Csak egy idegen nyelvet tanulunk középiskolában
Általában csak egy idegen nyelvet tanulnak a szakközépiskolákban és szakiskolákban a diákok; az adatok nem felelnek meg a nemzeti alaptanterv követelményeinek és messze elmaradnak az európai nyelvpolitikai alapelvektől.
Egymilliárdért tanulnak nyelveket EU-diplomatáink A szakképző intézményekben a nyelvoktatás helyzetének felmérése két fordulóban történt, a 2007/2008-as tanév tavaszi félévében. A felmérés első szakaszában a megkeresett 922 intézmény fele töltött ki elektronikus adatlapot és internetes kérdőívet, s az iskolák 12.390 nyelvi csoportról szolgáltattak adatokat, amelyekben összesen 167.983 diák tanult idegen nyelvet. A második fordulóban egy 67 intézményből álló reprezentatív mintát választottak ki.
Csak egy nyelvet tanulnak
Az összegzés szerint az érintett intézményekben egyetlen idegen nyelvet tanulnak a diákok, a szakközépiskolások közül is mindössze minden 10. diák tanul két idegen nyelvet. Ezek az adatok nem felelnek meg a nemzeti alaptantervben rögzített követelményeknek és messze elmaradnak az európai nyelvpolitikai alapelvektől, amelyek szerint felnőtt korra az anyanyelv mellett két idegen nyelvet kell tudnia használni minden európai polgárnak.
A megkérdezett diákoknak a szakiskolákban közel a harmada, a szakközépiskolákban a kétötöde tanulna két idegen nyelvet, ami egyértelműen meghaladja azt, amit az intézmények nyújtanak. A szakiskolások közül minden ötödik, a szakközépiskolások közül minden tizedik nem tanulna egy idegen nyelvet sem, ha tehetné.
A szakközépiskolákban a diákok közel 60 százaléka angolul, 40 százaléka pedig németül tanul, a szakiskolások esetében az arány fordított: többségük a német nyelvet tanulja. A többi nyelvet kizárólag második idegen nyelvként tanítják, minimális számban. Az eredmények azt mutatják, hogy a szakiskolákban több mint kétszer annyian vannak azok, akik angolul tanulnának, mint azok, akik németül. A szakközépiskolások esetében a németül tanulók száma közel kétszer akkora, mint ahányan ezt a nyelvet választanák. Az angol lényegesen népszerűbb a tanulók körében, mint a német, és jelentős azok száma, akik nem azt a nyelvet tanulják, amit szeretnének.
Angolt szívesebben tanulnak
Ezek az adatok hűen tükrözik a hazai és nemzetközi motivációs vizsgálatokban jelentkező egyértelmű trendeket, amelyek az angol világnyelvvé válásának hatására egyre erősebben érvényesülnek: az angol nyelv tanulása jobban motiválja a diákokat. Ez a tény nagy valószínűséggel jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a válaszadó intézmények és nyelvtanárok egyaránt első helyen emelik ki a szakképző intézmények problémái között a diákok motivációjának alacsony szintjét. Ugyanakkor a diákok válaszaiból magasabb szintű motivációra lehet következtetni, mint amit az iskolák és a nyelvtanárok megfogalmaznak. Ennek egyik oka, hogy a diákok nem azt a nyelvet tanulják, amelyiket szeretnék.
A megoldás a felmérés készítői szerint kézenfekvő: ha két nyelvet tanulnak a diákok, akkor az angol és a német mellett más nyelvek is felkerülnek a szívesen választott nyelvek listájára. A felmérésben részt vevő intézményekben az első két évfolyamon nem tanulnak a diákok szaknyelvet és a felsőbb évfolyamokon is igen alacsony az arány: mindössze a nyelvi csoportok 28 százalékában érhető el a szaknyelv, igen alacsony óraszámban, többnyire a 13. évfolyamon, az érettségit követően.
A szaknyelvet nyelvtanárok tanítják, alacsony azoknak a szakoktatóknak a száma, akik tudnak idegen nyelven, és elenyészően kevesen vállalnak részt a nyelvtanításban.
E kérdésben a tanulók véleménye ellentétes volt a nyelvtanárok álláspontjával. Bár a nyelvtanárok szerint a szakmai nyelv iránt diákjaik alig érdeklődnek és a szakmai tárgyak célnyelven történő tanítását alig támogatják, a szakiskolai tanulóknak a fele, a szakközépiskolásoknak közel a háromnegyede válaszolta azt, hogy túl keveset foglalkoznak az iskolában a szaknyelv tanulásával.
Megfelelőek a körülmények
Az intézmények túlnyomó többségében a nyelvtanulás körülményei többnyire megfelelőnek mondhatóak. A diákok átlagosan 13 fős csoportokban tanulnak idegen nyelvet - a szakiskolákban heti közel 3 órában, ez némiképpen elmarad az előírt legalább 3 órától, míg a szakközépiskolákban az átlagos heti óraszám 4, ami megfelelő.
Az intézmények infrastrukturális ellátottsága többnyire jó: CD-, illetve DVD-lejátszó, projektor, számítógépterem és internet szinte mindenhol van, de az óramegfigyelések tapasztalatai szerint a tanárok kevéssé használják ezeket. A válaszok alapján nem ismerik fel az ezekben rejlő lehetőségeket és diákjaik számára sem adnak olyan feladatokat, amelyekkel azok önállóan fejlődhetnének.
Sok iskolában nincs nyelvi szaktanterem, s az iskoláknak közel a felében hiányosnak tartják a tankönyvellátottságot. A legtöbb intézményben a nyelvoktató programok, a nyelvi szaktanterem és a könyvtár fejlesztését igénylik. Korlátozottak az iskolák nemzetközi kapcsolatai, ezen a területen a német nyelv előnyösebb helyzetben van, de alig minden 5. intézmény szervez diákcserét, és igen alacsony a közös projektek aránya, holott az internet segítségével napjainkban ezek megvalósítása nem lehetetlen. Ezek a lehetőségek a nyelvtanulási motivációnak és az önálló nyelvtanulási stratégiák fejlesztésének is hatékony eszközei lehetnek.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A kormány szeretné emelni a felsőoktatási béreket is, de az államtitkárság az érintettek türelmét kérte. Teljes cikk
A Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára szerint gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a vállalkozói... Teljes cikk
Az 50 éves pedagógust azonnal elbocsátották, miután kiderült az eset. Teljes cikk
- Nyelvvizsga 4 hete
- Köves Slomóékhoz kerülhet a Veres Péter Gimnázium 2 hónapja
- Közeleg a középiskolai jelentkezési határidő - közzé tették a felvételi átlagait 3 hónapja
- Megjelent a Felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítése 3 hónapja
- Elindult az előregisztráció a képzési pályázatra az AGORA Intézetnél - A GINOP Plusz 3.2.1-21 III. ütemére 3 hónapja
- 1500 taxis veszítheti el az állását, mert nem tudják a nyelvet 3 hónapja
- Szombaton tartják a középfokú írásbeli felvételi vizsgákat 4 hónapja
- A Z generáció sajátosságai, avagy lehet-e óriás hamburgert enni a mítingeken? 4 hónapja
- Díjazták a kreatív tanárokat 6 hónapja
- Átadták a Fáy Oktatási Innovációs Díj elismeréseket 7 hónapja
- Trónok harca, avagy a vállalati képzések a trendek és az erőforrások tükrében 7 hónapja