A szemkontaktuson is múlhat az állásszerzés

Az állásinterjú sikere nemcsak az elmondottaktól, hanem a pályázó gesztusaitól is függ. A haj csavarása, az asztalra meredő szemek, az össszekulcsolt karok elterelhetik az interjúztató figyelmét. Bármennyire is jókat mondunk, a benyomás negatív lesz. A Career Journal amerikai szaklap néhány tanácsát foglaljuk össze.

Figyeljünk a szemkontaktusra
Aki a feltett kérdések után kerüli a szemkontaktust, lefelé vagy az interjúztató mellé tekintget, nem sugároz őszinteséget, egyenességet. A másik véglet is káros. A HR-est mereven bámuló pillantások a tolakodás, az agresszivitás érzetét kelthetik a kérdezőben. A megnyerő szerepléshez rá kell találni az optimális egyensúlyra.

A babrálás, mocorgás előnytelen
A túlzott nyugtalanság jelei - például a mocorgás, az ideges babrálás - szintén előnytelen helyzetbe hozzák a pályázókat. A fejvadász ugyanis joggal feltételezheti: aki egy felvételi beszélgetésen sem tudja kezelni a stresszes helyzeteket, miként tudja majd a mindennapi munkában? Hogyan képviseli a cégek egy éles tárgyaláson?

Határozott mozdulatokat
Nehézkesen, tétován megközelíteni az interjúztatót, majd helyet foglalni, szintén rossz taktika: ebből a toborzók csekély önbizalomra, alacsony önértékelésre következtetnek. Amennyire csak lehet, sugározzunk magabiztosságot. Fontos bemutatkozásnál a határozott kézfogás. A "döglött hal" kézfogással máris rossz irányba tereljük a kiválasztást végző szakembert.

Tartózkodjunk a zárt gesztusoktól
A keresztbe tett kar, az összekulcsolt kéz is rossz pont: a szakemberek ezekből védekező magatartásra, stresszre és arra következtetnek - a jelölt nem akar megnyílni a beszélgetés során. Ezek a gesztusok barátságtalannak, zárkózottnak tüntetik fel a pályázót.

Mivel a fázós jelöltek is ezt teszik, érdemes nekik a félreértések elkerülése végett melegen felöltözni a megmérettetés előtt.