A képzetlenek gyakrabban kapnak infarktust
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA kevéssé iskolázott, rossz társadalmi helyzetben élő emberek lényegesen gyakrabban kapnak szívinfarktust, mint a magas iskolai fokozattal rendelkezők - áll egy svéd kutatásban.
Az INTERHEART-tanulmány eredményeit a Heart című szaklap közölte. A vizsgálatot 52 országban végezték el. A korábban közölt eredmények azt a kilenc kockázati tényezőt tárgyalták, amelyek a szív- és érbetegségek befolyásoló rizikófaktorai: ezek a szívbetegségek 90 százalékának bekövetkezésében bizonyítható szerepet játszanak. A kutatás most újabb, társadalomtól függő és gyakran koszorúér-betegséghez vezető tényezőre hívta fel a figyelmet: az iskolázottságra.
A svéd Annika Rosengren vezetésével dolgozó munkacsoport 12 242 szívbeteg adatait gyűjtötte össze. Valamennyien első szívinfarktusuk miatt kerültek kórházba. A másik vizsgálati csoport 14 622 tagja az előzőkkel azonos korú volt, de kifogástalan egészségnek örvendett. A két csoportban lévők abban egyeztek, hogy valamennyiük személyi tulajdonságait, iskolai végzettségét részletesen és pontosan ismerték.
Az a vizsgált személy számított kevéssé iskolázottnak, aki szervezett módon nyolc évnél kevesebb ideig tanult, akár általános ismeretet, akár szakmai tananyagot. A magasabb iskolázottság 12 évnyi tanulásnál kezdődött, beleértve az általános iskolát, szakképzést, egyetemet vagy főiskolát.
Másfélszer gyakoribb
Az életkor, a vizsgálati alanyok neme, illetve a földrajzi terület figyelembe vétele után a kevéssé iskolázottak másfélszer gyakrabban kaptak szívinfarktust, mint azok, akik 12 évnél többet jártak valamilyen tanintézetbe. Ez a különbség akkor is megmaradt, ha a társadalmi tényezőket, a vérkoleszterinszintet, a vérnyomást vagy az esetleges cukorbetegséget ugyancsak bevonták az értékelésbe.
Ha a további közismert kockázati tényezőket - mint a dohányzás, a rendszeres testmozgás hiánya, a kevés zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a hasi elhízás - is bevették a vizsgálati szempontok közé, a tanultság önálló jelentősége az infarktus bekövetkezésében kissé csökkent, de továbbra is megmaradt. Ugyanezt tapasztalták a család anyagi viszonyai vagy a foglalkozás figyelembe vétele esetén is.
"Mindez azt jelzi, hogy az oktatás növelése önmagában is apaszthatja a mind több gondot jelentő szív- és érbetegségek gyakoriságát" - hangsúlyozta a nemzetközi kutatócsoport vezetője.
A svéd Annika Rosengren vezetésével dolgozó munkacsoport 12 242 szívbeteg adatait gyűjtötte össze. Valamennyien első szívinfarktusuk miatt kerültek kórházba. A másik vizsgálati csoport 14 622 tagja az előzőkkel azonos korú volt, de kifogástalan egészségnek örvendett. A két csoportban lévők abban egyeztek, hogy valamennyiük személyi tulajdonságait, iskolai végzettségét részletesen és pontosan ismerték.
Az a vizsgált személy számított kevéssé iskolázottnak, aki szervezett módon nyolc évnél kevesebb ideig tanult, akár általános ismeretet, akár szakmai tananyagot. A magasabb iskolázottság 12 évnyi tanulásnál kezdődött, beleértve az általános iskolát, szakképzést, egyetemet vagy főiskolát.
Másfélszer gyakoribb
Az életkor, a vizsgálati alanyok neme, illetve a földrajzi terület figyelembe vétele után a kevéssé iskolázottak másfélszer gyakrabban kaptak szívinfarktust, mint azok, akik 12 évnél többet jártak valamilyen tanintézetbe. Ez a különbség akkor is megmaradt, ha a társadalmi tényezőket, a vérkoleszterinszintet, a vérnyomást vagy az esetleges cukorbetegséget ugyancsak bevonták az értékelésbe.
Ha a további közismert kockázati tényezőket - mint a dohányzás, a rendszeres testmozgás hiánya, a kevés zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a hasi elhízás - is bevették a vizsgálati szempontok közé, a tanultság önálló jelentősége az infarktus bekövetkezésében kissé csökkent, de továbbra is megmaradt. Ugyanezt tapasztalták a család anyagi viszonyai vagy a foglalkozás figyelembe vétele esetén is.
"Mindez azt jelzi, hogy az oktatás növelése önmagában is apaszthatja a mind több gondot jelentő szív- és érbetegségek gyakoriságát" - hangsúlyozta a nemzetközi kutatócsoport vezetője.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?