Béremelésre köteleznék a cégeket - elbocsátási hullám jöhet

A javaslatot Rogán Antal és négy fideszes párttársa, valamint egy KDNP-s képviselő terjesztette a parlament elé, és a gazdasági bizottság támogatta általános vitára kerülését. Rogán Antal az ülésen a munkaadók felmérésére hivatkozva azt mondta, hogy 40-45 milliárd forintba kerülhet a kötelező bérkompenzáció, ugyanakkor a nyereségadó és az adminisztráció csökkentésével ennél több pénz marad a vállalkozásoknál. A bérkompenzáció kívánt mértéket be nem tartó cég két évig nem indulhatna közbeszerzésen és nem kaphatna állami támogatást. Az indítvány célja, hogy hasonlóan a közszférában megvalósult bérkompenzációhoz, a magánszférában se legyenek olyanok, akiknek a nettó keresete az egykulcsos adó bevezetése miatt csökken az előző évihez képest.

A munkaadók szerint a versenyszférában a munkáltatóknak és a munkavállalóknak kell megállapodniuk a bérek emeléséről, és úgy vélik: az, hogy egy friss javaslat alapján a kormány határozna a béremelésről, veszélyeztetheti a foglalkoztatás biztonságát.

A szakszervezeti vélemények megoszlottak a javaslatról: az Autonómok és az MSZOSZ elnöke is csak tüneti kezelésnek nevezte a tervezetet, mivel kifogásolták, hogy az alacsony keresetűek nettó bérének szinten tartása nem elég a reálkeresetek csökkenésének megállításához. Úgy vélték, a javaslattal a kormány csak elismerte, hogy hiba volt így bevezetni a 16 százalékos egykulcsos szja-t és kivezetni az adójóváírást. A Munkástanácsok elnöke ugyanakkor pozitív, a munkavállalók számára mindenképpen kedvező lépésnek tartja az elképzelést.

BDO: összevonás, elbocsátás jöhet

Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója a portálunkhoz eljuttatott sajtóközlemény szerint azt vallja, hogy "bár a személyi jövedelemadó változások életbe lépése nyomán a sajtóban már régóta lehetett olvasni az úgynevezett "bérkommandóról", az most látszik valóban megvalósulni." A BDO munkaügyi szaktanácsadója szerint a tegnapi napon benyújtott "az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról" elnevezésű törvényjavaslat új hatásköri szabályokat delegál a munkaügyi ellenőrzésekhez. Ezek a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés vizsgálatára vonatkoznának, amelyet a jövőben minden egyes munkaügyi ellenőrzés során, hivatalból le kell majd folytatni. Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy nem történt meg a kompenzáció, akkor a hatóság határozatot hoz.

Jó hír, hogy önmagában a kompenzáció elmulasztása nem lesz bírságalap, viszont egyéb munkaügyi szabálytalanságok esetén súlyosbító tényezőként veszik azt figyelembe. A jogkövetkezmények szigorát jelzi az is, hogy azok a cégek, ahol ez megállapításra kerül -– a rendezett munkaügyi kapcsolatok analógiája alapján -– a közbeszerzésektől is elbúcsúzhatnak. Valószínűleg ez utóbbinak lesz igen komoly visszatartó hatása, hiszen ma kevés hazai cég engedheti meg magának, hogy évekre kizárja magát az állami forrásokból.

Ha a szabályozás elfogadásra kerül, annak két fontos, előre látható következménye lesz. Az egyik, hogy jó eséllyel megszaporodnak azok a panaszbejelentések, melyek az érintettek adóváltozással kapcsolatos bérkompenzációját hiányolják. Erre eddig azért nem volt példa, mert nem volt hatóság, amely hatáskörrel rendelkezett volna -– mutatott rá a szakember. -– A másik következmény, hogy bizonyos szektorok munkáltatói munkakörök összevonásával, tehát pozíciók, munkahelyek megszüntetésével tudják majd az átterhelt plusz költségekkel is járó kötelezettségeiket teljesíteni - olvasható a BDO sajtóközleményében.

MTI