A rabszolgatartás a múlt - Papp Imre a munkaerő-kölcsönzésről
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA debreceni székhelyű HR-szolgáltató, a HSA Kft. cégvezetője, Papp Imre leszámolna a modern rabszolgatartó sztereotípiájával, amely még manapság is körbelengi a munkaerő-kölcsönzést. Interjúnkban egyúttal jelezte, hogy a munkaerő-kölcsönzés ma már nem az olcsósága miatt előnyös.
Korábban úgy fogalmazott, hogy amikor munkaerő-kölcsönzőként tárgyalásokra jár, megesik, hogy úgy tekintenek Önre, mint „valamiféle modern rabszolgatartóra”. Mi ennek az oka?A munkaerő-kölcsönzőkkel szemben élő negatív sztereotípiának a 2000-es évek elején uralkodó törvényi hiányosságok ágyaztak meg, amelyek egyfajta vadgazdaságot teremtettek. A kölcsönzött munkavállalók jelentős hátrányba kényszerültek a főállásban foglalkoztatottakhoz képest, hiszen az akkori törvények lehetőséget biztosítottak arra, hogy jóval kevesebb bért kapjanak ugyanazért a munkáért. Ez persze csábító volt a munkáltatóknak, amelyek embertömegeket foglalkoztattak ebben a formában, hogy komoly pénzeket spóroljanak meg.
Mennyiben más a helyzet ma?
Teljes egészében! Az akkori zavaros gazdasági környezetben komoly szabályozások nélkül lehetett munkaerő-kölcsönző céget vezetni, ma viszont már a mi elveinknek is megfelelően szigorú kritériumokat kell teljesíteni ehhez; regisztrációs számot kell kérni, banki letétet kell elhelyezni hozzá. Az ekvivalencia elv bevezetése is jót tett, amely biztosítja, hogy a kölcsönzött munkaerő sem kereshet kevesebbet, mint az azonos munkakörben foglalkoztatott főállású alkalmazott. Ezzel megváltozott a munkaerő-kölcsönzésről való gondolkodásmód: azok, akiknek csak az olcsósága számított, többé nem láttak perspektívát benne, mivel megszűnt az árrés a két foglalkoztatási forma között. A munkaerő-kölcsönzés struktúrája megváltozott, költségalapúból stratégiai alapúvá lett, és mi ebben hiszünk.
Ez mit jelent?
Hozok egy példát a multinacionális környezetből. Ezeknél a vállalatoknál éves szinten szigorú tervezés van, amelynek keretében a bérköltséget is meghatározzák, és ezzel egyúttal be is határolják a saját mozgásterüket. Mert mi van akkor, ha év közben elnyernek egy olyan projektmunkát, amihez szükségük lenne nyolc hónapra plusz 500 főre, de már nincsen rá bérkeretük? Olyankor jön a munkaerő-kölcsönzés. Vagy egy másik eset, amely a multik mellett a KKV-szereplőkre is vonatkozik: van-e olyan HR-osztályuk, amely képes egy időszakos munkára több száz embert összetoborozni és a fluktuációjukat is megoldani? Mi a HSA-nál azt is zökkenőmentesen megoldjuk, ha a következő műszakra kell plusz ember egy váratlanul felhalmozódott munka miatt. De tipikusan ilyen terület a mezőgazdaság is, hiszen abban sem lehet óramű pontossággal előre tervezni, mindent a termény érése határoz meg.
Ha már szóba került a mezőgazdaság, ott túlnyomórészt egyszerűsített foglalkoztatással oldják meg a problémát.
Igen, de az egyszerűsített foglalkoztatásnak iszonyatos mennyiségű adminisztrációs kötelezettségei vannak. Gondoljunk csak bele, felvesz egy cég 200 embert bálaszedésre, és őket egyenként minden egyes nap be kell jelentenie a NAV-nál telefonon vagy az ügyfélkapun keresztül. Ekkora létszámnál ez olyan energiákat emészt fel, ami nem biztos, hogy megéri, miközben a HSA munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásánál a megrendelőnek jelentősen kevesebb adminisztratív feladata van. Ráadásul áfás számlát kap tőlünk, amely gazdaságilag is kedvezőbb lehet neki, mintha bér- és járulékköltséget fizetne.
A partnerek mennyire vevőek a munkaerő-kölcsönzésre a stratégiai előnyeinek köszönhetően?
Minden a bizalmon múlik. Idén voltam egy tárgyaláson, amelyről szó szerint ki akartak rúgni, mert a velem szemben ülő félnek olyan rossz tapasztalata volt, hogy a munkaerő-kölcsönző lelépett a bérekkel, a járulékokat nem fizette, az együttes felelősségvállalás jegyében pedig az illetőtől több mint 20 millió forintot követeltek. Az ilyesmit a HSA-nál elítéljük, csak sajnos sok cégvezető nincsen tisztában a szabályozásokkal, így bedőlhetnek az olyan gyanús ajánlatoknak, amelyek minimálbérnél és járulékainál olcsóbb munkaerőt ígérnek. Mi ezekkel nem tudunk és nem is akarunk versenyezni, ehelyett szaktanácsadóként elmondjuk a partnereinknek, hogyan működik legálisan a munkaerő-kölcsönzés és hogyan tudja segíteni a létszám-gazdálkodását.
Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?