Balog: Piacképes a vidéki jogászképzés

Balog Zoltán ezt egy írásbeli kérdésre írta az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában. Oláh Lajos, független képviselő arra volt kíváncsi, milyen minőségi és munkaerő-piaci mutatók alapján döntött a kormány, a jogászképzés államilag finanszírozott keretszámainak csökkentéséről és ezek elosztásáról a 2012-es év vonatkozásában? Azt is firtatta, milyen regionális és gazdasági hatása lesz a vidéki jogászképzés elsorvasztásának, és a vatikáni szerződés mely pontjai garantálják a katolikus egyház számára az állami finanszírozású jogászképzésben való részvételt? Milyen további adatok és kutatások alapján döntött a kormány arról, hogy jövő évtől teljesen megszünteti az államilag finanszírozott jogászképzést - sorolta kérdéseit.

A miniszter válaszában kiemelte: az elmúlt 5 év nyilvános felvételi adatai azt mutatják, hogy európai viszonylatban magas állami támogatott létszám mellett tömeges mértéket öltött a költségtérítéses jogászképzés, amelyre jelentős túljelentkezés volt jellemző és ez megmaradt ebben az évben is.

A gazdasági képzések mellett a jogi képzés tehát az a terület, amelyen a képzési kínálat és a piaci kereslet bőségesen biztosítja a munkaerő-utánpótlást - fejtette ki a tárca vezetője, hozzátéve: az állam a legkiválóbbaknak ösztöndíjat, minden további új diáknak pedig diákhitelt ajánl.

Kiemelte: a 2012-es jelentkezési adatok igazolják, hogy a vidéki jogászképzés piacképes, de ennek komolyan árt az elsorvasztásáról szóló politikai hangulatkeltés. Hozzátette: a szegényebb sorsú hallgatóknak soha nem volt olyan lehetőségük, mint a Diákhitel 2 program, így a magyar állami támogatási rendszer ma példaértékű Európában. Megjegyezte a képviselő arra sem talál sok európai példát, hogy az állam a piacképes -- úgymint jogi vagy gazdasági --képzéseknek nyújtana jelentős ösztöndíjakat.

Az egyházi felsőoktatásra vonatkozó felvetésre kifejtette: Magyarország és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás értelmében a kormány és a Magyar Katolikus Egyház a felsőoktatási feladatok ellátása tekintetében az összes államilag támogatott hallgató és az adott szakon felvehető államilag támogatott hallgatói arányt veszi figyelembe az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények nem hitéleti szakok felvételi keretszámainak meghatározásakor.