Bölcsészek lehetnek a bolognai rendszer vesztesei

Az idén több mint harmincezer diák végezhet harmadévesként egyetemen, főiskolán az új típusú "bolognai" rendszerben. A kétszintű képzésben ez az első évfolyam, amely szembesül azzal a kérdéssel, hogy a piac mire értékeli a három év alatt megszerzett alapdiplomát. A többségnek többségének ugyanis a szabályok, illetve a felvételi keretszámok miatt nem lesz módja folytatni az egyetemet.

Ez az első évfolyam, amely szembesül azzal a kérdéssel, hogy a piac mire értékeli a három év alatt megszerezhető alapdiplomát.

Ez kevésbé fogja zavarba hozni az informatikus és a mérnökhallgatókat, mert őket "lábon viszik el" már a hároméves diplomával is. Nem csoda hát, ha a továbbtanulásra, a mesterképzésre jelentkezők mindössze hat százaléka kerül ki a műszaki terület végzősei közül, míg az informatikai alapképzésből alig több mint két százalék. A legtöbb munkaadó ugyanis kifejezetten alapdiplomás szakembereket keres, nem vár a mesterképzés befejezéséig. Az erős alapismeretekre már ők építik rá a speciális tudást, írja a Népszabadság. A Budapesti Műszaki Egyetem idei állásbörzéjén részt vett vállalatok közül több is megerősítette ezt. A Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Zrt. (Démász) és a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. is rendszeresen vesz fel pályakezdőket.

Alapvetően más a helyzet a bölcsészeknél; a hároméves szabadbölcsész diplomásoknak viszonylag kevés állást kínálnak, a tanári alapdiploma pedig eleve nem képesít arra, hogy tanítson valaki. A leendő bölcsészek nagyobb része viszont továbbmenne, az összes mesterképzésre jelentkező 18 százaléka közülük kerül ki. A tanári alapdiplomások pedig még egyértelműbben mennének tovább: minden negyedik mesterképzésre jelentkező közülük kerül ki. Jelentős a gazdaságtudományokban is a továbbtanulásra jelentkezők aránya.

Polónyi István oktatáskutató egyfelől nem tartja olyan radikálisnak a változást, mint amilyennek látszik, hiszen a hallgatók csak mintegy 28 százaléka tanult egyetemen a korábbi szisztémában is. Másfelől elismerte: a bölcsész szakmákban csak ritkán alakul ki már a képzés alatt kapcsolat a leendő munkáltató és a diákok között. - A bölcsészeknél nagy lesz a nyomás a továbbtanulásra - szögezte le az oktatáskutató. Véleménye szerint legalább két évre van szükség, hogy kiderüljön, miként fogadja a piac a bolognai bölcsész alapdiplomákat, s a "fogadtatásba" a válság hatásait is bele kell kalkulálni.

Az alapdiplomára most reagál majd az élet, nincsenek még erről adatok. Az előzetes felmérések hiányát említi elsőként Cseszregi Tamás, az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke. - Országos, átfogó tanulmány, tudomásom szerint, a mai napig nem készült - mondta, és ezt Polónyi István oktatáskutató is megerősítette. A bolognai rendszer magyar adaptációjának kiigazításához viszont már készülnek a szükséges felmérések.

Népszabadság