Bátrabban jelenthetjük, ha munkahelyi korrupciót tapasztalunk

2019. december 17-én hatályba lépett az új, uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló európai uniós irányelv (whistleblowing irányelv) - írja az Index.hu. A dolgozók ritkán tesznek bejelentést, ha munkahelyi korrupcióval találkoznak, ugyanis félnek a megtorlástól. A whistleblowing irányelv ezt a problémát segíthet megoldani.

Magyarországon a 2013 óta hatályos Panasztörvénynek és egy 2009-es hasonló jogszabálynak köszönhetően a közérdekű bejelentők eddig is védelmet élveztek, és ez nem csak a nem csak közigazgatási intézmények alkalmazottaira vonatkozik. Ugyanakkor a felmérések azt mutatják, hogy az unión belül hazánkban az egyik legalacsonyabb a visszaélések bejelentésére való hajlandóság. Az Állami Számvevőszékhez 2012-ben 348, míg 2019-ben mindössze 238 közérdekű bejelentés és panasz érkezett.

A whistleblowing Magyarországon az eddiginél szigorúbb minimumszabályokat vezet be a közérdekű bejelentők védelme terén. Az irányelv értelmében kötelező lesz egy bejelentési csatorna kialakítása és működtetése az 50-nél több munkavállalót foglalkoztató vállalatok számára, az állami szektorban pedig valamennyi jogalanyra vonatkozik a követelmény. A whistleblowing a gazdasági szereplők többsége számára új kötelezettségeket hoz, de hosszabb távon megtérülő befektetést is jelent. A visszaélések által okozott kár átlagosan a vállalatok éves árbevételének 5%-át teszi ki, az irányelvnek köszönhetően így a gazdasági társaságok magasabb profitrátával működhetnek.

A whistleblowing működéséhez a következő öt tényező szükséges:

- Vezetői elkötelezettség: A vezetőségnek rendszeres kommunikációval kell demonstrálnia, hogy a legfelső szinten is fontosnak tartják a bejelentett panaszok és visszaélések kezelését.

- Oktatás és dolgozók tudatossága: A munkatársak ténylegesen ismerjék a rendszer működését, a szervezet elvárásait és kötelezettségeit, gyakorlati példákat a bejelentendő esetekről, valamint értsék, hogy miért fontos ez a compliance és a vállalati kultúra szempontjából.

- Anonimitás: Ugyan a whistleblowing irányelv csak az azonosított bejelentők védelméről rendelkezik, fontos, hogy a szervezet biztosítson lehetőséget név nélküli bejelentésekre is. A munkavállalók jelentős része az anonimitást választja, ha lehetősége van rá, mivel ezáltal kevésbé kell tartania retorziótól.

- Szakértelem és objektivitás: A visszaélés-bejelentő rendszer kiépítését, üzemeltetését, a bejelentett esetek kivizsgálását szakmailag és technikailag felkészült, tapasztalt szakembereknek kell végeznie.

- Rendszeres ellenőrzés: A rendszer működését, a dolgozók tájékozottságát és véleményét belső ellenőrök vagy külső szakemberek segítségével érdemes rendszeresen felmérni.

Index.hu