Ázsiából kölcsönzött sofőrök vezetik majd a buszokat Budapesten

A budapesti buszok egyharmadát, mintegy 450 járművet üzemeltető Arriva Bus Kft. tavaly két fővárosi tendert is nyert, amelynek eredményeként 10+2 évig üzemeltethet közforgalmú autóbuszvonalakat Budapesten. A német államvasutak, a Deutsche Bahn érdekeltségébe tartozó ArrivaBus Kft. ezzel az egyik legjelentősebb szolgáltatójává vált a főváros közlekedésszervező cégének, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt-nek. Az Arriva kezdetben a BKV alvállalkozójaként, majd 2012 óta a BKK szolgáltatójaként működik. A tavaly aláírt megállapodás értemében az ArrivaBus 150 új buszt állított forgalomba idén, a szolgáltatás ellátásához szükséges járművek mellett a cég biztosítja a személyzetet is. Csakhogy a sofőrhiány a Volánbusz és a BKV mellett őket is érinti.

„A BKV igazgatósági ülésen valóban szóba került a Fülöp-szigetekről és Indonéziából hozott buszvezetők ügye” – erősítette meg a Népszava értesülését Nemes Gábor, a BKV igazgatóságának tagja. Mint mondta: a témával kapcsolatban több kérdés is felmerült, többek között az, hogy a sofőrök itt szereznek-e jogosítványt vagy a meglévő járművezetői engedélyüket honosítják? Az is felvetődött, hogy az ázsiai sofőrök hogyan tudnak kommunikálni a forgalomirányítókkal és az utasokkal, különösképpen az első ajtós felszállás esetén, amikor az utazási jogosultságokat is ellenőrizni kell, illetve ki kell adni a jegyet, ha valaki a sofőrtől vásárolna. Az egykori szakszervezeti vezető szerint elsősorban a hazai munkaerőpiacról kellene buszsofőröket toborozni, illetve meg kellene becsülni a meglévő munkavállalókat. Szerinte korántsem biztos, hogy ez annyival olcsóbb megoldás, hiszen a külföldi munkavállalóknak a lakhatást, az utazást és az étkezést is fizetni kell.

Az ArrivaBus a Népszavának elmondta, „miután a magyar kormány hiányszakmának minősítette a járművezetői szakmát, lehetőséget adott arra, hogy az ArrivaBus megvizsgálja a harmadik országbeli munkavállalók munkába állításának lehetőségét és előkészítse ezt”. 

A buszvezetők átlagos bruttó keresete a céges reklám szerint 730 ezer forint, ám ennyi csak a különféle pótlékok és túlmunka révén jön össze – nyilatkozta Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke, aki szerint, ha megfizetnék, lenne magyar járművezető is. A rengeteg túlórát azonban egyre kevesebben vállalják és inkább elmennek. Ez viszont ördögi körként még több túlmunkát jelent a maradóknak. Ráadásul igen furcsán jött ki, hogy az idén az éves cafeteria-keret 20 ezer forintos emelésébe se ment bele a BKV vezetése a pénzhiányra hivatkozva, majd 1 millió forintos jutalmat fizet minden új munkavállalóért.

„A kollektív szerződés mindenkire egyformán érvényes, tehát az abban foglaltaktól eltérő bérezéssel, feltételekkel senkit nem alkalmazhat a BKV” – hangsúlyozta Naszályi Gábor, ám ez a társszolgáltatókra nem igaz. Ők eddig is trükköztek, benzinpénzként, cafetériaként fizetve ki a munkabér egy részét. Ha olcsóbban dolgozó külföldi munkavállalókat is alkalmaznak, akkor még jobb ajánlatot tehetnek a szolgáltatásrendelő BKK-nak, amely ismerten szűkös pénzügyi helyzetében juthat arra a következtetésre, hogy ezzel jobban jár. Ezzel együtt az olcsóbb ázsiai munkaerő tömeges megjelenése nagyon nehéz helyzetbe hozhatja a kormány által folyamatosan gyengített szakszervezeteket a bértárgyalásokon.

Karácsony Gergely főpolgármester nem tagadta a kifizetés tényét, de arra hívta fel a figyelmet, hogy a BKK-nak és a BKV-nak nagyjából tízszer annyi utasa van, mint a MÁV-nak, vezetőik viszont fele annyit keresnek, mint a MÁV vezetői.

Népszava

kép forrása: bkv.hu