Bérplafonba ütközhetnek az állami cégek vezetői
Az MSZP bérplafon bevezetését kezdeményezi a válság idejére a többségi állami és önkormányzati tulajdonú vállalatok és a közpénzből finanszírozott közmédiumok vezetőinél: fizetésük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke törvény által meghatározott fizetésének 25 százaléka legyen. A Fidesz szerint a szocialisták úgy csinálnak, mintha éppen ők harcolnának a saját maguk által kifizetett végkielégítések ellen.
Erről Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke közleményben tájékoztatta az MTI-t vasárnap. Az MSZP emellett azt is kezdeményezi, hogy a közszférában titoktartási kötelezettség címén "lelépési díjat" fizetni csak nagyon indokolt esetben lehessen.
A dokumentum szerint a szocialisták szorgalmazzák azt is, hogy a közszféra vállalatainak tulajdonosai, az önkormányzatok és a közmédiumok esetében pedig a közalapítványi kuratóriumok ellenőrizzék a prémiumfeltételeket. A kuratóriumok akár peres úton semmisítsék meg azokat a megállapodásokat, amelyek alapján a prémium teljesítmény nélküli fizetéskiegészítésként szolgált - javasolja az MSZP.
Az MSZP kezdeményezései között van az is, hogy a közpénzekből gazdálkodó vállalatok tulajdonosai végezzenek azonnali összehasonlítást a piaci szférában működő, hasonló funkciójú vállalatok vezetőinek javadalmazásával és teljesítményével.
"Hasonlítsák össze például az adott önkormányzati vállalat és a településen működő más vállalatok, a MÁV és a GYSEV, a közmédiumok és a média területén működő más társaságok vezetőivel szembeni követelményeket és azok jövedelmeit" - szól a közlemény.
A tulajdonosok akadályozzák meg, hogy az állami, önkormányzati, közalapítványi tulajdonú társaságok vezető alkalmazottai valódi elvárások nélkül vagy tényleges feladataik megszűnte után "kegydíjként" részesüljenek a piaci szféránál magasabb jövedelmekben - kérik az MSZP-sek.
Lendvai Ildikó a közleményben leszögezi, hogy amióta a kormány elrendelte az állami és önkormányzati vállalatok vezetői juttatásainak közzétételét, a köztévétől a debreceni vállalatokon át a BKV-ig eddig gondosan titkolt összegek kerültek nyilvánosságra.
Az MSZP szerint az adózó állampolgárnak joga van ehhez a nyilvánossághoz, ezért elfogadhatatlan, ha némely vállalat esetében valóságos rejtvényfejtés kell az eligazodáshoz - fogalmaz a pártelnök.
Hozzáteszi: a vállalatok vezetőinek és tulajdonosainak kötelessége, hogy ne csak a jogszabály betűjét, hanem szellemét és szándékát is érvényesítsék, valamint tegyék mindenki számára érthetővé és elérhetővé az adatokat.
A pártelnök azt írja, hogy a nyilvánosság csak az első lépés, de a második lépés sem merülhet ki a jogsértések megszüntetésében és a szerződések átvizsgálásában. "Többre van szükség. Nem egyenlősdire, de arányosságra és a világválság idején elvárható méltányosságra is" - fogalmaz Lendvai Ildikó. A bérplafonról szólva a pártelnök megjegyzi: a közvagyont megtestesítő társaságok körében az egyik legfelelősebb poszt az MNB elnöki tisztje, amely ezért alkalmas viszonyítási pont lehet.
A MNB vezetőinek jövedelmét még a 2001-es törvény betonozta be, majd szintén a Fidesz-kormány ezt a PSZÁF elnökére is kiterjesztette; ennek nyomán távozhatott a hírek szerint, bírósági döntés alapján, 350 millió forinttal posztjáról Szász Károly - olvasható a közleményben. Az MSZP azt javasolja, hogy Járai Zsigmond és Szász Károly fizetési szintjének negyedét határozzák meg a válság idejére bérplafonként az állami és önkormányzati vállalatok, közmédiumok esetében. A külön jutalmak és a prémiumok kapcsán Lendvai Ildikó megjegyzi, hogy az csak extra teljesítményért járhat. "Arcátlanság, ha a közpénzekből szinte automatikusan teljesíthető feltételekkel burkolt bérkiegészítésként rendszeresen járnak jutalmak és prémiumok" - fogalmaz a pártelnök.
Mit mond a Fidesz?
"Most, hogy a sajtó és az ellenzék lebuktatta őket, a szocialisták úgy csinálnak, mintha éppen ők harcolnának a - saját maguk által kifizetett - végkielégítések és más különjuttatások, valamint a többmilliós havi fizetések ellen. Ennyire azért nem kellene hülyének nézni az embereket!" - áll az ellenzéki párt közleményében.
MTI/OS
A dokumentum szerint a szocialisták szorgalmazzák azt is, hogy a közszféra vállalatainak tulajdonosai, az önkormányzatok és a közmédiumok esetében pedig a közalapítványi kuratóriumok ellenőrizzék a prémiumfeltételeket. A kuratóriumok akár peres úton semmisítsék meg azokat a megállapodásokat, amelyek alapján a prémium teljesítmény nélküli fizetéskiegészítésként szolgált - javasolja az MSZP.
Az MSZP kezdeményezései között van az is, hogy a közpénzekből gazdálkodó vállalatok tulajdonosai végezzenek azonnali összehasonlítást a piaci szférában működő, hasonló funkciójú vállalatok vezetőinek javadalmazásával és teljesítményével.
"Hasonlítsák össze például az adott önkormányzati vállalat és a településen működő más vállalatok, a MÁV és a GYSEV, a közmédiumok és a média területén működő más társaságok vezetőivel szembeni követelményeket és azok jövedelmeit" - szól a közlemény.
A tulajdonosok akadályozzák meg, hogy az állami, önkormányzati, közalapítványi tulajdonú társaságok vezető alkalmazottai valódi elvárások nélkül vagy tényleges feladataik megszűnte után "kegydíjként" részesüljenek a piaci szféránál magasabb jövedelmekben - kérik az MSZP-sek.
Lendvai Ildikó a közleményben leszögezi, hogy amióta a kormány elrendelte az állami és önkormányzati vállalatok vezetői juttatásainak közzétételét, a köztévétől a debreceni vállalatokon át a BKV-ig eddig gondosan titkolt összegek kerültek nyilvánosságra.
Az MSZP szerint az adózó állampolgárnak joga van ehhez a nyilvánossághoz, ezért elfogadhatatlan, ha némely vállalat esetében valóságos rejtvényfejtés kell az eligazodáshoz - fogalmaz a pártelnök.
Hozzáteszi: a vállalatok vezetőinek és tulajdonosainak kötelessége, hogy ne csak a jogszabály betűjét, hanem szellemét és szándékát is érvényesítsék, valamint tegyék mindenki számára érthetővé és elérhetővé az adatokat.
A pártelnök azt írja, hogy a nyilvánosság csak az első lépés, de a második lépés sem merülhet ki a jogsértések megszüntetésében és a szerződések átvizsgálásában. "Többre van szükség. Nem egyenlősdire, de arányosságra és a világválság idején elvárható méltányosságra is" - fogalmaz Lendvai Ildikó. A bérplafonról szólva a pártelnök megjegyzi: a közvagyont megtestesítő társaságok körében az egyik legfelelősebb poszt az MNB elnöki tisztje, amely ezért alkalmas viszonyítási pont lehet.
A MNB vezetőinek jövedelmét még a 2001-es törvény betonozta be, majd szintén a Fidesz-kormány ezt a PSZÁF elnökére is kiterjesztette; ennek nyomán távozhatott a hírek szerint, bírósági döntés alapján, 350 millió forinttal posztjáról Szász Károly - olvasható a közleményben. Az MSZP azt javasolja, hogy Járai Zsigmond és Szász Károly fizetési szintjének negyedét határozzák meg a válság idejére bérplafonként az állami és önkormányzati vállalatok, közmédiumok esetében. A külön jutalmak és a prémiumok kapcsán Lendvai Ildikó megjegyzi, hogy az csak extra teljesítményért járhat. "Arcátlanság, ha a közpénzekből szinte automatikusan teljesíthető feltételekkel burkolt bérkiegészítésként rendszeresen járnak jutalmak és prémiumok" - fogalmaz a pártelnök.
Mit mond a Fidesz?
"Most, hogy a sajtó és az ellenzék lebuktatta őket, a szocialisták úgy csinálnak, mintha éppen ők harcolnának a - saját maguk által kifizetett - végkielégítések és más különjuttatások, valamint a többmilliós havi fizetések ellen. Ennyire azért nem kellene hülyének nézni az embereket!" - áll az ellenzéki párt közleményében.
MTI/OS
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák