A válság vállalkozókat termelt

A gazdasági válság eredményeként egy új vállalkozói generáció jelent meg hazánkban – erre a következtetésre jutott a Kelly Services munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cég negyedéves felmérése. Minden hetedik válaszadójuk egyéni vállalkozónak vallotta magát, a többieknek pedig mintegy a fele szeretne nagyobb önállóságot biztosító formában dolgozni. (A Kelly Global Workforce Index 134 ezer dolgozó véleményét gyűjtötte össze világszerte, köztük több mint ötezer magyar munkavállalóét.)

Globálisan minden negyedik válaszadó szeretne saját vállalkozást indítani – a lelkesedés e tekintetben az úgynevezett Y generáció (a 18-29 éves korosztály) körében a legnagyobb. A már jelenleg is önálló, független (egyéni) vállalkozóként dolgozók között nagyobb számban vannak jelen az X generáció (a 30-47 év közöttiek), illetve a „baby boomer” korosztály (a 48-65 évesek) képviselői, és a többségük férfi.

Az idősebbek kevésbé „vállalkozókedvűek”

A magyarok 14 százaléka már jelenleg is egyéni vállalkozóként dolgozik (a 48 év felettiek 19, a 30-40 közöttiek 15, valamint a legfiatalabbak 12 százaléka jelenleg is így dolgozik). A válaszadók közel negyede tervezi saját vállalkozás indítását. A felmérésből kiderült: minél idősebb valaki, annál kevésbé válna vállalkozóvá. Ennek az lehet az oka, hogy a fiatalabb munkavállalók jobban lelkesednek a rugalmas, önálló munkavégzés iránt.

Arra a kérdésre, hogy mi gátolja őket leginkább egy önálló vállalkozás indításában, a többség a bizonytalan jövedelmet, a támogatás hiányát és a bukás kockázatát jelölte meg. Ráadásul a 29 évesnél fiatalabbak kevésbé bíznak a képességeikben.

Sok a kényszervállalkozó

A KSH adatai szerint 2009-ben egymilliónál is több egyéni vállalkozó volt Magyarországon. Egy évvel korábban még 985 ezren dolgoztak ilyen formában.

Jónás Anikó, a Kelly Services ügyvezető igazgatója szerint: „A gazdasági világválság következtében állásukat elvesztők közül sokan vállalkozóként, szabadúszóként vagy tanácsadóként kezdenek új életet. Napjainkban egyre többen döntenek úgy, hogy saját kezükbe veszik karrierjük alakítását, és számukra az önfoglalkoztatás, vagyis az önálló vállalkozás indítása a személyes és szakmai sikerek elérésének lehetőségét kínálja.”

Nagyon fontos azonban, hogy válságban csak megfontoltan, előregondolkodva lehet érvényesülni, a kényszervállalkozóvá válás általában nem oldja meg a gondokat – jegyezte meg az fn.hu-nak korábban Juhos Andrea, a DBM Magyarország tanácsadó cég ügyvezetője. Például csak akkor szabad vállalkozásba kezdeni – és ezért elhagyni egy állást –, ha már konkrét, régóta érlelődő és „bombabiztos” tervvel rendelkezik valaki. (Léteznek támogatások is a vállalkozóvá váláshoz, amelyekről itt olvashat.)

A Flash Eurobarometer adatai szerint az uniós országok közül Magyarország a kényszer- és a kockázatkerülő vállalkozók arányával ért el első helyet. A magyarországi vállalkozások gyakrabban buknak meg, és az üzleti tevékenység aránya Magyarországon átlagosan magasabb, mint a többi országban. Az átlagos európai válaszadókhoz hasonlóan, a magyarok is inkább alkalmazottként, mint önfoglalkoztatóként szeretnek érvényesülni. A magyarok leginkább a megfelelő vállalkozói környezetet hiányolták, a túlzott bürokráciát okolták, amiért inkább az alkalmazotti lét mellett teszik le voksukat.

Az önfoglalkoztatás

E státus fő jellemzője az, hogy a munka díjazása a profittól függ, és annak az eldöntése, hogy mennyi a keresete, az önfoglalkoztató kezében van. Ez a munkaforma az alkalmazotti léttel szemben kevesebb biztonságot, szociális védelmet nyújt – olvashatjuk a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyik tanulmányában. Az Európai Unióban 2000-ben a dolgozók 14 százaléka volt önfoglalkoztató.

Az EU-ban jobbára csak meghatározott társadalmi csoportok választják az önállóságot, például a mezőgazdaságban az őstermelők, a turisztikai szakemberek, a szellemi szabadfoglalkozásúak – az újságírók, a művészek vagy épp a magánnyomozók –, de például az utcai árusok is így dolgoznak. Jellemzően csak ott magas az önfoglalkoztatók aránya, ahol jelentős súlyú a mezőgazdaság, azaz Görögországban, Portugáliában és Olaszországban, illetve ahol sokan élnek az idegenforgalomból.

Magyarország kilóg a sorból: az itteni önfoglalkoztatók összetétele, indítéka részben eltér az európai gyakorlattól. Egy részük természetesen valóban viszonylagos szabadsággal maga osztja be idejét, szervezi munkáját és viseli érte a felelősséget. Nagy részük azonban csak formálisan tekinthető függetlennek. Ők olyan kényszervállalkozók, akik valaha alkalmazottként dolgoztak, ám a leépítések után alvállalkozóként alkalmazzák őket tovább a cégek. Az e körbe tartozóknak ugyanolyan kötelezettségeik vannak, mint a hagyományos formában foglalkoztatottak, de nem élvezik a munkavállalói viszonnyal járó védelmet, biztonságot.