Megjelent: 8 éve

A nyelvtudás és a presztízs fontosabb, mint maga a papír

Míg egyre többet hallani arról, mennyien nem jutnak diplomához nyelvvizsga nélkül, a statisztikák szerint a 20-24 és a 24-29 évesek által tett nyelvvizsgák száma 2002-2011-ig több ezerrel nőtt, a 30-34 éveseké pedig 2007-től évente körülbelül százzal csökken. Kérdés, hogy a húszas éveiket taposók korosztályában a sikeres vizsgázók vagy a megismételt vizsgák száma növekszik-e.

A kormány nemrégiben elfogadta a nyelvvizsga-amnesztia lehetőségét, amely alapján 2013. és 2016. között azok a hallgatók is átvehetik a diplomájukat, akik eddig nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatták meg az oklevelet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az oklevél megszerzéséhez nincs szükség nyelvtudásra, hanem az új törvény értelmében az intézmények saját hatáskörben határozzák meg a nyelvi követelményeket.

Tíz éve még 20 742, tavaly már 27 915 nyelvvizsgát tettek le az egyetemi éveiket éppen befejezők, vagy már lezárók korosztályából. A 25-29 és a 35-39 évesek között tett vizsgák száma is évről évre több, bár ez az arányok tekintetében nem tükröz nagy változást: előbbi kategória például az utóbbi tíz évben minden vizsga harminc-harmincöt százalékát jelenti. A korosztályos bontást tekintve az utóbbi tíz évben a 14-19 és 20-24 évesek vizsgái teszik ki az összes nyelvvizsga legnagyobb hányadát, évente körülbelül 65-70 százalékot.

"Augusztusban tettem le a nyelvvizsgát angolból, ősszel pedig az előrehozott érettségit, mivel végzősként minél több tehertől akartam megszabadulni a nyári vizsgák előtt. Egy nyelvvizsgát a plusz pontok miatt mindenképp meg akartam szerezni, a másik idegen nyelvből, németből pedig emelt szinten érettségizek, ami egyenértékű lesz egy középfokú nyelvvizsgával."- mondja Lőrinczi Katalin, aki egy paksi középiskola tanulója, majd hozzáteszi: nem dől hátra a két középfokot jelentő papír után, hiszen a felsőfokú tudás és oklevél megszerzése a célja.

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsga Akkreditációs Központjának statisztikái szerint 2002 és 2006 között volt egy jelentősebb növekedés a megírt nyelvvizsgák számát illetően: a négy év alatt 127 ezerről csaknem 183 ezerre nőtt a próbálkozások száma. 2006-ot követően azonban már csökkenő tendenciát mutatnak az adatok, így tavaly már csupán 166 069 nyelvvizsgára jelentkeztek.

A legfontosabb tényezőt persze a sikeresség adatai jelenthetik: 2006-ban 182 770 vizsgából több mint 142 ezernek sikerült, tehát a jelentkezők háromnegyede teljesítette a szükséges szintet. Az elmúlt évben a 162 072 vizsga körülbelül hatvan százaléka sikerült, csakúgy mint 2009-ben és 2010-ben. A sikerességet tekintve azonban nem az elmúlt öt, sokkal inkább az elmúlt tíz év adatai mutatnak jelentős csökkenést: 2002-től 2005-ig az összes vizsga 96 százaléka sikeresen fejeződött be, amihez képest már a 2006-os 75 százalékos arány is visszaesést jelent, a 2008-tól látható 60 százalékos sikeres teljesítés pedig még inkább.

A legnépszerűbb nyelv nem változott: az angol évről évre vezeti a próbálkozási és sikerességi listát egyaránt, rendszerint a megírt vizsgák 60-70 százaléka ebből az idegen nyelvből születik. A sikeresség előbb említett tendenciái jól tükröződnek kizárólag az angol nyelvre vonatkozó statisztikákat vizsgálva, hiszen míg tíz évvel ezelőtt harmincszor, 2003-tól 2005-ig pedig körülbelül hússzor annyi sikeres vizsga volt, mint sikertelen ebből a nyelvből, addig 2006-ban ez az arány már csak háromszorosra, majd 2007-től kevesebb, mint kétszeresre csökkent.

Érdekes, hogy a kisebb vagy kevéssé népszerű nyelvek esetében a teljesítés aránya sokkal kedvezőbb: például 2011-ben az ógörögből a három megírt vizsga mind bizonyítványt ért, a kínaiból elkezdett 16 vizsgából 14 sikerrel ért véget, azaz hétszer kevesebb kudarccal végződött vizsga született. Hasonló képet mutatnak az északi és keleti nyelvekből tett vizsgák adatai is. Ennek nyilvánvaló oka lehet, hogy míg az angol, német, francia, olasz nyelvet mindenki, vagy legalábbis sok diák tanulja már az általános iskolától, addig a ritkább idegen nyelvek mellett a tanulók maguk teszik le voksukat, így talán nagyobb elhivatottsággal tanulják, illetve biztos tudással jelentkeznek vizsgázni.

Az új szabály szerint a 2013-tól 2016-ig abszolválók nyelvvizsga-amnesztiát élvezhetnek, azaz ha intézményük úgy dönt, mentesítheti a hallgatókat a nyelvvizsga kötelezettsége alól. "Nem szeretnék élni az nyelvvizsga-amnesztia lehetőségével, hiszen egy nívós egyetemre járok, ahol valószínűleg ezt nem is engedélyezik majd. Egy nyelvvizsgám már van, még egyet kell szereznem, de elsősorban nem az oklevél motivál, hanem a tudás, illetve a presztízs is fontos, ami ezzel jár."- mondja Varga Sára az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója.

Talán a legtöbb egyetemista, mint a jövő értelmisége hasonlóan gondolkodik, és a szabály ellenére leteszi a nyelvvizsgát. Azonban várhatóan ezekben az években a nyelvvizsgák száma, ha nem is jelentősen, de csökkenő tendenciát fog mutatni, nem feltétlenül az összadatokat figyelembe véve, de a korosztályos lebontásban mindenképp.

Az intézmények maguk dönthetnek arról, hogy engedélyezik-e diákjaiknak a diploma átvételét nyelvvizsga hiányában. Ebben az esetben sem feltétel nélkül jár a kedvezmény: az egyetemek, főiskolák saját vizsgáján teljesíteniük kell a fiataloknak.

edupress.hu
  • 2020.04.09Online workshopok és E-learning képzések április 9-től Válassza online workshopjainkat fix időben, vagy az e-learning alapú, rugalmas tanulási formát, amelyben bárhol és bármikor, önállóan, a saját időbeosztása szerint sajátíthatja el a tananyagot! Részletek Jegyek
  • 2020.06.127 Skills for Assertiveness_Egy napos nyelvi tréning A tréning nap 100%-ban gyakorlati feladatokra és a tapasztalati tanulásra épül. Egyedülálló alkalom, hogy az idegen nyelvi tudást felszínre hozzuk, gyakoroljuk, hasznos panel kifejezéseket rögzítsünk a folyékony és magabiztos megszólaláshoz. A júniusi tréningünkre első sorban a B1+/B2 szintű jelentkezőket várjuk. Részletek Jegyek
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Országos Vérellátó Szolgálat: Nem tiltjuk a szájmaszk használatát a dolgozóknak

Az Országos Vérellátó Szolgálat közleménye szerint nem tiltották dolgozóiknak a maszk használatát. Teljes cikk

NAV: Erre kell figyelnie annak, aki fizetés nélküli szabadságon van

Közleményt adott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozók számára. Teljes cikk

Így alkalmazkodnak a járvány okozta helyzethez a magyar vállalkozók

Van olyan gyár, ahol a leállás mellett döntöttek, a Pásztói piacon csak 65 éven aluliak árusíthatnak. Teljes cikk