Csak az orvostanhallgatók 2 százaléka elégedett a gyakorlati képzéssel

A megállapodást az MRSZ elnöke, Dénes Tamás, valamint a pécsi, a debreceni, a szegedi és a budapesti orvostudományi kar hallgatói önkormányzatainak elnöke, illetve alelnöke írta alá. A megállapodásban hangsúlyozták, hogy az egyetemi és a szakorvosi képzés problémái azonosak: hiányzik a megfelelő számú oktató, a források és a hatékony minőségbiztosítás.

Az aláíró szervezetek egyetértettek abban, hogy az orvosképzés minőségének javítása nem érhető el az egészségügyi dolgozók bérének rendezése és a hálapénz megszüntetése nélkül. Ezért aktívan részt vesznek az élhető magyar egészségügyet elnevezésű mozgalomban meghirdetett "Hála - Pénz - Hálát a betegtől, pénzt az államtól" kampányban. Dénes Tamás hangsúlyozta, a betegek "már nem toleránsak a hálapénzzel kapcsolatban".

Az idén államvizsgázó orvostanhallgatók többségét megkérdező felmérésükről elmondta, hogy 62 százalék elutasítja, de szükségesnek tartja, további 20 százalék azonban teljesen elutasítja a hálapénz rendszerét.

Mint mondta, 56 százalék csak akkor nem fogadna el hálapénzt, ha a jelenlegi fizetést duplájára emelnék. Tehát "a 300 ezres összeg kezd körvonalazódni", amely felett már nem fogadnának el hálapénzt a rezidensek - mondta, hozzátéve, a végzős orvostanhallgatók érzékelik, hogy csapatmunkában lehet eredményesen és hatékonyan gyógyítani. Az is tudatosodott bennük, hogy a hálapénz ez ellen hat, mivel azt csak egyetlen ember kapja egy kezelésért.

Elmondta, mindössze 58 százalékuk szándékozik jelentkezni szakorvosképzésre a nem kielégítő munkakörülmények és az alacsony fizetés miatt. A végzősök 56 százaléka nem tervez külföldi munkavállalást - tette hozzá.

További adatokat ismertetve közölte, a végzettek 36,84 százaléka teljes mértékben elégedett az elméleti képzéssel. A gyakorlati képzésnél ez az arány 1,82 százalék. Ez főleg azzal magyarázható, hogy a gyakorlatokon túl nagy létszámúak a csoportok.

A MRSZ elnöke a szerinte sok pozitívumot is tartalmazó, az orvosi ügyeletről szóló új miniszteri rendelettel kapcsolatban azt tartotta kérdésesnek, hogy ki ellenőrzi majd a jogszabályban előírt kötelezettséget, miszerint az első két évben, azaz a törzsképzés ideje alatt csak akkor vállalhatna ügyeletet a szakorvosjelölt, ha a sürgősségi feladatait teljesítette.

Dénes Tamás úgy véli, ki kellene terjeszteni azon szakorvosi ellátások körét, amelyekben kizárólag szakorvosok felügyelete mellett láthatnának el ügyeletet a rezidensek. Ezért az MRSZ jogszabály-módosítási javaslatot nyújt majd be a szaktárcához. Mint mondta, kevés az esély, hogy minden szakorvosjelölt mellé szakorvost állítsanak, de "nem a jogszabályokat kell a szomorú valósághoz igazítani, hanem a szomorú valóságot kell megváltoztatni".

Felhívta a figyelmet arra, hogy az orvos- és szakorvosképzés minőségbiztosítására független ellenőrző szervezetet kellene létrehozni, az ügyeleti beosztásoknak pedig nyilvánosaknak kell lenniük.