A képzetlenek gyakrabban kapnak infarktust
A kevéssé iskolázott, rossz társadalmi helyzetben élő emberek lényegesen gyakrabban kapnak szívinfarktust, mint a magas iskolai fokozattal rendelkezők - áll egy svéd kutatásban.
Az INTERHEART-tanulmány eredményeit a Heart című szaklap közölte. A vizsgálatot 52 országban végezték el. A korábban közölt eredmények azt a kilenc kockázati tényezőt tárgyalták, amelyek a szív- és érbetegségek befolyásoló rizikófaktorai: ezek a szívbetegségek 90 százalékának bekövetkezésében bizonyítható szerepet játszanak. A kutatás most újabb, társadalomtól függő és gyakran koszorúér-betegséghez vezető tényezőre hívta fel a figyelmet: az iskolázottságra.
A svéd Annika Rosengren vezetésével dolgozó munkacsoport 12 242 szívbeteg adatait gyűjtötte össze. Valamennyien első szívinfarktusuk miatt kerültek kórházba. A másik vizsgálati csoport 14 622 tagja az előzőkkel azonos korú volt, de kifogástalan egészségnek örvendett. A két csoportban lévők abban egyeztek, hogy valamennyiük személyi tulajdonságait, iskolai végzettségét részletesen és pontosan ismerték.
Az a vizsgált személy számított kevéssé iskolázottnak, aki szervezett módon nyolc évnél kevesebb ideig tanult, akár általános ismeretet, akár szakmai tananyagot. A magasabb iskolázottság 12 évnyi tanulásnál kezdődött, beleértve az általános iskolát, szakképzést, egyetemet vagy főiskolát.
Másfélszer gyakoribb
Az életkor, a vizsgálati alanyok neme, illetve a földrajzi terület figyelembe vétele után a kevéssé iskolázottak másfélszer gyakrabban kaptak szívinfarktust, mint azok, akik 12 évnél többet jártak valamilyen tanintézetbe. Ez a különbség akkor is megmaradt, ha a társadalmi tényezőket, a vérkoleszterinszintet, a vérnyomást vagy az esetleges cukorbetegséget ugyancsak bevonták az értékelésbe.
Ha a további közismert kockázati tényezőket - mint a dohányzás, a rendszeres testmozgás hiánya, a kevés zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a hasi elhízás - is bevették a vizsgálati szempontok közé, a tanultság önálló jelentősége az infarktus bekövetkezésében kissé csökkent, de továbbra is megmaradt. Ugyanezt tapasztalták a család anyagi viszonyai vagy a foglalkozás figyelembe vétele esetén is.
"Mindez azt jelzi, hogy az oktatás növelése önmagában is apaszthatja a mind több gondot jelentő szív- és érbetegségek gyakoriságát" - hangsúlyozta a nemzetközi kutatócsoport vezetője.
A svéd Annika Rosengren vezetésével dolgozó munkacsoport 12 242 szívbeteg adatait gyűjtötte össze. Valamennyien első szívinfarktusuk miatt kerültek kórházba. A másik vizsgálati csoport 14 622 tagja az előzőkkel azonos korú volt, de kifogástalan egészségnek örvendett. A két csoportban lévők abban egyeztek, hogy valamennyiük személyi tulajdonságait, iskolai végzettségét részletesen és pontosan ismerték.
Az a vizsgált személy számított kevéssé iskolázottnak, aki szervezett módon nyolc évnél kevesebb ideig tanult, akár általános ismeretet, akár szakmai tananyagot. A magasabb iskolázottság 12 évnyi tanulásnál kezdődött, beleértve az általános iskolát, szakképzést, egyetemet vagy főiskolát.
Másfélszer gyakoribb
Az életkor, a vizsgálati alanyok neme, illetve a földrajzi terület figyelembe vétele után a kevéssé iskolázottak másfélszer gyakrabban kaptak szívinfarktust, mint azok, akik 12 évnél többet jártak valamilyen tanintézetbe. Ez a különbség akkor is megmaradt, ha a társadalmi tényezőket, a vérkoleszterinszintet, a vérnyomást vagy az esetleges cukorbetegséget ugyancsak bevonták az értékelésbe.
Ha a további közismert kockázati tényezőket - mint a dohányzás, a rendszeres testmozgás hiánya, a kevés zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a hasi elhízás - is bevették a vizsgálati szempontok közé, a tanultság önálló jelentősége az infarktus bekövetkezésében kissé csökkent, de továbbra is megmaradt. Ugyanezt tapasztalták a család anyagi viszonyai vagy a foglalkozás figyelembe vétele esetén is.
"Mindez azt jelzi, hogy az oktatás növelése önmagában is apaszthatja a mind több gondot jelentő szív- és érbetegségek gyakoriságát" - hangsúlyozta a nemzetközi kutatócsoport vezetője.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?