A munkahelyteremtésről születtek döntések Brüsszelben
Két új európai uniós szerződést véglegesítettek, továbbá a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést ösztönözni hivatott konkrét intézkedésekről döntöttek hétfői brüsszeli találkozójukon az EU-tagországok állam- és kormányfői.
Az állam- és kormányfők számos olyan lépésről hoztak politikai döntést, amelynek révén több hitelhez juthatnak a kis- és közepes méretű vállalkozások, javulhat munkahelyteremtő képességük, csökkenhetnek a rájuk nehezedő bürokratikus terhek. Külön intézkedéseket jelentettek be a fiatal korosztályok foglalkoztatásának ösztönzése érdekében.
Orbán Viktor értékelése szerint ez a váltás Magyarország számára kedvező, és növeli annak az esélyét, hogy a magyar gazdaság a nehéz idei első fél év után a második fél évben gyorsabb növekedési pályára állhat.
Megállapodtak a csúcstalálkozón annak a szerződésnek a részleteiben is, amely növeli a költségvetési fegyelmet a hozzá csatlakozó országokban. Ezt az egyezményt elvben a 17 euróövezeti ország köti, de csatlakozhat hozzá a többi 10, eurózónán kívüli EU-tag is. A mostani csúcstalálkozón Nagy-Britannia és a Cseh Köztársaság kivételével mindegyikük a csatlakozás mellett döntött.
Orbán Viktor a sajtótájékoztatón kitért arra: Magyarország azért hajlandó csatlakozni a szerződéshez, mert a magyar diplomáciának a szerződés részleteinek kimunkálása során sikerült elfogadtatnia a Budapest számára kedvező szabályozást. Így a szerződés jogi következményei a csatlakozó, nem euróövezeti országokra nézve csak az eurózónába való belépéstől fogva lépnek életbe. Emellett a szerződés nem tesz utalást a Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár által korábban felvetett "euró plusz" intézkedéscsomagra, amelynek elemei közül az adóharmonizáció Magyarország számára elfogadhatatlan lett volna.
A magyar kormányfő kitért arra, hogy Lengyelország - amelynek álláspontját osztotta Magyarország is - elérte: az egyelőre nem euróövezeti, de az új szerződést aláíró EU-országok részt vehetnek majd azokon az euróövezeti csúcstalálkozókon, amelyeket a 27-ek EU-csúcstalálkozói után fognak megtartani. Az euróövezethez tartozó 17 ország azonban időnként - sürgető ügyek megtárgyalására - úgy is összeül majd, hogy nem hívják meg a nyolc nem euróövezeti, de a pénzügyi szerződésben részes országot.
Az új szerződés aláírói egyebek között kiegyensúlyozott államháztartás folytatása mellett kötelezik el magukat, vállalják, hogy ezt kiemelt jogszabályba iktatják, és tudomásul veszik, hogy a küszöbök tartós átlépése szankciókat vonhat maga után.
Herman Van Rompuy, az állam- és kormányfői tanács elnöke bejelentette azt is, hogy a szerződést a következő uniós csúcstalálkozón, márciusban aláírják.
Jóváhagyták a mostani csúcsértekezleten azt a szerződést is, amely az állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról rendelkezik. A mechanizmus - a hasonló célokat szolgáló ideiglenes eszközzel (EFSF) eleinte párhuzamosan - idén júliusban kezdi meg működését, várhatóan 500 milliárd eurós hitelezési és garanciakerettel.
Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a találkozó után azt hangoztatták, hogy a hétfőn született döntések tovább erősítik a bizalmat az uniós országok gazdaságaiban.
Foglalkoztak az uniós csúcstalálkozón a görög pénzügyi válság helyzetével is. Barrosoék bizakodásuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Athén és magánhitelezői között még a héten megszülethet a megállapodás az adósság könnyítéséről, és egyetértésre juthatnak a déli országot segítő új pénzügyi támogatási programról is. Több uniós vezető - mindenekelőtt Merkel - ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Görögországnak további erőfeszítéseket kell tennie vállalásainak betartása érdekében.
Az állam- és kormányfők ezúttal külügyi témákat is érintettek. Mint Van Rompuy beszámolt róla, elítélték a szíriai rezsim által elkövetett atrocitásokat és elnyomást, és arra sürgették az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy "tegye meg a szükséges intézkedéseket" ezek megfékezésének érdekében. Emellett ezen a szinten is jóváhagyták az Irán ellen múlt héten elhatározott uniós szankciókat, beleértve a júliustól kezdődő olajembargót.
- 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!
Részletek
Jegyek
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
A kormányzat jelenleg is vizsgálja, hogyan tudja az Otthon Start hitelprogramot, a fix 3 százalékos hitelt kiterjeszteni és biztosítani a külföldön... Teljes cikk
Egyedi miniszteri döntéssel a MÁV-csoport fegyveres, biztonsági feladatot ellátó munkavállalói is hathavi többletjuttatást kapnak, a fegyverpénz... Teljes cikk
Megújult az adónaptár, az újítás révén az adónaptár már automatikusan megjeleníti, és akár más naptáralkalmazásokba is betölti a fontos... Teljes cikk
- 110 új munkahely jön létre Mezőtúron 5 napja
- Már az EU-ban is téma lett a menopauza, a munkahelyeknek is lépniük kell! 6 napja
- Politikai nyomás a munkahelyen? Ezért válik a kampány veszélyessé a vezetőnek 2 hete
- Borúlátóak a cégek, mégis AI-ba fektetnek - mutatja egy friss felmérés 2 hete
- 20 állás, ami iránt legjobban nő a munkaadói igény 2026-ban 2 hete
- 50 új munkahelyet teremt a Knaus Tabbert Nagyorosziban 3 hete
- Kínai gigaberuházás Tatabányán: 43 milliárd forint, 800 új munkahely 3 hete
- 150 új munkahely Napkoron a milliárdos beruházás nyomán 3 hete
- Nem a fizetés számít: ez tartja a munkahelyen a Z generációt 3 hete
- Százból három maradt: hamarosan eldől, kié lesz a babóti tanári állás és a Maldív-utazás 3 hete
- NGM-államtitkár: a több mint 10 fős cégek húzzák a kkv-szektort 3 hete

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?