A rabszolgatartás a múlt - Papp Imre a munkaerő-kölcsönzésről

Korábban úgy fogalmazott, hogy amikor munkaerő-kölcsönzőként tárgyalásokra jár, megesik, hogy úgy tekintenek Önre, mint „valamiféle modern rabszolgatartóra”. Mi ennek az oka?

A munkaerő-kölcsönzőkkel szemben élő negatív sztereotípiának a 2000-es évek elején uralkodó törvényi hiányosságok ágyaztak meg, amelyek egyfajta vadgazdaságot teremtettek. A kölcsönzött munkavállalók jelentős hátrányba kényszerültek a főállásban foglalkoztatottakhoz képest, hiszen az akkori törvények lehetőséget biztosítottak arra, hogy jóval kevesebb bért kapjanak ugyanazért a munkáért. Ez persze csábító volt a munkáltatóknak, amelyek embertömegeket foglalkoztattak ebben a formában, hogy komoly pénzeket spóroljanak meg.

Mennyiben más a helyzet ma?

Teljes egészében! Az akkori zavaros gazdasági környezetben komoly szabályozások nélkül lehetett munkaerő-kölcsönző céget vezetni, ma viszont már a mi elveinknek is megfelelően szigorú kritériumokat kell teljesíteni ehhez; regisztrációs számot kell kérni, banki letétet kell elhelyezni hozzá. Az ekvivalencia elv bevezetése is jót tett, amely biztosítja, hogy a kölcsönzött munkaerő sem kereshet kevesebbet, mint az azonos munkakörben foglalkoztatott főállású alkalmazott. Ezzel megváltozott a munkaerő-kölcsönzésről való gondolkodásmód: azok, akiknek csak az olcsósága számított, többé nem láttak perspektívát benne, mivel megszűnt az árrés a két foglalkoztatási forma között. A munkaerő-kölcsönzés struktúrája megváltozott, költségalapúból stratégiai alapúvá lett, és mi ebben hiszünk.

Ez mit jelent?

Hozok egy példát a multinacionális környezetből. Ezeknél a vállalatoknál éves szinten szigorú tervezés van, amelynek keretében a bérköltséget is meghatározzák, és ezzel egyúttal be is határolják a saját mozgásterüket. Mert mi van akkor, ha év közben elnyernek egy olyan projektmunkát, amihez szükségük lenne nyolc hónapra plusz 500 főre, de már nincsen rá bérkeretük? Olyankor jön a munkaerő-kölcsönzés. Vagy egy másik eset, amely a multik mellett a KKV-szereplőkre is vonatkozik: van-e olyan HR-osztályuk, amely képes egy időszakos munkára több száz embert összetoborozni és a fluktuációjukat is megoldani? Mi a HSA-nál azt is zökkenőmentesen megoldjuk, ha a következő műszakra kell plusz ember egy váratlanul felhalmozódott munka miatt. De tipikusan ilyen terület a mezőgazdaság is, hiszen abban sem lehet óramű pontossággal előre tervezni, mindent a termény érése határoz meg.

Ha már szóba került a mezőgazdaság, ott túlnyomórészt egyszerűsített foglalkoztatással oldják meg a problémát.

Igen, de az egyszerűsített foglalkoztatásnak iszonyatos mennyiségű adminisztrációs kötelezettségei vannak. Gondoljunk csak bele, felvesz egy cég 200 embert bálaszedésre, és őket egyenként minden egyes nap be kell jelentenie a NAV-nál telefonon vagy az ügyfélkapun keresztül. Ekkora létszámnál ez olyan energiákat emészt fel, ami nem biztos, hogy megéri, miközben a HSA munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásánál a megrendelőnek jelentősen kevesebb adminisztratív feladata van. Ráadásul áfás számlát kap tőlünk, amely gazdaságilag is kedvezőbb lehet neki, mintha bér- és járulékköltséget fizetne.

A partnerek mennyire vevőek a munkaerő-kölcsönzésre a stratégiai előnyeinek köszönhetően?

Minden a bizalmon múlik. Idén voltam egy tárgyaláson, amelyről szó szerint ki akartak rúgni, mert a velem szemben ülő félnek olyan rossz tapasztalata volt, hogy a munkaerő-kölcsönző lelépett a bérekkel, a járulékokat nem fizette, az együttes felelősségvállalás jegyében pedig az illetőtől több mint 20 millió forintot követeltek. Az ilyesmit a HSA-nál elítéljük, csak sajnos sok cégvezető nincsen tisztában a szabályozásokkal, így bedőlhetnek az olyan gyanús ajánlatoknak, amelyek minimálbérnél és járulékainál olcsóbb munkaerőt ígérnek. Mi ezekkel nem tudunk és nem is akarunk versenyezni, ehelyett szaktanácsadóként elmondjuk a partnereinknek, hogyan működik legálisan a munkaerő-kölcsönzés és hogyan tudja segíteni a létszám-gazdálkodását.