DK: a Fidesz meg akarja félemlíteni a közszférában dolgozókat

Erről Vadai Ágnes független országgyűlési képviselő beszélt kedden sajtótájékoztatón.

A DK elnökségi tagja azt mondta, a tervezett ellenőrzések száma és mélysége csak arra jó, hogy rettegésben tartsa a közszférában dolgozókat. Hozzátette, hogy bár az Alkotmánybíróság felfüggesztette az új szabályok hatálybalépését, nincs kétsége afelől, hogy a kormányoldal életbe fogja léptetni őket, ha kell, az alaptörvény módosításával.

Vadai Ágnes több kérdést tett fel Pintér Sándor belügyminiszternek. Egyebek mellett azt, milyen szempontok alapján választják ki a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személyeket, mely szervezetek végzik az ellenőrzéseket, és mi célt szolgál, hogy a családtagokat is megfigyelhetik. Azt is megkérdezte, mennyibe kerül az új szabályok alkalmazása, illetve hogy eközben ki foglalkozik majd a valós nemzetbiztonsági veszélyekkel.

A parlament májusban fogadta el a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályait fideszes képviselők javaslatára. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz fordult, amely július közepén átmenetileg felfüggesztette a jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépését, mondván, hogy súlyosan korlátozzák a magánélet sérthetetlenségét és valószínűleg alaptörvény-ellenesek. A testület döntését azzal indokolta, hogy a vitatott rendelkezések elbírálása az augusztus 1-jei hatálybalépésig nem lehetséges.

A törvény egységessé és folyamatossá tenné a nemzetbiztonsági ellenőrzést. A folyamatos ellenőrzés azt jelenti, hogy akár az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat, akár a munkáltató bármikor, az érintett értesítése nélkül, dönthet úgy, hogy a kockázati tényezőket újra ellenőrizzék. Bírói engedélyhez között titkos információgyűjtés - vagyis például lehallgatás, lakásátkutatás, levelek elolvasása - évente legfeljebb kétszer 30 napig lenne alkalmazható.