33 képviselőnek szavát sem hallani
Harminchárom képviselő maradt szótlan idén a parlamentben, a felszólalási rekorder több mint egy napot beszélt.
Harminchárom képviselő nem szólalt fel az idén a parlamentben. A legtöbbször Fónagy János fejlesztési minisztériumi államtitkár, a leghosszabban, több mint 27 órát a jobbikos Staudt Gábor beszélt.
Az országgyűlési honlapon elérhető adatok szerint Staudt Gábor felszólalásaival rekorder ebben a ciklusban: 2011-ben frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás, tavaly az LMP-s Schiffer András állt 22-22 órával a lista élén.
Idén ők következnek a második és a harmadik helyen, mindketten 16 órán át beszéltek, azaz majdnem fél nappal kevesebbet, mint a velük együtt első parlamenti ciklusát töltő, szintúgy jogász végzettségű, 30 éves Staudt Gábor.
Schiffer András ráadásul februártól szeptemberig - az LMP-frakció időleges megszűnése miatt - függetlenként dolgozott, nem volt alkalma napirend előtt és pártja vezérszónokaként megnyilvánulni, és az időkeretes vitákban is rövidebben fejthette ki véleményét.
Az említetteken kívül az MSZP-s Józsa István, Gúr Nándor és Göndör István, továbbá Fónagy János és Rétvári Bence államtitkár, valamint a jobbikos Z. Kárpát Dániel és Nyikos László szónokolt tíz óránál többet.
A legtöbbször, 253-szor Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára kért szót. A minisztériumot kizárólag államtitkárok képviselték a törvényhozásban, Németh Lászlóné miniszter idén egyszer sem beszélt a plénum előtt.
Fónagy Jánost Staudt Gábor követi 244 felszólalással, majd Schiffer András és Gúr Nándor következik 213, illetve 212 hozzászólással. Az első tízben találni még Gaudi-Nagy Tamást, Z. Kárpát Dánielt és az ugyancsak jobbikos Szilágyi Györgyöt, továbbá Rétvári Bencét, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkárát, valamint a szocialista Józsa Istvánt és Göndör Istvánt. Száznál többször 18 képviselő, köztük hat államtitkár szólt.
A frakcióvezetők közül a legtöbbször Schiffer András, a legkevesebbszer az MSZP-s Mesterházy Attila beszélt, utóbbi mind a 12 alkalommal napirend előtt (közte, amikor a Ház nevében megemlékezett a júniusban elhunyt Horn Gyula néhai miniszterelnökről).
Orbán Viktor miniszterelnök 81-szer beszélt, összesen több mint három órán keresztül, jellemzően az azonnali kérdések órájában, megválaszolva az idén - egy kormánypárti mellett - csaknem negyven ellenzéki képviselő kérdését. Napirend előtt ötször emelkedett szólásra a kormányfő.
Harminchárom képviselő nem szólt hozzá idén a törvényhozási vitákhoz, huszonhét kormánypárti, négy független, valamint két, ellenzéki frakcióban ülő: Puch László korábbi MSZP-pénztárnok és a jobbikos Rubi Gergely.
Nem kért szót a független, vak komondoráról elhíresült Balogh József sem, aki májusban azután távozott a Fidesz-frakcióból, hogy a gyanú szerint bántalmazta élettársát. Azt sem kommentálta, amikor szeptemberben emiatt felfüggesztették a mentelmi jogát.
A függetlenek közül rajta kívül Molnár Oszkár edelényi polgármester, az exjobbikos Rozgonyi Ernő és a Demokratikus Koalícióhoz (DK) tartozó Ficsor Ádám nem élt a felszólalási lehetőséggel.
Kormányoldalról szótlan maradt az idén mások mellett Borkai Zsolt győri polgármester, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Bús Balázs óbudai és Wintermantel Zsolt újpesti polgármester, B. Nagy László csongrádi, Kerényi Imre Bács-Kiskun megyei és Pesti Imre fővárosi kormánymegbízott, Varga József ferencvárosi alpolgármester, Daher Pierre edelényi kórházigazgató, Karvalics Ottó barcsi, Kovács Ferenc nyíregyházi és Tamás Barnabás putnoki polgármester.
Öt Fidesz-képviselő egyáltalán nem beszélt az Országgyűlésben ebben a ciklusban: Kubatov Gábor pártigazgató, Bíró Márk, a kormánypárti frakció közlekedési munkacsoportjának vezetője, Meggyes Tamás korábbi esztergomi polgármester, Molnár Ágnes soproni kórházigazgató és Cserna Gábor dunaújvárosi polgármester.
Közülük a Fidesz észak-magyarországi regionális igazgatójaként is dolgozó Bíró Márk az egyetlen, akinek még nincs felszólalási tapasztalata. Igaz, 2006 óta tartó parlamenti pályafutása során Kubatov Gábor is csak egyszer, 2007 áprilisában beszélt, napirend után. Cserna Gábor pedig kilenc évvel ezelőtt szólalt fel legutóbb, igaz ő 2006 és 2011 között nem volt képviselő.
Az idén mindössze egyszer, a Magyarországot elmarasztaló Tavares-jelentés visszautasításáról szóló határozat vitájában érvelt a fideszes Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke ez évi egyetlen felszólalásában azt jelentette be, hogy párttársaival a parlamenti patkóban éjszakázva tiltakoznak a közoktatás átalakítása ellen.
Egyszer szólalt csak meg a DK 88 éves tiszteletbeli elnöke, Vitányi Iván is, azon ötök egyike, akik 1990 óta megszakítás nélkül képviselők, Vitányi Iván az Országgyűlés főtitkári feladatait 23 éven át ellátó Soltész Istvánt méltatta.
A 2010 májusa óta tartó ciklus eddigi rekordere Schiffer András, aki a parlamenti honlap adatai alapján a legtöbbször, 952-szer és a legtöbbet, majdnem 72 órát, azaz három napot beszélt az ülésteremben.
Az országgyűlési honlapon elérhető adatok szerint Staudt Gábor felszólalásaival rekorder ebben a ciklusban: 2011-ben frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás, tavaly az LMP-s Schiffer András állt 22-22 órával a lista élén.
Idén ők következnek a második és a harmadik helyen, mindketten 16 órán át beszéltek, azaz majdnem fél nappal kevesebbet, mint a velük együtt első parlamenti ciklusát töltő, szintúgy jogász végzettségű, 30 éves Staudt Gábor.
Schiffer András ráadásul februártól szeptemberig - az LMP-frakció időleges megszűnése miatt - függetlenként dolgozott, nem volt alkalma napirend előtt és pártja vezérszónokaként megnyilvánulni, és az időkeretes vitákban is rövidebben fejthette ki véleményét.
Az említetteken kívül az MSZP-s Józsa István, Gúr Nándor és Göndör István, továbbá Fónagy János és Rétvári Bence államtitkár, valamint a jobbikos Z. Kárpát Dániel és Nyikos László szónokolt tíz óránál többet.
A legtöbbször, 253-szor Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára kért szót. A minisztériumot kizárólag államtitkárok képviselték a törvényhozásban, Németh Lászlóné miniszter idén egyszer sem beszélt a plénum előtt.
Fónagy Jánost Staudt Gábor követi 244 felszólalással, majd Schiffer András és Gúr Nándor következik 213, illetve 212 hozzászólással. Az első tízben találni még Gaudi-Nagy Tamást, Z. Kárpát Dánielt és az ugyancsak jobbikos Szilágyi Györgyöt, továbbá Rétvári Bencét, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkárát, valamint a szocialista Józsa Istvánt és Göndör Istvánt. Száznál többször 18 képviselő, köztük hat államtitkár szólt.
A frakcióvezetők közül a legtöbbször Schiffer András, a legkevesebbszer az MSZP-s Mesterházy Attila beszélt, utóbbi mind a 12 alkalommal napirend előtt (közte, amikor a Ház nevében megemlékezett a júniusban elhunyt Horn Gyula néhai miniszterelnökről).
Orbán Viktor miniszterelnök 81-szer beszélt, összesen több mint három órán keresztül, jellemzően az azonnali kérdések órájában, megválaszolva az idén - egy kormánypárti mellett - csaknem negyven ellenzéki képviselő kérdését. Napirend előtt ötször emelkedett szólásra a kormányfő.
Harminchárom képviselő nem szólt hozzá idén a törvényhozási vitákhoz, huszonhét kormánypárti, négy független, valamint két, ellenzéki frakcióban ülő: Puch László korábbi MSZP-pénztárnok és a jobbikos Rubi Gergely.
Nem kért szót a független, vak komondoráról elhíresült Balogh József sem, aki májusban azután távozott a Fidesz-frakcióból, hogy a gyanú szerint bántalmazta élettársát. Azt sem kommentálta, amikor szeptemberben emiatt felfüggesztették a mentelmi jogát.
A függetlenek közül rajta kívül Molnár Oszkár edelényi polgármester, az exjobbikos Rozgonyi Ernő és a Demokratikus Koalícióhoz (DK) tartozó Ficsor Ádám nem élt a felszólalási lehetőséggel.
Kormányoldalról szótlan maradt az idén mások mellett Borkai Zsolt győri polgármester, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Bús Balázs óbudai és Wintermantel Zsolt újpesti polgármester, B. Nagy László csongrádi, Kerényi Imre Bács-Kiskun megyei és Pesti Imre fővárosi kormánymegbízott, Varga József ferencvárosi alpolgármester, Daher Pierre edelényi kórházigazgató, Karvalics Ottó barcsi, Kovács Ferenc nyíregyházi és Tamás Barnabás putnoki polgármester.
Öt Fidesz-képviselő egyáltalán nem beszélt az Országgyűlésben ebben a ciklusban: Kubatov Gábor pártigazgató, Bíró Márk, a kormánypárti frakció közlekedési munkacsoportjának vezetője, Meggyes Tamás korábbi esztergomi polgármester, Molnár Ágnes soproni kórházigazgató és Cserna Gábor dunaújvárosi polgármester.
Közülük a Fidesz észak-magyarországi regionális igazgatójaként is dolgozó Bíró Márk az egyetlen, akinek még nincs felszólalási tapasztalata. Igaz, 2006 óta tartó parlamenti pályafutása során Kubatov Gábor is csak egyszer, 2007 áprilisában beszélt, napirend után. Cserna Gábor pedig kilenc évvel ezelőtt szólalt fel legutóbb, igaz ő 2006 és 2011 között nem volt képviselő.
Az idén mindössze egyszer, a Magyarországot elmarasztaló Tavares-jelentés visszautasításáról szóló határozat vitájában érvelt a fideszes Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke ez évi egyetlen felszólalásában azt jelentette be, hogy párttársaival a parlamenti patkóban éjszakázva tiltakoznak a közoktatás átalakítása ellen.
Egyszer szólalt csak meg a DK 88 éves tiszteletbeli elnöke, Vitányi Iván is, azon ötök egyike, akik 1990 óta megszakítás nélkül képviselők, Vitányi Iván az Országgyűlés főtitkári feladatait 23 éven át ellátó Soltész Istvánt méltatta.
A 2010 májusa óta tartó ciklus eddigi rekordere Schiffer András, aki a parlamenti honlap adatai alapján a legtöbbször, 952-szer és a legtöbbet, majdnem 72 órát, azaz három napot beszélt az ülésteremben.
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
További cikkek
Nem hívtak időben mentőt munkatársukhoz, elítélték őket
Mire a megsérült dolgozó kollégái mentőt hívtak, a férfinak leállt a légzése. Teljes cikk
Már parlamenti vitán a 14. havi nyugdíjról szóló törvényjavaslat
A kormány javaslatára az Országgyűlés megkezdi a 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló törvénytervezet tárgyalását - közölte a... Teljes cikk
NAV: eddig kell bevallani és befizetni a globális minimumadó előlegét
A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport belföldi csoporttagjaira vonatkozó, elismert belföldi kiegészítő adó... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Repkednek a milliók – Így alakultak a parlamenti alkalmazottak bérei 1 hónapja
- "Csak ez az egy megoldás van" – Lázár 14. havi nyugdíjat ígér a választások előtt 1 hónapja
- Nyugdíjemelés 2026: mértéke, korrekció, 13. havi nyugdíj 2 hónapja
- Meddig jár az árvaellátás? – erről sokan nem tudnak 2 hónapja
- Milyen bevételek után kell nyugdíjjárulékot fizetni? 2 hónapja
- Akár egy évvel csökkenteni is lehetne a magyar nyugdíjkorhatárt 2 hónapja
- Sok pénzt bukhat, aki ezt nem tudja a külföldi munkáról és a nyugdíjáról 2 hónapja
- Ne szimfóniát komponáljon, hanem teregesse ki a ruhát az AI 2 hónapja
- Így reagált a nyugdíjszakértő a Tisza nyugdíjrendezési tervére 2 hónapja
- Külföldön is dolgoztál? Így állapítják meg a nyugdíjadat 2 hónapja
- Tanulóévek a nyugdíjban: amit minden diplomásnak tudnia kell 2 hónapja

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?