A reformok ellen sztrájkoltak a görög szakszervezetek

A keddi görög sztrájkokra azért került sor, mert a szakszervezetek élénk tiltakozása ellenére a parlament márciusban jóváhagyta a gyengélkedő szociális rendszer átalakítását. A tb-kassza becsült hiánya kétszer akkora, mint Görögország 240 milliárd eurós hazai összterméke (GDP). Szakértők előrejelzése szerint a szociális ellátó rendszer 15 év múlva összeomlik, ha nem hajtják végre a változtatásokat. A reformokat nem lehet megspórolni - figyelmeztettek. Sok munkavállalót azonban feldühített a nyugdíjjárulék emelésének réme akkor, amikor már bőrükön érzik a globális gazdasági visszaesés szorongató hatásait. A reform magában foglalja, hogy a 133 nyugdíjalapot 13 alapba olvasztják össze, megemelik a nyugdíjkorhatárt, eltörlik a feltételekhez kötött nyugdíjakat és nyugdíjpótlékokat, és ösztönzik a munkában eltöltött idő meghosszabbítását.

Sokaknak nem tetszik a privatizáció

A jobbközép Új Demokrácia párt kormánya elárverezte az ország két legnagyobb kikötőjében, a pireásziban és a thesszaloníkiban lévő részesedését, és eladta az OTE telefontársaságban lévő részesedését. Kilátásba helyezte számos más állami vállalat, köztük az Olympic Airways légitársaság és a postabank magánkézbe adását is, de rebesgetik, hogy az athéni nemzetközi repülőtér sem kerülheti el a privatizációt. A szakszervezetek ellene voltak a magánkézbe adásnak is, mert attól féltek, hogy az új cégvezetők bércsökkentéssel és elbocsátásokkal próbálják majd átvészelni a gazdasági visszaesést.

Felháborító bérpolitika

A parlament augusztusban jóváhagyta azt a törvényt, amely megszüntette a munkavállalók kollektív bérmegállapodáshoz való jogát. A kormány - indoklása szerint - az eladósodott állami vállalatok helyzetén akart könnyíteni, és újabb külföldi befektetőket akart az országba csábítani a dolgozókat védő törvények módosításával. Jeórjiosz Alogoszkufisz pénzügyminiszter a parlamentben azt fejtegette, hogy a reformokat "a görög gazdaság és társadalom érdekében" kell folytatni, mert a magas bérek hozzáadódnak az állami cégek tartozásaihoz, és ennek terhét végül az egyszerű görög adófizetőknek kell cipelni.

Oktatási reform

Az utóbbi években élénk tiltakozásba ütköztek azok a törekvések, hogy az alkotmány módosításával lehetővé tegyék magánegyetemek alapítását. Az erős ellenállás miatt egy oktatási miniszter inkább a lemondást választotta. A kormány itt is a reformok továbbvitele mellett döntött, amelyet nélkülözhetetlennek tart a görög munkaerő versenyképességének növeléséhez.

Szegényeket sújtó adócsomag

A parlament augusztusban fogadta el azt az adócsomagot, amely az apadó költségvetési bevételek növelésére hivatott a gazdaság lassulása idején. Megszűnt a 10 500 eurónál kevesebb éves bevétellel rendelkező egyéni vállalkozók adómentessége, amelyet a szegények közül sokan élveztek. Húsz százalékkal növelték ugyanakkor a gépjárművek forgalmi engedélyének adóját, és 10 százalékos adót vezettek be a részvények osztalékára; ez utóbbi a törzsrészvények eladására kivetett 0,15 százalékos adót váltja fel.