Ausztriában kínos segélyen élni

Az efféle magatartás leginkább a vidéki kistelepüléseken gyakori, ahol a polgármester, illetve a községi önkormányzati hivatal veszi át a kérelmeket. Mivel ezekben a falvakban mindenki ismeri egymást, a hivatalnak pedig nincs titoktartási kötelezettsége, meglehetősen gyorsan elterjed a híre annak, ha valaki segélyre szorul.

Igaz, a segélyről való lemondás nem csak erre a félelemre vezethető vissza, a rászorulók nagy többsége a hiányos tájékoztatás következtében egyáltalán nem is tud az állami dotáció lehetőségéről, arról nem is beszélve, hogy ha az illető lakhelyet változtat, a bürokrácia is rengeteg nehézséget támaszt. Egyesek pedig egyszerűen keveslik a segély összegét, úgy gondolják, nem éri meg a fáradságot, a kérvény kitöltését, illetve a válaszadást a kényelmetlen kérdésekre.

A tanulmány szerint ezenkívül létezik még egy ok, nevezetesen az a törvény, amely kimondja, hogy ha a szociális segélyre szorulónak van tartásra kötelezhető hozzátartozója (szülő, gyerek, házastárs), akkor a hatóság ezeken a személyeken behajthatja a segély összegét. Márpedig ezek a hozzátartozók sokszor nem is tudnak a bajról, s a rászorulók igyekeznek is mindent megtenni annak érdekében, hogy ez így is maradjon - magyarázza a Népszabadság.