Megjelent: 11 éve

Bérplafonba ütközhetnek az állami cégek vezetői

Az MSZP bérplafon bevezetését kezdeményezi a válság idejére a többségi állami és önkormányzati tulajdonú vállalatok és a közpénzből finanszírozott közmédiumok vezetőinél: fizetésük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke törvény által meghatározott fizetésének 25 százaléka legyen. A Fidesz szerint a szocialisták úgy csinálnak, mintha éppen ők harcolnának a saját maguk által kifizetett végkielégítések ellen.

Erről Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke közleményben tájékoztatta az MTI-t vasárnap. Az MSZP emellett azt is kezdeményezi, hogy a közszférában titoktartási kötelezettség címén "lelépési díjat" fizetni csak nagyon indokolt esetben lehessen.

A dokumentum szerint a szocialisták szorgalmazzák azt is, hogy a közszféra vállalatainak tulajdonosai, az önkormányzatok és a közmédiumok esetében pedig a közalapítványi kuratóriumok ellenőrizzék a prémiumfeltételeket. A kuratóriumok akár peres úton semmisítsék meg azokat a megállapodásokat, amelyek alapján a prémium teljesítmény nélküli fizetéskiegészítésként szolgált - javasolja az MSZP.

Az MSZP kezdeményezései között van az is, hogy a közpénzekből gazdálkodó vállalatok tulajdonosai végezzenek azonnali összehasonlítást a piaci szférában működő, hasonló funkciójú vállalatok vezetőinek javadalmazásával és teljesítményével.

"Hasonlítsák össze például az adott önkormányzati vállalat és a településen működő más vállalatok, a MÁV és a GYSEV, a közmédiumok és a média területén működő más társaságok vezetőivel szembeni követelményeket és azok jövedelmeit" - szól a közlemény.

A tulajdonosok akadályozzák meg, hogy az állami, önkormányzati, közalapítványi tulajdonú társaságok vezető alkalmazottai valódi elvárások nélkül vagy tényleges feladataik megszűnte után "kegydíjként" részesüljenek a piaci szféránál magasabb jövedelmekben - kérik az MSZP-sek.

Lendvai Ildikó a közleményben leszögezi, hogy amióta a kormány elrendelte az állami és önkormányzati vállalatok vezetői juttatásainak közzétételét, a köztévétől a debreceni vállalatokon át a BKV-ig eddig gondosan titkolt összegek kerültek nyilvánosságra.

Az MSZP szerint az adózó állampolgárnak joga van ehhez a nyilvánossághoz, ezért elfogadhatatlan, ha némely vállalat esetében valóságos rejtvényfejtés kell az eligazodáshoz - fogalmaz a pártelnök.

Hozzáteszi: a vállalatok vezetőinek és tulajdonosainak kötelessége, hogy ne csak a jogszabály betűjét, hanem szellemét és szándékát is érvényesítsék, valamint tegyék mindenki számára érthetővé és elérhetővé az adatokat.

A pártelnök azt írja, hogy a nyilvánosság csak az első lépés, de a második lépés sem merülhet ki a jogsértések megszüntetésében és a szerződések átvizsgálásában. "Többre van szükség. Nem egyenlősdire, de arányosságra és a világválság idején elvárható méltányosságra is" - fogalmaz Lendvai Ildikó. A bérplafonról szólva a pártelnök megjegyzi: a közvagyont megtestesítő társaságok körében az egyik legfelelősebb poszt az MNB elnöki tisztje, amely ezért alkalmas viszonyítási pont lehet.

A MNB vezetőinek jövedelmét még a 2001-es törvény betonozta be, majd szintén a Fidesz-kormány ezt a PSZÁF elnökére is kiterjesztette; ennek nyomán távozhatott a hírek szerint, bírósági döntés alapján, 350 millió forinttal posztjáról Szász Károly - olvasható a közleményben. Az MSZP azt javasolja, hogy Járai Zsigmond és Szász Károly fizetési szintjének negyedét határozzák meg a válság idejére bérplafonként az állami és önkormányzati vállalatok, közmédiumok esetében. A külön jutalmak és a prémiumok kapcsán Lendvai Ildikó megjegyzi, hogy az csak extra teljesítményért járhat. "Arcátlanság, ha a közpénzekből szinte automatikusan teljesíthető feltételekkel burkolt bérkiegészítésként rendszeresen járnak jutalmak és prémiumok" - fogalmaz a pártelnök.

Mit mond a Fidesz?

"Most, hogy a sajtó és az ellenzék lebuktatta őket, a szocialisták úgy csinálnak, mintha éppen ők harcolnának a - saját maguk által kifizetett - végkielégítések és más különjuttatások, valamint a többmilliós havi fizetések ellen. Ennyire azért nem kellene hülyének nézni az embereket!" - áll az ellenzéki párt közleményében.

MTI/OS
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Nyitnak az üzletek - véget ért a kijárási korlátozás Budapesten is

Mától Budapesten is megszűnik a kijárási korlátozás, de egyes védelmi óvintézkedések továbbra is megmaradnak. Vidéken már a vendéglátóhelyek... Teljes cikk

A második csata a munkahelyek megvédése és visszaépítése lesz

A miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádió interjújában elmondta, hogy az első csata a járvány megfékezéséről szól, a második a munkahelyek megvédése lesz. Teljes cikk

Bodó Sándor: a cégek saját hatáskörben dönthetnek a munkahelyi munkavégzés újbóli bevezetéséről

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint az egészségügyi védekezés szempontjából a távmunka fenntartása javasolt. Teljes cikk