értékelési rendszerét
A főosztályvezető a kompetenciamérés bemutatását követően kitért az érettségi vizsgarendszert felmérő projekt feladatainak ismertetésére. Ennek keretében az öt kötelező érettségi tárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, választható tárgy) idei vizsgadolgozatainak eredményeit vizsgálják meg a mérésmetodika eszközeivel, valamint a jelenlegi tanév tavaszán, ugyanezen öt vizsgatárgy tekintetében feltérképezik, hogy milyen kapcsolat van a két vizsgaszint követelményei és értékelési rendszere között. A kutatásban hangsúlyt helyeznek a szakma véleményének feltérképezésére is, valamint a vizsgáztató képzések felújítására.
Visszaáll a szóbeli felvételi vizsga
Stéger Csilla elmondta, a 2013. évi általános felvételi eljárásban már csak maximum 5 darab jelentkezési lapot adhatnak le a jelentkezők, illetve hogy a felsőfokú végzettség birtokában a belépés nem az érettségi alapján történik majd, hanem a korábbi felsőoktatási tanulmányok szerint. A felvételi követelmények is változnak: jogi, bölcsészettudományi, társadalomtudományi képzéseken mindenhol, agrár területen az erdőmérnök, műszaki területen az építész és az energetikai mérnök szakokon kötelező lesz egy - egy emelt szintű érettségi vizsgát tenni. A gazdaságtudományi képzésen az alkalmazott közgazdaságtan, valamint a gazdaságelemzés szakot választóknak matematikából kell "nehezített" vizsgát tenni, míg a leendő állatorvostól két emelt szintű vizsgát kérnek. "A 2015-2016-os felsőoktatási felvételi eljárás során pedig visszaáll a szóbeli felvételi vizsga" - tájékoztatott a főosztályvezető.
Stéger Csilla kitért még a felsőfokú szakképzés felsőoktatási szakképzéssé való módosítására: ezt a képzési szintek hierarchiájában az alapképzés szintje alá helyezik, besorolási szakokat rendelnek azonban hozzá az alapképzésből, amelyekben az addig megszerzett kreditek 75 százaléka elfogadható lesz.
A felsőoktatásban módosul emellett a tanárképzés rendszere, többek között osztatlan képzés, pedagógus-ösztöndíj és alkalmassági vizsga várható, illetve közös képzési szakaszban folyik ezután az általános és a középiskolai tanárok képzése, amely három év után kínál választást a hallgatóknak.
www.edupress.hu
Meg is látogatják az iskolákat
Az első szakaszban zajló feltérképezés során az adatszolgáltatás mellett, helyszíni látogatások, valamint az érintettekkel való konzultációk során adhatnak információt magukról az intézmények. "Rendkívül fontos cél, hogy a döntéshozók megfelelő mennyiségű és struktúrájú adatot lássanak, amelyeket a helyszínen ellenőriztek" - jelentette ki dr. Princzinger Péter.
Az elemzés három fő szempontot vesz majd figyelembe: az eredményesség, a hatékonyság és a méltányosság tényezőjét. Előbbihez tartozik az oktatás és a nevelés együttes megvalósulása, az alacsony tanulói hiányzás, a kevés kimaradó diák, valamint a megfelelő felkészítés a továbblépésre. A hatékonyság kérdése mind a költséghatékonyságot, mind a humánerőforrás gazdasági hatékonyságát érinti, míg a méltányosság olyan pontokra tér ki, mint az akadálymentesség, a felzárkóztatás vagy a tehetséggondozás feladata.
"Kiemelt feladat a szakmai háttér kialakítása, támogatása, ezért a Hivatal több mint 200-200 fő felkészítését vállalja a Tanügy-igazgatási szakvizsgára, illetve a Kiegészítő informatikai/menedzsment képzésre" - jelentette ki az OH elnöke, aki hangsúlyozta, szükséges egy frissített és minősített tanügy-igazgatási szakértői lista elkészítése, így a már kiküldött adatfelvevő kérdőíveket, egy időzáras online teszt fogja követni, amely minősíti a szakértők felkészültségét, kompetenciáját. Ebből az összeadott adatbázisból pedig a Hivatal megyei képviseleteket állít fel, akik nem csak a felmérésben és elemzésben segítenek, de a helyi szintű igények támogatásáért is ők felelnek majd.
Pósfai Péter, az OH közoktatási elnökhelyettese a jövőben esedékes jogalkalmazói feladatok közül kiemelte a 2013. január elsejéig lezajló folyamatot, amely során a települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények az óvodák kivételével állami fenntartásba kerülnek, a települési önkormányzatok pedig a törvényben meghatározottak alapján működtetői szerepet kapnak. Ekkortól kezdve adja majd az eddig önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek megbízását öt évre az oktatásért felelős miniszter, és lépnek hatályba a pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos változások.
Pósfai Péter külön kitért a középfokú felvételi rendszert érintő változásokra, többek között a különböző típusú középiskolák által meghatározható felvételi követelményekre. Emellett hangsúlyozta a nemzeti köznevelésről szóló törvény 2013. szeptember 1-jével életbe lépő egyik intézkedését, amely több, a szakiskolában korábban meghirdethető felzárkóztató oktatási formát megszüntet, valamint felhívta a figyelmet a Híd Program bevezetésére, amely olyan alapfokú végzettséggel rendelkező tanulóknak ad lehetőséget, akik nem jutottak be egy középiskolába sem, illetve bizonyos esetekben továbbhaladási lehetőséget biztosít az alapfokú végzettséggel nem rendelkező tanulóknak is.
Megszűnik a tanulói jogviszonyban tett második és további javító érettségik ingyenessége
Az elnökhelyettes elmondta, az érettségi vizsgákkal kapcsolatban lényeges változás történt az értékelésben: már az idei őszi érettségin 20 százalékról 25 százalékra emelkedett a közép- és emelt szintű vizsgán is a teljesítendő minimum, 10-ről 12 százalékra pedig az egyes vizsgarészekből külön-külön elérendő minimális teljesítmény ahhoz, hogy legalább elégséges legyen a vizsgaeredmény. Szintén az őszi vizsgaidőszakot érinti már, hogy az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája ezentúl kizárólag térítési díj ellenében tehető le.
2013. tavaszi vizsgaidőszakától lép életbe többek között a katonai alapismeretek érettségi vizsgatárgyból tehető emelt szintű vizsga, míg 2014 tavaszától előrehozott érettségire és szintemelő vizsgára már csak informatikából és idegen nyelvekből lehet jelentkezni. Pósfai Péter a 2014-re várható módosítások között említette még a nemzetiségi nyelvi vizsgatárgyak megszűnését, a művészeti tárgyak közül kizárólag a művészettörténet és a népművészet megtartását, 2015-től a pszichológia mint választható vizsgatárgy bevezetését. 2016-tól pedig az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként határozzák meg ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolását.
Felkészülnek a mérési rendszer kibővítésére, továbbfejlesztésére
Pongrácz László, a Közoktatási Programok Főosztályának vezetője közölte: az Országos kompetenciamérés rendszere elnyerte a Magyar Termék Nagydíjat, így az első olyan közszolgáltatás lett Magyarországon, amely a piaci termékek és szolgáltatások között versenyezve megkapta a díjat. A főosztályvezető a méréssel kapcsolatos további feladatok között hangsúlyozta a meglévő szövegértési és matematikai tartalmi keretek, valamint a tanulói háttérkérdőív még részletesebb kidolgozását. Emellett kifejtette, több területen is felkészültek arra, ha az oktatáspolitika a mérés bővítése mellett döntene: "A mérési rendszer tartalmilag sem lezárt. A projekt keretében a jövőben kidolgozzuk még a természettudományos, a szociális kompetenciák és a nemzetiségi nyelvi mérések rendszerét, valamint a tervek között szerepel a kompetenciamérés eszközrendszerének megtervezése az SNI-tanulók (sajátos nevelési igényű tanulók) minél nagyobb körére" - mondta el Pongrácz László. A főosztályvezető a mérési rendszer előnyeként emelte ki, hogy nemcsak a köznevelési szakma szereplői, hanem gyakorlatilag minden állampolgár számára fontos információkkal szolgálnak, hiszen a szülők megismerhetik saját gyermekük, illetve az iskola teljesítményét. Ezen adatokat szűkíthetőbb, kereshetőbb formában teszi elérhetővé az OH által szeptemberben elindított www.oktatas.hu portál.
Pongrácz László megjegyezte, több korábban kifejlesztett szolgáltatást korszerűsítenek, így például az úgynevezett Feladatbank szoftvert, amely segítségével az iskola lényegében egy saját kompetenciamérést bonyolíthat le. A szoftver segíti és irányítja őt a feladatlap összeállításától, annak előállításán át az adatrögzítés és a kiértékelés folyamataiban egyaránt.
Feltérképezik a jelenlegi érettségi tartalmi követelményeit és értékelési rendszerét
A főosztályvezető a kompetenciamérés bemutatását követően kitért az érettségi vizsgarendszert felmérő projekt feladatainak ismertetésére. Ennek keretében az öt kötelező érettségi tárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, választható tárgy) idei vizsgadolgozatainak eredményeit vizsgálják meg a mérésmetodika eszközeivel, valamint a jelenlegi tanév tavaszán, ugyanezen öt vizsgatárgy tekintetében feltérképezik, hogy milyen kapcsolat van a két vizsgaszint követelményei és értékelési rendszere között. A kutatásban hangsúlyt helyeznek a szakma véleményének feltérképezésére is, valamint a vizsgáztató képzések felújítására.
Visszaáll a szóbeli felvételi vizsga
Stéger Csilla elmondta, a 2013. évi általános felvételi eljárásban már csak maximum 5 darab jelentkezési lapot adhatnak le a jelentkezők, illetve hogy a felsőfokú végzettség birtokában a belépés nem az érettségi alapján történik majd, hanem a korábbi felsőoktatási tanulmányok szerint. A felvételi követelmények is változnak: jogi, bölcsészettudományi, társadalomtudományi képzéseken mindenhol, agrár területen az erdőmérnök, műszaki területen az építész és az energetikai mérnök szakokon kötelező lesz egy - egy emelt szintű érettségi vizsgát tenni. A gazdaságtudományi képzésen az alkalmazott közgazdaságtan, valamint a gazdaságelemzés szakot választóknak matematikából kell "nehezített" vizsgát tenni, míg a leendő állatorvostól két emelt szintű vizsgát kérnek. "A 2015-2016-os felsőoktatási felvételi eljárás során pedig visszaáll a szóbeli felvételi vizsga" - tájékoztatott a főosztályvezető.
Stéger Csilla kitért még a felsőfokú szakképzés felsőoktatási szakképzéssé való módosítására: ezt a képzési szintek hierarchiájában az alapképzés szintje alá helyezik, besorolási szakokat rendelnek azonban hozzá az alapképzésből, amelyekben az addig megszerzett kreditek 75 százaléka elfogadható lesz.
A felsőoktatásban módosul emellett a tanárképzés rendszere, többek között osztatlan képzés, pedagógus-ösztöndíj és alkalmassági vizsga várható, illetve közös képzési szakaszban folyik ezután az általános és a középiskolai tanárok képzése, amely három év után kínál választást a hallgatóknak.
www.edupress.hu
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák