kapubanner for mobile
Megjelent: 10 éve

Belpolitikai megfontolások alapján szavazunk az uniós választáson

Az Ipsos tizenkét uniós tagállamban – köztük Magyarországon – végzett felmérése azt mutatja, hogy az emberek többsége belpolitikai szempontokat vesz figyelembe az EP-választáson: 42 százalék arra a pártra fog voksolni, amelyiktől a legtöbb pozitív változást remélheti országa számára. További 11 százaléknyian olyan pártra szavaznak, amellyel leginkább kifejezik kritikájukat a hazájukban zajló folyamatokkal, kormányzati teljesítménnyel kapcsolatban. Az uniós polgárok mindössze 13 százaléka figyel a pártok európai programjára.

A magyarok EP-választáson leadandó voksait minden más ország polgárainál erősebben határozza meg a belpolitikai történésekhez való viszony: 55 százalékuk oda szavaz, amely párttól az ország fellendülését várhatja, 15 százalékot pedig az aktuális hatalom elutasítása befolyásol. Hazánk lakosságának mindössze 5 százaléka utalt arra, hogy a pártok Európai Unióhoz való viszonya alapján mérlegeli majd május 25-i voksát. A felmérésből az is kiderül, hogy az európai polgárok – a magyarok is - Németország gazdasági erejét, befolyását tartják a legnagyobbnak – ezek a legfontosabb megállapításai az Ipsos csoport nemzetközi kutatásának, amelynek során tizenkét országban 9300 főt kérdeztek meg, online módszerrel – írja a kutatóintézet közleménye.

Az EP-választást alapvetően belpolitikai szavazásnak tekintik az érintett nemzetek választói: 42 százalék országa felemelkedését ígérő pártra, 11 százalék a jelenleg irányító párttal való elégedetlenségét kifejezve voksol. A magyarok mellett (akiknél 55 illetve 15 százalék szavaz ily módon) a britek körében gyakoriak a belső viszonyokra alapozó megfontolások: 49 százalék pozitív üzenetekre fókuszál, 11 százalékuk voksa a hatalommal szembeni protestálást jelent. A választópolgároknak 13 százaléka veszi sorra a szavazás előtt, hogy milyen a pártok uniós politikája. Leginkább a németek és a svédek döntenek majd az EU-ra figyelve (22 és 20 százalék), de a hollandok, franciák és a belgák körében is az átlagot meghaladó az arányuk (15-16 százalék). Legkevésbé a magyarok, a horvátok (5-5 százalék) és a csehek (6 százalék) számára döntő szempont az, hogy a pártoknak milyen a viszonya az Európai Unióhoz. A kutatásban részt vevő országok polgárainak 35 százaléka semmilyen módon nem foglalkozik az EP-választással, a csehek kifejezetten érdektelenek (52 százalékuk nem gondolkodik a voksán), de a horvátok is eléggé tartózkodók (42 százalék). A magyar választóknak csak 26 százaléka nem válaszolt arra, hogy milyen szempontok alapján dönthet május 25-én.

A kutatás érdekes részét képezte annak feltárása, hogy az uniós polgárok szerint melyek a legnagyobb befolyással, gazdasági potenciállal rendelkező országok s melyekkel érdemes szorosabb kapcsolatot építeni. Az EU-ban élők többsége, 66 százaléka szerint a legnagyobb érdekérvényesítési potenciálja Németországnak van. Ebben a vonatkozásban második helyen az Egyesült Királyság található, de említési arányuk csupán 7 százalék. A magyarok többsége – 53 százaléka – is úgy gondolja, hogy Németország a legbefolyásosabb uniós állam, de az átlagosnál nagyobb arányban – 14 százaléknyian – említették Nagy-Britanniát, míg a harmadik helyre Franciaországot tették – 5 százalékkal. Az uniós polgárok által felállított gazdasági erősorrend élén is Németország található (60 százalékos említéssel), valamiféle alternatívát csak Nagy-Britannia és Svédország jelent (7 illetve 4 százalékkal). A magyarok is ezeket az országokat említették gazdasági szempontból legerősebbként – 49, 11 és 5 százalékos arányban.

Az adatok alapján úgy tűnik, hogy az országok közötti szoros viszonyt nagymértékben a feltételezett gazdasági potenciál és befolyás határozza meg. Nem meglepő, hogy legtöbben – 25 százaléknyian – Németországgal szeretnének erősebb köteléket. A szövetségesi rangsor második helyén Franciaország szerepel, 9 százalékkal; a harmadikon az Egyesült Királyság, 4 százalékkal. Az európai népek történelmi tapasztalatokon nyugvó óvatosságára utal, hogy 36 százaléknyian egyetlen országot sem neveztek meg, amellyel érdemes lenne szorosabb szövetséget kötni. A magyar lakosság is leginkább a németekkel való viszonyt erősítené – 25 százalékuk. Honfitársaink együttműködési ranglistájának második helyezettje Lengyelország (15 százalékkal), a harmadik Ausztria (8 százalékkal). A magyarok tekintélyes hányada, négytizede nem fűzné szorosabbra a viszonyt egyetlen uniós országgal sem.
  • 2024.07.10GDPR A HR-BEN: ADATVÉDELEM A MUNKAHELYEN Programunkon gyakorlati oldalról tekintjük át a munkaviszonnyal összefüggésben leggyakrabban előforduló kérdéseket, tipikus buktatókat és lehetséges hibákat, melyek az elmúlt 6 év során a GDPR szabályozás létrejöttét követően felmerültek.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.26Best Practice Fórum - Roto A Fórum Célja: A Digitalizációs és Lean szemléletű folyamatfejlesztések sikeres vállalati megoldásainak, jó gyakorlatainak megosztása a fórum résztvevői között. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.10.02Tréning Kerekasztal Konferencia 2024. A 2024-es, őszi Tréning Kerekasztal Konferenciánk célja, hogy a résztvevők sokféle megközelítést kapjanak arról, a technológia hogyan épülhet be a tréningek világába.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Muzsikáló Magyarország: cigányzenészek foglalkoztatását segíti a kormány

Egymilliárd forintos keretösszegből segíti a kormány országszerte mintegy 100 együttes 456 muzsikusának négy havi vendéglátóhelyi... Teljes cikk

"Egy kis felsőoktatás, egy kis szakképzés, egy kis magyar gazdaság, egy nagy adag innovációval leöntve"

Megújulnak az ágazati készségtanácsok, amelyekben a szakképzés és a gazdaság mellett mostantól a felsőoktatás szereplői is helyet kapnak - mondta... Teljes cikk