Megjelent: 15 éve

Egészségügyi juttatásra harapnak a kelet-európai tehetségek

Az európai munkaadók a teljes bérköltség 5,3 százalékát költik a munkavállalók számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra - idézi a Világgazdaság a Mercer friss kutatását, amelynek kérdéseire 24 európai ország közel 800 vállalata válaszolt.

Azon országok vállalatai, ahol a közegészségügyi rendszer finanszírozása általános adóztatáson alapszik, a fentebb említett 5,3 százaléknál is többet költenek: Angliában a társaságok például átlagosan 7 százalékot. Ezzel szemben azon országokban, ahol az egészségügyi rendszer finanszírozása a társadalombiztosításon keresztül történik, az átlagos munkaadói ráfordítás az összes bérköltség 4,6 százaléka.

Az európai számok jó pénzbeli értéket képviselnek az USA-éval szemben, ahol is a munkáltatói egészségügyi juttatásokra történő ráfordítás a bérköltségek 15,4 százalékát teszik ki. Az európai vállalatoknál egyébként a legáltalánosabb juttatás a vállalati táppénz, amelyet a cégek csaknem háromnegyede nyújt. Az összes válaszadó több mint fele ad jövedelemtámogatást hosszú távú munkaképtelenséggel sújtott munkavállalói számára, míg az USA-ban szinte általánosnak számító fogorvosi juttatásokat az európai válaszadók csupán egyharmadánál több nyújtja.

Az európai cégek is a munkavállalók egészségének és termelékenységének javítását hivatott programok széles körét nyújtják, nevezetesen több mint fele egészségügyi szűréseket, tagságot tornatermekben, illetve egyharmada más testedzéssel kapcsolatos juttatásokat. Olyan munkavállalói támogatási programokat is lehetőséget teremtenek, amelyek a kollégák személyes és a munkájával kapcsolatos problémáit oldják meg, mint például a dohányzásról való leszoktatást segítő programokat vagy az étrendi tanácsadást. A válaszadók fele ajánlja fel a szabadság rugalmas felhasználhatóságát, illetve ennél is többen a rugalmas munkaidőt.


A megkérdezett magyar cégek fele törődik az egészségünkkel



Noha a Mercer felmérésében csupán 16 hazai cég vett részt, s így nincs miből általánosítani, annyi azért kiderült, hogy ezen vállalatok fele érdekelt a dolgozói egészségügyi programok költségnövekedésében, hiszen az egészségügyi kiadások a foglalkoztatók többségénél nőttek vagy változatlanok maradtak. A vállalatok hetven százaléka véli úgy, hogy az elkövetkező években ezek a költségek még tovább növekednek. A munkáltatók többsége azonban nem óhajt változtatni a munkavállalóknak nyújtott egészségügyi juttatási rendszerén, illetve annak finanszírozásán a költségek jövőbeni növekedésének ellenére sem.

A megkérdezett magyar cégek átlagosan a bérek 6,1 százalékát költik egészségügyi juttatásokra, több mint kétharmaduk egyáltalán nem várja el, hogy az alkalmazottak hozzájáruljanak ezen költségekhez. Az is kiderült, hogy míg a cégvezetők könnyedén hozzáférnek a munkavállalói hiányzások szintjével kapcsolatos adatokhoz, addig a betegségek okával kapcsolatos számok csupán a cégek felének érhetők el, és az ezen hiányzások okozta költségeket mutató adatokat is alig több mint egyharmaduk ismeri. A Mercer felmérése alapján Magyarországon az átlagos éves hiányzási napok száma 8,3, fő okként az érrendszeri, a rákos, az ízületi megbetegedések és a stressz, illetve a mentális problémák említhetők meg.


Kelet-Európában számít a leginkább az egészségügyi juttatás



Amennyiben a felmérés összes résztvevőjének válaszait nézzük, akkor az európai tendenciák jól mutatják, hogy az egészségügyi juttatások és szolgáltatások nyújtásával a tehetségeket próbálják megszerezni és megtartani a cégek, de természetesen az egészségügyi kockázatok menedzselése és a termelékenység, a teljesítmény javítása miatt is fontos ez a cégeknek.

Steve Clements, az európai egészségügyi felmérés igazgatója szerint a válaszadók több mint kétharmada gondolja úgy, hogy nehezebben tudnák megtartani a legjobban teljesítő munkavállalókat, ha nem nyújtanák az egészségügyi juttatások széles körét. Az egészségügyi programokat leginkább a kelet-európai fejlődő országokban használják úgy, mint a munkaerő megnyerésének egyik fő eszközét, mivel a nyugati gazdaságokba történő kivándorlások következtében hatalmas hiány keletkezett a tehetségek munkaerőpiacán. Nyilvánvalóan azokban az országokban, ahol az állami egészségügyi ellátás viszonylag gyenge lábakon áll, ott az egészségügyi juttatások komoly értéket képviselnek a munkavállalók számára.

Világgazdaság
  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Újabb videójátékgyártó jelentett be leépítést

Nem az Electronic Arts az első techcég, ami az elbocsátások mellett döntött, egy elemzés szerint tavaly több mint 160 ezer állás szűnt meg az ágazatban. Teljes cikk

Németországban nőtt a munkanélküliség februárban

A munkanélküliségi ráta 5,8 százalékról 5,9 százalékra emelkedett. Teljes cikk

Gazdasági elemzés: a migráció hosszabb távon nem tudja megoldani Hollandia munkaerőhiányát

Az országban évek óta több az üres álláshely, mint az álláskereső. Teljes cikk