Az oktatók és a kutatók is külföldre vándorolnak
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz orvosok mellett már a kutatók és az oktatók nagy része is külföldi munkavállalást tervez. A hazánkban tudományos munkát végző, doktori fokozattal rendelkezők több mint egyharmada 55 év feletti, az összes szakember 15 százaléka pedig a következő évre külföldi munkavállalást tervez - írja az Edupress hírlevele.
A Magyar Nemzet információi szerint a természettudomány területén a legkritikusabb a helyzet: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerint egy generáció jelentős része hiányzik az oktatói és kutatói karból.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég közölt adatai szerint néhány éven belül komoly szakemberhiány lép fel a felsőoktatás és a kutatói szféra bizonyos területein - elsősorban a természettudomány területén. A KSH elemzése alapján kiderült: az elmúlt 10 évben a szakemberek csaknem negyede élt 6 hónapnál hosszabb ideig külföldön - ez az arány a fiatalabb generációkat illetően jóval magasabb: a 35 évnél fiatalabbak több mint 40 százaléka ment külföldre dolgozni. A külföldi tartózkodást többek közt a kedvezőbb publikálási lehetőségek, saját kutatócsoport megszervezése, illetve egyéb gazdasági, szakmai tényezők indokolják. Pálinkás József a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: az oktatói és kutatói kart tekintve elsősorban a természettudományos területen várható néhány éven belül szakemberhiány a külföldi munkavállalás, illetve a más szektorban való elhelyezkedés miatt. Az MTA elnöke szerint a kutatóknak nemcsak az alacsony bérezés a problémájuk, hanem az is, hogy nem látnak garanciát a tudományos munkájuk kiteljesedésére - a gyakran kiszámíthatatlan pályázati finanszírozási rendszer miatt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég közölt adatai szerint néhány éven belül komoly szakemberhiány lép fel a felsőoktatás és a kutatói szféra bizonyos területein - elsősorban a természettudomány területén. A KSH elemzése alapján kiderült: az elmúlt 10 évben a szakemberek csaknem negyede élt 6 hónapnál hosszabb ideig külföldön - ez az arány a fiatalabb generációkat illetően jóval magasabb: a 35 évnél fiatalabbak több mint 40 százaléka ment külföldre dolgozni. A külföldi tartózkodást többek közt a kedvezőbb publikálási lehetőségek, saját kutatócsoport megszervezése, illetve egyéb gazdasági, szakmai tényezők indokolják. Pálinkás József a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: az oktatói és kutatói kart tekintve elsősorban a természettudományos területen várható néhány éven belül szakemberhiány a külföldi munkavállalás, illetve a más szektorban való elhelyezkedés miatt. Az MTA elnöke szerint a kutatóknak nemcsak az alacsony bérezés a problémájuk, hanem az is, hogy nem látnak garanciát a tudományos munkájuk kiteljesedésére - a gyakran kiszámíthatatlan pályázati finanszírozási rendszer miatt.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?