A munkaszerződés is szerződés

Indokoltnak és időszerűnek tartja a Magyar Jogászegylet elnöke az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló javaslatot. Az MTI annak apropóján kérdezte Sárközy Tamás professzort, hogy az Igazságügyi Minisztérium pénteken benyújtotta a két törvénytervezetet.

A jogászegylet elnöke hangsúlyozta: sokfajta vélemény van, de a szakma túlnyomó része alapvetően egyetért azzal, hogy az egyik legrégebbi törvényt, az 1952-es polgári perrendtartást egy új perrendtartás váltsa fel, illetve hogy a közigazgatási eljárás új alapokra kerüljön. Hozzátette: részletkérdésekben vannak szakmai viták, például abban, hogy a gyorsaságot hogyan lehet összeegyeztetni a jogállami garanciákkal, az eljárásban az ügyfelek jogaival, de a jogszabályok aktualitásában mindenki egyetért.


A közigazgatási perrendtartással kapcsolatban külön szólt a bíróság felépítéséről, utalva arra, hogy jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bíróság együttesen szerepel a bírósági szervezetrendszerben. Mint mondta, felmerült a kérdés, hogy mennyire célszerű ezt kettéválasztani, mennyiben lehet a munkaügyi bíráskodást a polgári bíráskodástól külön tartani, hisz a munkaszerződés is szerződés. Ugyancsak szakmai vita bontakozott ki arról, hogy mennyiben szükséges fenntartani a közigazgatási hivatali rendszeren belüli merev felülvizsgálati struktúrát, vagy inkább a bírósági szint erősítése szükséges a gyorsabb eljárások érdekében.

Hangsúlyozta azt is, hogy az elektronizáció új lehetőséget jelent a jognak, ez is indokolttá teszi a változtatást.

Az Igazságügyi Minisztérium pénteken nyújtotta be az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatot. A tárca közleménye szerint az új törvények az ügyfelek ügyeinek gyorsabb és hatékonyabb elintézését, a közigazgatás szolgáltató jellegének erősítését, valamint az eljárások átláthatóbbá és egyszerűbbé tételét szolgálják.

A bíróságok közigazgatási ügyekben való eljárásának szabályai eddig a polgári perrendtartásról szóló törvényben kaptak helyet. Tekintettel azonban arra, hogy a két jogterület számos eltérő sajátossággal rendelkezik, a közigazgatási bírósági eljárások kikerültek az Országgyűlésnek már benyújtott új polgári perrendtartásból, és a javaslat szerint azokat külön törvény szabályozza - írták.