Drágább a belső munkaerő-tartalék, mint a külső ügynökségi dolgozók?

A brit állami egészségügyben (NHS) a „bank staff” kifejezés egy belső, rugalmas munkaerő-állományra utal, ahol az orvosok, ápolók és adminisztratív dolgozók akkor vállalnak műszakokat, amikor éppen hiány mutatkozik. A kormányzat régóta azt vallja, hogy az ügynökségek használatának csökkentése és a belső tartalékokra való támaszkodás jelentős pénzügyi megtakarítást hoz. A legfrissebb adatok azonban azt mutatják, hogy 2018-19 és 2021-22 között a belső tartalékokra fordított kiadások 51%-kal, 5,2 milliárd fontra (2340 milliárd Ft) emelkedtek, miközben az ügynökségi költségek csak 23%-kal, 2,96 milliárd fontra (1332 milliárd Ft) nőttek.

Megdöbbentő különbségek a műszakonkénti költségekben

A közérdekű adatigénylések (FOI) nyomán napvilágot látott adatok szerint több egészségügyi alapítványnál is jóval többe kerülnek a legdrágább belső műszakok, mint az ügynökségeken keresztül feltöltött pozíciók:

• Nottingham University Hospitals: A 2024-25-ös időszakban az öt legdrágább belső műszak átlagos költsége 5723 font (2 575 350 Ft) volt, míg az ügynökségi műszakoké csak 4491 font (2 020 950 Ft).
• Imperial College Healthcare (London): 2025-26-ban még nagyobb volt a szakadék: a legdrágább belső műszakok átlagosan 5509 fontba (2 479 050 Ft) kerültek, szemben az ügynökségi 2116 fonttal (952 200 Ft).
• Newcastle upon Tyne Hospitals: Itt a legdrágább belső műszakok költsége elérte az 1365 fontot (614 250 Ft), miközben az ügynökségi átlag csupán 372 font (167 400 Ft) volt.

A munkaerőhiány a valódi kiváltó ok

Neil Carberry, a REC vezérigazgatója szerint az adatok egyértelműen cáfolják azt a politikai kommunikációt, miszerint a belső munkaerő-tartalék mindig olcsóbb megoldás. Véleménye szerint nem a foglalkoztatási modell – tehát az, hogy valaki belső állományban vagy ügynökségen keresztül dolgozik –, hanem a rendszerszintű munkaerőhiány hajtja fel a költségeket.

"Az adatoknak vészharangként kellene szólniuk a miniszterek számára: a probléma gyökere a hiány, nem pedig az, hogy melyik csatornán érkezik a munkavállaló" – hangsúlyozta Carberry.

A REC arra figyelmeztet, hogy a kormányzati korlátozások elidegeníthetik azokat a munkavállalókat, akik számára kiemelten fontos a rugalmasság. A szervezet szerint a kormánynak a „lehúzós” ügynökségekről szóló retorika helyett inkább együtt kellene működnie a közvetítőkkel a fenntartható megoldások és a hosszú távú munkaerő-tervezés érdekében.

Forrás: Personnel Today