Tényleg nem számít a ’88 előtti kereset a nyugdíjban? – van két fontos kivétel

Sokan kérdezik méltatlankodva, hogy miért csak 1988-tól lehet figyelembe venni a nyugdíj számítása során a kereseteket, hiszen ők már a korábbi években is dolgoztak és akkor akár jobban is kerestek, mint a későbbi években.

Ennek oka az 1998. január 1-jén hatályba lépett nyugdíjtörvény azon rendelkezése, amely szerint az öregségi nyugdíj alapját képező számított havi nettó átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig - az átlagszámítási időszakban - elért, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek havi átlaga alapján kell meghatározni. 

Nem kell kisegítő szabályt figyelembe venni, ha

az átlagszámítási időszak (az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás kezdőnapját megelőző nap közötti időszak) napjai számának legalább a felében rendelkezik az érintett személy a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló keresettel.

Ez esetben a havi átlagkeresetet a tényleges, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetek alapján kell meghatározni, nem kell kisegítő szabályt alkalmazni annak érdekében, hogy az átlagszámítási időszak érvényes legyen a nyugdíj megállapításához.

Első kisegítő szabály: 1987. december 31-étől naponkénti visszalépegetés

Ha az átlagszámítási időnek legalább a fele részére a nyugdíjat igénylőnek nincs keresete, a hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete alapján kell figyelembe venni. 

Vagyis ha valaki az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időtartam naptári napjainak legalább a felére nem rendelkezik nyugdíjjárulék alapját képező keresettel, akkor a nyugdíjszámítás során az átlagszámítási időszakban szerzett kereseteit az 1988 előtti legközelebbi időszak keresetével  kell kiegészíteni, hogy az így összesített napok száma elérje az átlagszámítási időszak napjai számának a felét.

Ilyen esetben 1987. december 31-étől kezdve visszafelé kell lépegetni az időben annyi napot, amennyi az 1988. január 1. utáni időszakból hiányzik, és amelyeken az érintett személy dolgozott. 

Ez az oka annak, hogy a valorizációs szorzók minden évben kormányrendeletben kiadott táblázata nem csak 1988-tól tartalmazza a szorzószámokat, hiszen adott esetben a korábbi években szerzett kereseteket is figyelembe kell venni.

Miután a személyi jövedelemadót csak 1988. január 1-jén vezették be - az átlagszámítási időszak kezdőnapja technikailag ezért esik erre a napra, meg persze azért is, hogy az "új" nyugdíjtörvény 1998. január 1-jei hatályba lépésekor nyugdíjat igénylők nyugdíját is legalább 10 évre visszamenő keresetek alapján számított átlagkereset alapján lehessen kiszámolni - , az ennél korábbi időszakban szerzett keresetek nettósítása esetén csak a járulékkal kell csökkenteni a figyelembe vett napokon szerzett jövedelem összegét. 

Második kisegítő szabály: minimálbér alkalmazása

Abban az esetben viszont, ha az érintett személy nem szerzett bizonyítható keresetet 1988 előtt, akkor azokra az átlagszámítási időszak fele tartamához hiányzó naptári napokra, amelyeken nyugdíjalapot képező keresete nem volt, a nyugdíj megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni.

Eszerint a nyugdíj megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amikor az igénylőnek nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező keresete. 

Dr.Farkas András
www.nyugdijguru.hu

kép: freepik