Csökken az újságírószakma vonzereje - avagy mit üzennek a média szakos diákok?
A kommunikáció- és médiatudomány szakok továbbra is népszerűek a felsőoktatásban, és az ilyen képzésekben részt vevők körében a megkérdezettek 50 százaléka a PR/marketing területén helyezkedne el, míg e fiataloknak csupán 26 százaléka keresne állást az online sajtóban - derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatásából, amely részleteit kedden közölték az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közleménye szerint a kommunikáció- és médiatudomány szak helyzetének feltárására irányuló kutatás célja az volt, hogy átfogó képet adjon a hallgatók szakválasztási motivációiról, a képzés tartalmi és infrastrukturális jellemzőiről, valamint a diploma munkaerőpiaci értékéről.
A kutatás során összegyűjtött adatok alapján megállapítható, hogy a hallgatók szakválasztási döntéseit elsősorban az érdeklődés és az önmegvalósítás iránti igény határozza meg:
a válaszadók 68 százaléka jelölte meg a kommunikáció és a média iránti személyes érdeklődést mint elsődleges motivációt, és 41 százalék számára a kreatív, alkotó jelleg volt a döntő szempont.
Ugyanakkor a hallgatók 54 százaléka a szakhoz kapcsolódó munkaerőpiaci lehetőségeket is figyelembe vette - tették hozzá.
A kommunikáció- és médiatudomány képzésben részt vevő hallgatók válaszai alapján általánosságban elmondható, hogy a média szakos egyetemisták nagyfokú elégedettségről számoltak be, különösen az oktatók felkészültségével, továbbá a kommunikációs és együttműködési platformok használhatóságával kapcsolatban.
A diákok ugyanakkor kevésbé pozitívan nyilatkoztak arról, hogy mennyire áll rendelkezésükre a képzésspecifikus eszközpark - írták.
A felmérésben részt vevő hallgatók 87 százaléka magasra értékeli az oktatók felkészültségét, és a tanári hozzáállás értékelése is hasonlóan pozitív képet mutat (84 százalék).
A képzés tartalmával kapcsolatban a hallgatók 75 százaléka elégedett, de a teljes elégedettség aránya ennél jóval alacsonyabb, ami összefügg a gyakorlati képzésben tapasztalt hiányosságokkal.
A hallgatók mindenekelőtt az elmélet és a gyakorlat arányát nem tartják megfelelőnek: a diákok 55 százaléka változtatna ezen, méghozzá a gyakorlat javára.
A médiaképzéshez rendelkezésre álló eszközparkot a hallgatók csupán 13 százaléka tartja minden igényt kielégítőnek, további 48 százalék szerint többnyire megfelelő, ugyanakkor 39 százalék kifejezetten elégedetlen ezzel a területtel - közölték. Hozzátették: a hallgatói válaszok azt jelzik, hogy a meglévő infrastruktúra sok esetben nem megfelelően kihasznált, vagy a hozzáférés korlátozott, ami csökkenti a hallgatók gyakorlati felkészültségét.
A diákok 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a képzés során nem találkozott professzionális stúdióval, videó- vagy hangtechnikai felszereléssel és iparági szoftverekkel sem.
A hallgatók többsége, mintegy 83 százaléka szerint a nekik nyújtott képzések követik a digitális platformok és a digitális technológia fejlődését, azonban az intézményeknek nagyobb hangsúlyt kellene helyezniük az olyan korszerű, piacképes tudás tantervbe emelésére, mint például a digitális tartalomgyártás, a közösségi média és az adatvezérelt kommunikáció, az AI-eszközök tartalomgyártási alkalmazásai vagy a videóalapú platformok menedzsmentje.
A magyar szakirodalom minőségével a hallgatók többsége elégedett (76 százalék), ugyanakkor a korszerűség megítélése már visszafogottabb (55 százalék), ami azt jelzi, hogy a magas minőség mellett szükséges az irodalom aktualizálása.
A felmérés szerint általánosan elmondható, hogy a diákok fele rendszeresen használ külföldi szakirodalmat a képzés során, s a használat gyakorisága a másodévesek körében és a nappali képzésben részt vevők körében magasabb.
A szakmai gyakorlat a képzés egyik alapvető eleme, amelynek jelentőségét a hallgatók többsége elismeri, ugyanakkor a szervezésben hiányosságok tapasztalhatók, lévén a megkérdezettek 76 százaléka önállóan szerzi meg gyakorlati helyét, intézményi támogatást csak korlátozottan kap.
A kommunikáció- és médiatudomány szakon végzők továbbtanulási szándéka kiemelkedően magas: a megkérdezettek 76 százaléka tervezi a diploma megszerzése után kiegészítő tanulmányok folytatását, és 5 százalékuk tervezi a diploma megszerzése utáni szakirányú doktori képzésben való részvételt. A többiek jellemzően gazdasági, digitális marketing vagy médiaspecifikus mesterképzés formájában folytatnák tanulmányaikat.
A kommunikáció- és médiatudomány szak presztízse a hallgatók szemében inkább szimbolikus, a kreatív munka és a nyilvánosság előtti szerepvállalás vonzereje továbbra is erős, ugyanakkor a kommunikáció- és médiatudományi diploma társadalmi megbecsültsége mérsékeltnek mondható.
A szak gazdasági presztízse hasonló megítélés alá esik, ami összefügghet a pályakezdők jövedelmi kilátásaival és a projektalapú foglalkoztatás bizonytalanságával: a hallgatók 47 százaléka a média szakos friss diplomások havi nettó átlagkeresetét 400 ezer forintnál alacsonyabbra becsülte.
A legtöbb hallgató, ha lehetősége adódik rá, a PR, illetve marketing területén helyezkedne el (50 százalék), de sokuk számára az online tartalomgyártás (38 százalék), a szervezeti kommunikációs munka (32 százalék), a kreatív ügynökségeknél való elhelyezkedés (32 százalék), illetve az online sajtótevékenység (26 százalék) számít vágyott munkaerőpiaci célnak - sorolták, hozzátéve, hogy a televíziós munkát a kérdezettek 22 százaléka preferálná a diploma megszerzése után.
Eltűnik egy szakma? - a mesterséges intelligencia írt nyomtatott napilapot
- olvassa el korábbi cikkünket!
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
Van olyan ország az EU-n belül, ahol több mint négyszer magasabb minimálbérrel számolhatnak a dolgozók, mint más tagországokban. Teljes cikk
A NAV ellenőrei számos helyszínen vizsgálják majd többek között az alkalmazottak bejelentését is. Teljes cikk
Egy friss kimutatás szerint egy átlagos munkavállaló évente kétszer annyi megbeszélésen vesz részt, mint két évvel ezelőtt, ami a koncentrált... Teljes cikk
- Február 15-ig lehet jelentkezni a felsőoktatásba 2 hete
- A 60 éves és annál idősebb főállású általános iskolai pedagógusok aránya 2 hete
- Külföldi munkaerő Magyarországon: szervezeti tapasztalatok és tanulságok 2 hete
- Új szakok a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban - itt vannak a részletek! 3 hete
- Futárként keres pénzt az év magyar sorozatszínésze 3 hete
- A néma fluktuáció ára: Miért az asszertivitás a 2026-os év legfontosabb HR-stratégiai befektetése? 2 hónapja
- Így emelkedik a tanítók, a tanárok és az óvónők bére januártól 2 hónapja
- Hamarosan kezdődik az Educatio oktatási szakkiállítás 2 hónapja
- Folytatódik a Kortárs segítők program a szakképzésben 3 hónapja
- Így emelkedik a pedagógusok bére januártól 3 hónapja
- Miért az SMS a leghatékonyabb kommunikációs megoldás? 3 hónapja
Egy életmentő szakma egy napja: Vészhelyzet Pittsburghben