A mesterséges intelligencia alapjaiban írja át az orvosi munkát is

Több milliárd ember adatait kezelő egészségügyi szolgáltatók, távdiagnosztizáló mesterséges intelligencia és virtuális kórházak. A jövő egészségügye ma még elképzelhetetlen komplexitással szolgálja majd ki a páciensek egyedi igényeit. Mindazonáltal a robbanásszerű digitális fejlődés még mindig elmarad a más iparágakban tapasztalttól - derült ki a 2. Digital Health Essential egészségügyi konferencián.
 
Exponenciálisan nő az egészségügyi adatok mennyisége és összetettsége, ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy valóban hatékonyabbá váltak volna az egészségügyi rendszereink. A potenciál azonban óriási, elég, ha a mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségeire gondolunk. Ehhez azonban jó minőségű, strukturált adatokra van szükség, miközben a fókuszban mindvégig a beteg és a gyógyítás kell álljon – mondta Tolnay Roland, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK) ügyvezetője. 
 
A lehetőségek tárháza tehát közel korlátlan, az InterSystems globálisan egymilliárd ember egészségügyi adatait követi nyomon. Európában azonban még csak most formálódik a digitális technológiák használatára vonatkozó szabályozás. Éppen ezért fontos feladat meghatározni a mesterséges intelligencia helyét és szerepét egy olyan környezetben, ahol a technológiai potenciál jelentősen megelőzi a felhasználási lehetőségeket, miközben a jogszabályok jókora lemaradásban vannak – hívta fel a figyelmet Dr. Rami Riman, az InterSystems EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióért felelős vezetője.

A koronavírus-járvány komoly lökést adott az egészségügy digitalizációjának. Napjainkban nem feltétlenül kell bőrproblémával elmenni az orvoshoz, hiszen egy fotó alapján is képesek lehetünk diagnózist felállítani – emelte ki Tóth Attila, az InterSystems informatikai tanácsadója.
 
A digitalizáció és az adattudomány jelentős változásokat hoz az egészségügyi ellátásban nálunk is. A magyar egészségpolitika fókuszába ugyan csak egy-két évvel ezelőtt került a betegadatok fontossága, jelenleg – igazodva a kor kihívásaihoz – a költségvetés tervezésétől a betegellátásig ma már minden ekörül forog – mondta dr. Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára.
 
A zárójelentések megírásában kifejezetten hasznos eszköz a ChatGPT, amely persze segítség a kutatásban, az oktatásban és programozásban is – hívta fel a figyelmet Patai Roland, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatója, de ez az innovatív megoldás hasznos segítőtárs lehet a betegosztályozásban és a leletkezelésben is. A kutatók azt tapasztalják, hogy a chatbot jó hatásfokkal old meg olyan eseteket is, amikkel az orvosok nem boldogulnak: 40 százalékban helyes diagnózist állított fel például addig megoldatlan helyzetekben – tette hozzá a szakember. A fekvő- és járóbeteg-ellátás területén szintén fókuszba kerülnek a digitális megoldások, így itthon is cél a távdiagnosztika és a leletek ilyen módon történő kezelésének a bevezetése.
 
Az új megoldások lassan utat törnek magunknak, így teljesen természetes, hogy ma már webáruházon keresztül vásárolható laborvizsgálat, ahol a leleteket online kapják meg a páciensek, de távkonzultáció keretében a laborszakorvossal történő megbeszélésre is van lehetőség. A Synlab is kínál ilyen lehetőséget, sőt, akad olyan termékük is, amely már az orvos-beteg kapcsolat felvételekor segíti a szakembereket abban a döntésben, a beteg számára melyik gyógyszer lesz majd hatásos, és a páciens szervezete melyik hatóanyagot tudja lebontani – mondta Póda Tamás, a cég kereskedelmi igazgatója.

Itthon már csak azért is komoly potenciált jelentenek ezek a lehetőségek, mert Magyarországon az orvos-beteg találkozások esetében egyszámjegyű a digitális megoldások aránya, miközben globálisan ez a szám 30-40 százalék – hangsúlyozta Dr. Végh Attila, az Eurohealth vezérigazgatója, aki azonban azt is hozzátette, hogy még ezekkel a számokkal is elmondható: az egészségügy digitális fejlettsége világszinten is hatalmas lemaradásban van a többi iparághoz képest.

Fotó: unsplash.com