"A munkaügyi per nem egyszerű polgári per"
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerint a közszféra munkaügyi pereinek elbírálását nem indokolt a közigazgatási perek közé helyezni.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) szeptemberben az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A közigazgatási bírósági eljárások kikerültek az Országgyűlésnek már benyújtott új polgári perrendtartásból, azokat a javaslat szerint külön törvény szabályozza.
A MASZSZ közleményében felidézi: a Munkaügyi Bírák Országos Egyesülete (MBOE) október 7-én tartott közgyűlésén megállapította, jelenleg nincs olyan társadalmi, gazdasági, költségvetési vagy közjogi körülmény, mely a jelenlegi elsőfokú bírósági szervezeti rendszer megváltoztatását alappal igényelhetné. A jelenlegi rendszer a három éve végrehajtott bírósági reform eredménye, amely a regionális szinten működő közigazgatási-munkaügyi kollégiumok létrehozását eredményezte.
Az önálló munkaügyi bíráskodás fenntartása mellett szól, hogy a jogszabályban az egyik oldalon mindig a munkáltató áll, függetlenül annak elnevezésétől. A munkáltató-munkavállaló jogviszonyában a polgári jogi jogviszonytól eltérően nem a mellérendeltség érvényesül, hanem egyenlőtlen helyzetűek a felek, ezért ezen ügyek elbírálása más felkészültséget igényel.
A közszférában a humán erőforrás felett az állam a munkajog útján gyakorol hatalmat. A közszféra munkaügyi pereinek elbírálását nem indokolt a közigazgatási perek közé helyezni, mert a munkaügyi per nem egyszerű polgári per, hanem a munkaügyi konfliktusok feloldását is szolgálja, ami közigazgatási perben nem lehetséges.
A közszolgálati jogviszonyok a munkajog részét képező speciális jogterületek, valamint a társadalom, a társadalombiztosítás és a szociális szféra joga (nyugellátás, egészségbiztosítás, családtámogatás, gyermekvédelem) is munkajogi szaktudást, munkaügyi bírósági hatáskört igényel.
A specializáció a jelenlegi szervezeti keretek között az egy bíróságon belüli két szakág különállásával továbbra is megvalósítható, legalább a jelenlegi rendszer fenntartása indokolt, azonban az EU országaiban több példa is van az önálló különbíróságként való működésre is.
"A MASZSZ az utóbbi szervezeti formában látja biztosítottnak a munkavállalók érdekében az önálló munkaügyi bíráskodás fenntartását, kifejezetten tiltakozik a munkaügyi perek járásbírósági hatáskörbe helyezése ellen" - írják közleményükben.
A MASZSZ közleményében felidézi: a Munkaügyi Bírák Országos Egyesülete (MBOE) október 7-én tartott közgyűlésén megállapította, jelenleg nincs olyan társadalmi, gazdasági, költségvetési vagy közjogi körülmény, mely a jelenlegi elsőfokú bírósági szervezeti rendszer megváltoztatását alappal igényelhetné. A jelenlegi rendszer a három éve végrehajtott bírósági reform eredménye, amely a regionális szinten működő közigazgatási-munkaügyi kollégiumok létrehozását eredményezte.
Az önálló munkaügyi bíráskodás fenntartása mellett szól, hogy a jogszabályban az egyik oldalon mindig a munkáltató áll, függetlenül annak elnevezésétől. A munkáltató-munkavállaló jogviszonyában a polgári jogi jogviszonytól eltérően nem a mellérendeltség érvényesül, hanem egyenlőtlen helyzetűek a felek, ezért ezen ügyek elbírálása más felkészültséget igényel.
A közszférában a humán erőforrás felett az állam a munkajog útján gyakorol hatalmat. A közszféra munkaügyi pereinek elbírálását nem indokolt a közigazgatási perek közé helyezni, mert a munkaügyi per nem egyszerű polgári per, hanem a munkaügyi konfliktusok feloldását is szolgálja, ami közigazgatási perben nem lehetséges.
A közszolgálati jogviszonyok a munkajog részét képező speciális jogterületek, valamint a társadalom, a társadalombiztosítás és a szociális szféra joga (nyugellátás, egészségbiztosítás, családtámogatás, gyermekvédelem) is munkajogi szaktudást, munkaügyi bírósági hatáskört igényel.
A specializáció a jelenlegi szervezeti keretek között az egy bíróságon belüli két szakág különállásával továbbra is megvalósítható, legalább a jelenlegi rendszer fenntartása indokolt, azonban az EU országaiban több példa is van az önálló különbíróságként való működésre is.
"A MASZSZ az utóbbi szervezeti formában látja biztosítottnak a munkavállalók érdekében az önálló munkaügyi bíráskodás fenntartását, kifejezetten tiltakozik a munkaügyi perek járásbírósági hatáskörbe helyezése ellen" - írják közleményükben.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?