A németek is a szociális turisták ellen küzdenek

Az uniós tagországokból érkező bevándorlásnak a szociális ellátórendszerre gyakorolt hatását vizsgáló tárcaközi bizottság összeállításáról döntött a német kormány szerdai ülésén, amelyet Angela Merkel kancellár a közelmúltban elszenvedett síbalesete ellenére személyesen vezetett.

A nagykoalíciós kormány az államtitkárokból álló bizottság felállításával kívánja a szakmai, tárgyilagos vita felé terelni a román és a bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése nyomán indult diskurzust, amelyben a kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen.

"Aki csal, az repül" - hangoztatják a CSU képviselői. A bajor konzervatívokat ezért a megfogalmazásért populizmussal és szélsőjobboldali uszítással is megvádolták az ellenzéki pártok és a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) részéről. Ugyanakkor a CDU/CSU konzervatív pártszövetség és az SPD koalíciós szerződésében szerepel, hogy az EU-tagállamokból érkező munkavállalókat illetően tenni kell a szociális támogatások jogtalan igénybevétele ellen.

A tárcaközi bizottság feladata a helyzet felmérése és javaslatok készítése.

A CSU szerint szükség van új intézkedésekre. Az úgynevezett szegénységi bevándorlás - a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó bevándorlás - Romániából és Bulgáriából várt hulláma miatt törvényben kell rögzíteni, hogy az uniós tagországokból érkező bevándorlók az első három hónapban nem kaphatnak semmilyen szociális támogatást, és be kell vezetni az a szabályt, hogy kitiltják az országból, aki visszaél a juttatásokkal.

A legutóbbi, 2013 közepéről származó adatok szerint nagyjából 320 ezer román és bolgár állampolgár él Németországban. Ebben a körben a képzettségi szint viszonylag alacsony, de magas a foglalkoztatottság és alacsony a munkanélküliek, valamint szociális segélyben részesülők aránya.

Szakértők szerint nem indokolt az aggodalom a szegénységi bevándorlástól, és a munkavállalási korlátozások lebontása várhatóan a képzettségi szint emelkedését és a feketemunka visszaszorulását eredményezi majd.

Ugyanakkor több nagyvárosban - elsősorban a Ruhr-vidéki Dortmundban és Duisburgban - feszültséget okoz, hogy egyes negyedekben jelentős számban élnek munkanélküli, szociális ellátásra szoruló és többnyire képzetlen románok és bolgárok.

A német lakosság többsége, 60 százaléka indokoltnak tartja az aggodalmat a szegénységi bevándorlástól, és csak 36 százalék tartja eltúlzottnak azt. Általában véve a munkaerő szabad áramlása a németek 44 százaléka szerint hasznos az országnak, és csupán 26 százalék gondolja, hogy ennek az uniós alapelvnek az érvényesülése káros következményekkel jár Németországban - mutatta ki a Forsa közvélemény-kutató intézet a Stern hírmagazin és az RTL televízió megbízásából készített, szerdán ismertetett felmérésében.