Brüsszelben tárgyalna a hazai oktatásügyről Hoffmann Rózsa
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatElső kézből kíván tájékoztatást adni a magyar köz- és felsőoktatást érintő kérdésekről Hoffmann Rózsa, ezért Brüsszelbe utazik, hogy megvitassa az Európai Bizottságban a magyar közoktatási, valamint felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban felmerült aggodalmakat - adta hírül az MTI.
A testület szerint a szakiskolai képzési idő, és a tankötelezettség korhatárának csökkentése is szembemehet a korai iskolaelhagyók számának mérséklésével, amire az Európai Tanács is kötelezettséget vállalt. Androulla Vassiliou, az Európai Bizottság oktatásért felelős tagja elmondta: az aggályosnak tűnő rendelkezések szembemehetnek azzal az összeurópai célkitűzéssel, amely szerint 2020-ra uniós átlagban 10 százalék alá kell csökkenteni azoknak a diákoknak a számát, akik idő előtt, tehát a tankötelezettség korhatárának elérése előtt félbeszakítják a tanulmányaikat. A korai iskolaelhagyók számának csökkentését az Európai Bizottság javaslatára a tagállamok is jóváhagyták, sőt, tavaly áprilisban minden tagországnak meg kellett határoznia egy számot, hogy mennyivel kívánnak és tudnak hozzájárulni az EU-cél eléréséhez. Magyarország - igazodva az uniós célhoz - 10 százalékban határozta meg az iskolaelhagyók maximális arányát 2020-ra.
Androulla Vassiliou kifejtette, a köznevelési törvény az eddigi, 18 éves tankötelezettségi határt 16 évre szállítja le, ami veszélyeztetheti a 10 százalékos cél elérését.
Ugyancsak a korai iskolaelhagyók számának csökkentését veszélyeztetheti az a rendelkezés, amely 4-ről 3 évre csökkenti a szakiskolai képzés időtartamát. A Bizottság azt is kifogásolja, hogy a szakképzésben részt vevő diákok kevesebb közismereti tárgyat fognak tanulni, és több lesz a szakmához kötődő gyakorlati óra. Míg a köznevelési törvénnyel összefüggésben a korai iskolaelhagyók számának csökkentését félti a Bizottság, a felsőoktatási törvénynél a személyek szabad áramlását látja veszélyben Brüsszel.
Az oktatásszervezés alapvetően tagállami hatáskörben van, tehát az Európai Bizottság jogi beavatkozási lehetőségei korlátozottak ezen a területen. Ezt a Bizottság is elismeri, mint egy tisztviselő fogalmazott, "nincs jogunk beavatkozni, nem mondhatjuk meg, hogy egy tagország mit tegyen, de szilárd jogalapunk van arra, hogy kérdezzünk" - írja az MTI.
Éppen ezt fogja tenni az oktatási EU-biztos akkor, amikor a közeljövőben találkozik majd Hoffmann Rózsával, hogy közösen egyeztessenek arról: mi a változtatások célja, és hogy ezek összhangban vannak-e az uniós célokkal.
Az oktatási államtitkárt nem lepte meg a brüsszeli felkérés. Hoffmann Rózsa szombaton az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, miután értesült, hogy az oktatási biztos bizonyos aggodalmának adott hangot, magától jelentkezett, hogy szívesen ad első kézből tájékoztatást a magyar köz- és felsőoktatást érintő kérdésekről. Az oktatási államtitkár kiemelte: az a szándéka, hogy korrektül tájékoztatja a biztost a magyar oktatásügy átalakításra érdekében tett lépésekről, illetve minden észrevételt alapos vizsgálat tárgyává tesznek.
Az eddig ismert felvetésekre reagálva azt mondta, Európa 19 országában 16 év a tankötelezettség korhatára, mindössze három államban magasabb ennél. Ha Magyarországot emiatt elítélik, akkor másik 18 országot, köztük Franciaországot és Finnországot is el kellene ítélni - hangsúlyozta. A közismereti tárgyak számának csökkentése szintén ismert kritika - folytatta, hozzátéve: az, hogyan épül fel az iskolarendszer tartalma, milyen tantárgyak vannak, mit tanítanak, szakmai kérdés. Hoffmann Rózsa a felsőoktatást és a hallgatói szerződést ért bírálatokra úgy reagált, mielőtt a kormányrendeletet megalkották, előzetes normakontrollt kértek, és a jogi vizsgálatok semmilyen aggályt nem jeleztek. Az oktatási államtitkár szerint azt világosan látni kell, hogy a hallgatói szerződés megkötése nem kötelező, teljesen önkéntes alapon történik majd.
Az MSZP nem örül annak, hogy Brüsszelbe hívták az oktatási államtitkárt, hogy az Európai Bizottságban adjon választ a magyar közoktatási, valamint felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban felmerült kérdésekre. Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja úgy fogalmazott: nem Brüsszel kedvéért kell változtatni az oktatáspolitikán, hanem Magyarország érdekében. Az ellenzéki politikus emlékeztetett rá, hogy Magyarország uniós vállalásai közé tartozik a széles tömegeknek biztosított felsőoktatás, és a lemorzsolódás megakadályozása is.
MTI/BruxInfo/kitekinto.hu/edupress.hu
Androulla Vassiliou kifejtette, a köznevelési törvény az eddigi, 18 éves tankötelezettségi határt 16 évre szállítja le, ami veszélyeztetheti a 10 százalékos cél elérését.
Ugyancsak a korai iskolaelhagyók számának csökkentését veszélyeztetheti az a rendelkezés, amely 4-ről 3 évre csökkenti a szakiskolai képzés időtartamát. A Bizottság azt is kifogásolja, hogy a szakképzésben részt vevő diákok kevesebb közismereti tárgyat fognak tanulni, és több lesz a szakmához kötődő gyakorlati óra. Míg a köznevelési törvénnyel összefüggésben a korai iskolaelhagyók számának csökkentését félti a Bizottság, a felsőoktatási törvénynél a személyek szabad áramlását látja veszélyben Brüsszel.
Az oktatásszervezés alapvetően tagállami hatáskörben van, tehát az Európai Bizottság jogi beavatkozási lehetőségei korlátozottak ezen a területen. Ezt a Bizottság is elismeri, mint egy tisztviselő fogalmazott, "nincs jogunk beavatkozni, nem mondhatjuk meg, hogy egy tagország mit tegyen, de szilárd jogalapunk van arra, hogy kérdezzünk" - írja az MTI.
Éppen ezt fogja tenni az oktatási EU-biztos akkor, amikor a közeljövőben találkozik majd Hoffmann Rózsával, hogy közösen egyeztessenek arról: mi a változtatások célja, és hogy ezek összhangban vannak-e az uniós célokkal.
Az oktatási államtitkárt nem lepte meg a brüsszeli felkérés. Hoffmann Rózsa szombaton az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, miután értesült, hogy az oktatási biztos bizonyos aggodalmának adott hangot, magától jelentkezett, hogy szívesen ad első kézből tájékoztatást a magyar köz- és felsőoktatást érintő kérdésekről. Az oktatási államtitkár kiemelte: az a szándéka, hogy korrektül tájékoztatja a biztost a magyar oktatásügy átalakításra érdekében tett lépésekről, illetve minden észrevételt alapos vizsgálat tárgyává tesznek.
Az eddig ismert felvetésekre reagálva azt mondta, Európa 19 országában 16 év a tankötelezettség korhatára, mindössze három államban magasabb ennél. Ha Magyarországot emiatt elítélik, akkor másik 18 országot, köztük Franciaországot és Finnországot is el kellene ítélni - hangsúlyozta. A közismereti tárgyak számának csökkentése szintén ismert kritika - folytatta, hozzátéve: az, hogyan épül fel az iskolarendszer tartalma, milyen tantárgyak vannak, mit tanítanak, szakmai kérdés. Hoffmann Rózsa a felsőoktatást és a hallgatói szerződést ért bírálatokra úgy reagált, mielőtt a kormányrendeletet megalkották, előzetes normakontrollt kértek, és a jogi vizsgálatok semmilyen aggályt nem jeleztek. Az oktatási államtitkár szerint azt világosan látni kell, hogy a hallgatói szerződés megkötése nem kötelező, teljesen önkéntes alapon történik majd.
Az MSZP nem örül annak, hogy Brüsszelbe hívták az oktatási államtitkárt, hogy az Európai Bizottságban adjon választ a magyar közoktatási, valamint felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban felmerült kérdésekre. Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja úgy fogalmazott: nem Brüsszel kedvéért kell változtatni az oktatáspolitikán, hanem Magyarország érdekében. Az ellenzéki politikus emlékeztetett rá, hogy Magyarország uniós vállalásai közé tartozik a széles tömegeknek biztosított felsőoktatás, és a lemorzsolódás megakadályozása is.
MTI/BruxInfo/kitekinto.hu/edupress.hu
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?