Bírák nyugdíjazása - Handó Tünde szolgálati pótlékot javasol

Az OBH elnöke javasolja a többi között, hogy a bírósági vezetői tisztség betöltésének 62 éves felső korhatára csak a határozott időre kinevezett igazgatási vezetőkre vonatkozzon, a tanácselnökökre ne. Továbbá a szolgálati viszony jogellenes megszüntetése miatt munkaügyi perben álló bírák és a perben nem állók is legyenek jogosultak átalány-kártérítésre, valamint vezessék be a szolgálati pótlékot.

Az OBH közölte, hogy az elnök a bírói kar álláspontjának ismeretében szeptember 18-án a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez, valamint az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnökéhez nyújtotta be javaslatát a bírák felső nyugdíjkorhatárával kapcsolatos törvénymódosításokkal összefüggésben.

"A jogi helyzet mielőbbi megnyugtató rendezése érdekében 2012. november 1. napjával javasolta a módosítások hatályba lépését" a hivatal elnöke - tartalmazza az OBH közleménye.

Szeptember elején terjesztette be a parlamenthez a bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szóló, most folyamatban lévő alkotmány- és törvénymódosító javaslatokat Navracsics Tibor a szaktárca vezetője.

A "Magyarország Alaptörvényének második módosítása" című javaslat szerint "a bíró szolgálati jogviszonyát a hatvanötödik életévének betöltésével kell felmentéssel megszüntetni". A javaslat kitér arra is, hogy bírósági, illetve bírósági igazgatási vezetői tisztséget 62. életévét betöltött bíró nem láthat el. Mindez a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökére nem vonatkozik.

Az alaptörvény módosítását célzó javaslat külön kitér arra, hogy nem lehet bíró vagy ügyész, aki nyugdíjat kap.

Az említett módosító javaslatok előzménye, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvénybe ütközőnek ítélte a nyáron a január elsején életbe lépett, részben alaptörvényi szintű, az átmeneti rendelkezésekben is rögzített új szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről - amely 1869 óta töretlenül fennállt - az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. E szabályozás szerint a következő években a bírák nyugdíjkorhatára az általános öregségi nyugdíjjal együtt fokozatosan emelkedett volna 65 évre.

Schmitt Pál államfőként március 29-én 194 bírói felmentő határozatot írt alá, Áder János pedig július 6-án mintegy negyven hasonló dokumentumot látott el kézjegyével.

Az Ab július 16-án hirdette ki döntését, amelyben visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a vitatott rendelkezéseket. Indoklásában hivatkozott többek között a bírói függetlenség és elmozdíthatatlanság jogállami értékére, amely az évszázados európai és magyar alkotmányos hagyományokban rögzült. Az Ab szerint a törvényhozónak széles körű mérlegelési lehetősége van a bírák nyugdíjkorhatárát illetően, ám a vizsgált esetben a korhatár radikális csökkentése és az intézkedés gyorsasága alkotmányellenes.

A magyar bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését vizsgálják nemzetközi fórumok is. Az uniós Európai Bizottság a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnál kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A bíróság a brüsszeli bizottság kérésének megfelelően gyorsított eljárásban szeptemberben elkezdte az ügy tárgyalását.

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is vannak már a magyar bírák nyugdíjazásával kapcsolatos beadványok, több mint százan fordultak ehhez a fórumhoz. Mindkét nemzetközi bíróság előtt az egyik központi kérdés lesz, hogy diszkriminatív-e a magyar állam döntése.