Az oktatók és a kutatók is külföldre vándorolnak

A Magyar Nemzet információi szerint a természettudomány területén a legkritikusabb a helyzet: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerint egy generáció jelentős része hiányzik az oktatói és kutatói karból.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég közölt adatai szerint néhány éven belül komoly szakemberhiány lép fel a felsőoktatás és a kutatói szféra bizonyos területein - elsősorban a természettudomány területén. A KSH elemzése alapján kiderült: az elmúlt 10 évben a szakemberek csaknem negyede élt 6 hónapnál hosszabb ideig külföldön - ez az arány a fiatalabb generációkat illetően jóval magasabb: a 35 évnél fiatalabbak több mint 40 százaléka ment külföldre dolgozni. A külföldi tartózkodást többek közt a kedvezőbb publikálási lehetőségek, saját kutatócsoport megszervezése, illetve egyéb gazdasági, szakmai tényezők indokolják. Pálinkás József a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: az oktatói és kutatói kart tekintve elsősorban a természettudományos területen várható néhány éven belül szakemberhiány a külföldi munkavállalás, illetve a más szektorban való elhelyezkedés miatt. Az MTA elnöke szerint a kutatóknak nemcsak az alacsony bérezés a problémájuk, hanem az is, hogy nem látnak garanciát a tudományos munkájuk kiteljesedésére - a gyakran kiszámíthatatlan pályázati finanszírozási rendszer miatt.