Bedarálhatja a kis cégeket a fejlődés

A digitális fényképezőgépek megjelenése várható volt, mégis váratlanul gyorsan tört be a digitális technológia, emlékezett vissza a Fényképész Ipartestület elnöke, Urbán Júlia. Le kellett cserélni az eszközöket, ha lépést akartak tartani, s ez nagyon sok pénzbe került. Már ekkor sok kolléga volt kénytelen feladni a
vállalkozását, hiába voltak szakmailag kiválóan képzettek – tette hozzá.

A Fogtechnikus Ipartestület elnöke, Schulze László az fn.hu-nak elmondta, az ő szakmájukba is betört a számítástechnika, de fogtechnikusra egyelőre még szükség van. Viszont van, ahol már számítógépes rendszerrel gyorsítják, pontosítják a híd, a korona és a fogkészítést.

A Nyomda- és Papíripari Szövetség főtitkára, Peller Katalin nem gondolja, hogy a technikai fejlődés miatt veszélyben lenne a szakmája. Ahogy a digitális nyomtatás nem fojtotta meg a hagyományos ofszetnyomtatást, ugyanígy nem gondolja, hogy az e-könyv kiszoríthatná a nyomtatott könyvet.

A fogorvos részben kiiktathatja a fogtechnikust

Magyarországon még nagyon kevéssé elterjedt, és egyelőre igen drága, de már elérhető az az eljárás, amikor számítógéppel veszik a fogmintát, faragják ki a beépítésre szánt elemet és választják ki a színt. A szokásosnál jóval rövidebb idő alatt hogyan élhető túl
Mit tegyenek a kis cégek, hogy egy forradalmian új technológia ne küldje padlóra őket?
- álljanak több lábon
- figyeljék, hogy a szakmájuk milyen irányba fejlődik
- időben szervezzék át tevékenységüket
- legyenek nyitottak a tanulásra
- figyeljék, a többiek hogyan reagálnak

elkészülhet egy-egy pótlás, méghozzá fogtechnikus nélkül, ha a fogorvos megtanulja a berendezés kezelését.

Mintegy 15 éve gyűrűznek be ezek az eljárások, de Schulze László szerint azért a kézműves fogtechnika nem fog teljesen eltűnni. Úgy véli, akik igazán minőségi munkát végeznek, azokra továbbra is szükség lesz, és valószínűleg a nagyon olcsón dolgozók is fennmaradnak még egy ideig. A középmezőny viszont el fog tűnni, mintegy tíz év múlva. Mellette pedig elterjed a számítógéppel készített gyors és addigra már olcsó fogtechnika, valahogy úgy, ahogy a cipőkészítésben megjelent a tömegtermelés – tette hozzá.

A hivatali megrendelés mentené meg őket

A megmaradt fényképészstúdiók küszködnek, mert kevés a munkájuk. A lakossági megrendelők jó része elkopott, mert a digitális fényképezőgép nagyon olcsóvá tette a fényképezést (nem kell hozzá film, törölhető a rontott kép). Sokan a kinyomtatásra sem áldoznak. Ahogy kevesebb a családok pénze, egyre kevesebben veszik igénybe a profi fényképészeket.

Viszont ha legalább a hivatalos iratokba szakszerűen elkészített képek kerülnének, az stabil hátteret nyújtana a hazai fényképészszakmának. A fényképészek nem azt kérik, hogy kizárólag ők készítsék az okmányokhoz a képeket, csak azt, hogy legyen választási lehetőség. Most nem fogadják el a hozott profi képet, csak a mozgásukban korlátozottaktól, pedig az EU többi országában van választási lehetőség.
Urbán Júlia szerint az okmányirodában készült felvételek alapján nem jól azonosíthatóak a személyek. Másrészt nem hiszi, hogy meg lennének elégedve az okmányirodán készült képekkel az emberek. Csak meg kell nézni, hogyan húzzák elő az igazolványukat – célzott a minőségre.

Digitális és ofszet megfér egymás mellett

A digitális és az ofszetnyomtatás kiegészíti egymást, így mindkettő megfér a piacon. Ezer példány alatt például a digitális nyomtatás a kifizetődőbb, nagyobb példányszámnál viszont az ofszet. Az is bevett gyakorlat, hogy a nagyobb példányszámban ofszettechnikával kinyomott termékek jóval kisebb példányú megszemélyesített darabjait digitálisan nyomják.

A nyomdákban 5-7 évente cserélik le a teljes technológiát. Az ésszerű beruházásokra példa, hogy a digitális nyomtatás bekerült az ofszet nyomdákba, és fordítva, az újonnan létesült digitális nyomdák egy része is felszerelte magát ofszettechnikával.

Az fn.hu kérdésére, hogy vajon a legkisebb nyomdák is képesek-e lépést tartani a technikai fejlődéssel Peller Katalin azt válaszolta: a cégek saját léptékük szerint képesek fejleszteni, így a kisebb nyomdáknál sem törvényszerű a lemaradás. Másrészt a nagyok nem konkurensei a kicsiknek, mert más a piacuk, más igényeket elégítenek ki.

Az e-könyv egyelőre nem veszélyes

Peller Katalin szerint az e-könyv nem fogja kiszorítani a hagyományos könyvet, legalábbis mostani verziójában, fekete-fehérben, képek nélkül biztosan nem. Olyan speciális igények kiszolgálásában, mint az egyetemi jegyzetek viszont fontos szerepe lehet. Népszerűvé válhat még a könnyebb, bulvárosabb olvasmányok megjelenítésénél. Viszont egyelőre nem helyettesítheti a képes könyveket, a különböző albumokat, stb.

Másrészt a könyvpiacon és a magazinpiacon is megjelentek a minőségi igények, amelyre válaszul a nyomdászat különleges megoldásokat kínál – ezzel sem veheti fel egyelőre a versenyt az e-könyv. Az online tartalmak megjelenése viszont – említette még – az újságpiacon már eddig is látványos visszaesést eredményezett.

Túlélési esélyek

Az 5000 nyomda ugyan sok a magyar piacra, többségük mégis túlélte a válságot is, és a szakma előtt biztos jövő áll Peller Katalin szerint, érdemes nyomdásznak tanulni. A technika fejlődésével egyre jobbak a munkakörülmények is, ma már legfőképpen a számítástechnikáról szól a nyomdászat, és fontossá vált a nyelvtudás is, pontosan az új technikák elsajátításához.

Jelenleg 900 fogtechnikai vállalkozás működik, egy részük már most is nehezen tud talpon maradni, bár ennek még nem elsősorban a technikai fejlődés az oka, hanem inkább a megrendelések mintegy harminc százalékos csökkenése. A dentalturizmus enyhíti ugyan a gondokat, de nem eléggé és területileg sem egyformán elosztva. Kérdés, hogy mi lesz a diákokkal, mert már most is több fogtechnikust képeznek Magyarországon, mint amennyire szükség van. Sok fiatal megy külföldre a végzettek közül.

„Megtizedelődtünk”, összegzett Urbán Júlia. A fotós műtermeknek milliós gépeik, eszközeik vannak, amik eladhatatlanok. Próbálnak több lábon állni, kereskedelemmel és külső munkákkal is foglalkoznak (mobil berendezéssel, helyszíni kidolgozással). Ezelőtt tíz évvel 4-5-szörös túljelentkezés volt a fényképészképzésre – most alig indítanak osztályt. Drágák a gépek és lefelé tendál a szakma, ezért nem látják benne a jövőt a gyerekek – tette hozzá.