"A munkaügyi per nem egyszerű polgári per"
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerint a közszféra munkaügyi pereinek elbírálását nem indokolt a közigazgatási perek közé helyezni.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) szeptemberben az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A közigazgatási bírósági eljárások kikerültek az Országgyűlésnek már benyújtott új polgári perrendtartásból, azokat a javaslat szerint külön törvény szabályozza.
A MASZSZ közleményében felidézi: a Munkaügyi Bírák Országos Egyesülete (MBOE) október 7-én tartott közgyűlésén megállapította, jelenleg nincs olyan társadalmi, gazdasági, költségvetési vagy közjogi körülmény, mely a jelenlegi elsőfokú bírósági szervezeti rendszer megváltoztatását alappal igényelhetné. A jelenlegi rendszer a három éve végrehajtott bírósági reform eredménye, amely a regionális szinten működő közigazgatási-munkaügyi kollégiumok létrehozását eredményezte.
Az önálló munkaügyi bíráskodás fenntartása mellett szól, hogy a jogszabályban az egyik oldalon mindig a munkáltató áll, függetlenül annak elnevezésétől. A munkáltató-munkavállaló jogviszonyában a polgári jogi jogviszonytól eltérően nem a mellérendeltség érvényesül, hanem egyenlőtlen helyzetűek a felek, ezért ezen ügyek elbírálása más felkészültséget igényel.
A közszférában a humán erőforrás felett az állam a munkajog útján gyakorol hatalmat. A közszféra munkaügyi pereinek elbírálását nem indokolt a közigazgatási perek közé helyezni, mert a munkaügyi per nem egyszerű polgári per, hanem a munkaügyi konfliktusok feloldását is szolgálja, ami közigazgatási perben nem lehetséges.
A közszolgálati jogviszonyok a munkajog részét képező speciális jogterületek, valamint a társadalom, a társadalombiztosítás és a szociális szféra joga (nyugellátás, egészségbiztosítás, családtámogatás, gyermekvédelem) is munkajogi szaktudást, munkaügyi bírósági hatáskört igényel.
A specializáció a jelenlegi szervezeti keretek között az egy bíróságon belüli két szakág különállásával továbbra is megvalósítható, legalább a jelenlegi rendszer fenntartása indokolt, azonban az EU országaiban több példa is van az önálló különbíróságként való működésre is.
"A MASZSZ az utóbbi szervezeti formában látja biztosítottnak a munkavállalók érdekében az önálló munkaügyi bíráskodás fenntartását, kifejezetten tiltakozik a munkaügyi perek járásbírósági hatáskörbe helyezése ellen" - írják közleményükben.
A MASZSZ közleményében felidézi: a Munkaügyi Bírák Országos Egyesülete (MBOE) október 7-én tartott közgyűlésén megállapította, jelenleg nincs olyan társadalmi, gazdasági, költségvetési vagy közjogi körülmény, mely a jelenlegi elsőfokú bírósági szervezeti rendszer megváltoztatását alappal igényelhetné. A jelenlegi rendszer a három éve végrehajtott bírósági reform eredménye, amely a regionális szinten működő közigazgatási-munkaügyi kollégiumok létrehozását eredményezte.
Az önálló munkaügyi bíráskodás fenntartása mellett szól, hogy a jogszabályban az egyik oldalon mindig a munkáltató áll, függetlenül annak elnevezésétől. A munkáltató-munkavállaló jogviszonyában a polgári jogi jogviszonytól eltérően nem a mellérendeltség érvényesül, hanem egyenlőtlen helyzetűek a felek, ezért ezen ügyek elbírálása más felkészültséget igényel.
A közszférában a humán erőforrás felett az állam a munkajog útján gyakorol hatalmat. A közszféra munkaügyi pereinek elbírálását nem indokolt a közigazgatási perek közé helyezni, mert a munkaügyi per nem egyszerű polgári per, hanem a munkaügyi konfliktusok feloldását is szolgálja, ami közigazgatási perben nem lehetséges.
A közszolgálati jogviszonyok a munkajog részét képező speciális jogterületek, valamint a társadalom, a társadalombiztosítás és a szociális szféra joga (nyugellátás, egészségbiztosítás, családtámogatás, gyermekvédelem) is munkajogi szaktudást, munkaügyi bírósági hatáskört igényel.
A specializáció a jelenlegi szervezeti keretek között az egy bíróságon belüli két szakág különállásával továbbra is megvalósítható, legalább a jelenlegi rendszer fenntartása indokolt, azonban az EU országaiban több példa is van az önálló különbíróságként való működésre is.
"A MASZSZ az utóbbi szervezeti formában látja biztosítottnak a munkavállalók érdekében az önálló munkaügyi bíráskodás fenntartását, kifejezetten tiltakozik a munkaügyi perek járásbírósági hatáskörbe helyezése ellen" - írják közleményükben.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?