Egészségügyi juttatásra harapnak a kelet-európai tehetségek
Az európai munkaadók a teljes bérköltség 5,3 százalékát költik a munkavállalók számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra - idézi a Világgazdaság a Mercer friss kutatását, amelynek kérdéseire 24 európai ország közel 800 vállalata válaszolt.
Az európai számok jó pénzbeli értéket képviselnek az USA-éval szemben, ahol is a munkáltatói egészségügyi juttatásokra történő ráfordítás a bérköltségek 15,4 százalékát teszik ki. Az európai vállalatoknál egyébként a legáltalánosabb juttatás a vállalati táppénz, amelyet a cégek csaknem háromnegyede nyújt. Az összes válaszadó több mint fele ad jövedelemtámogatást hosszú távú munkaképtelenséggel sújtott munkavállalói számára, míg az USA-ban szinte általánosnak számító fogorvosi juttatásokat az európai válaszadók csupán egyharmadánál több nyújtja.
Az európai cégek is a munkavállalók egészségének és termelékenységének javítását hivatott programok széles körét nyújtják, nevezetesen több mint fele egészségügyi szűréseket, tagságot tornatermekben, illetve egyharmada más testedzéssel kapcsolatos juttatásokat. Olyan munkavállalói támogatási programokat is lehetőséget teremtenek, amelyek a kollégák személyes és a munkájával kapcsolatos problémáit oldják meg, mint például a dohányzásról való leszoktatást segítő programokat vagy az étrendi tanácsadást. A válaszadók fele ajánlja fel a szabadság rugalmas felhasználhatóságát, illetve ennél is többen a rugalmas munkaidőt.
A megkérdezett magyar cégek fele törődik az egészségünkkel
Noha a Mercer felmérésében csupán 16 hazai cég vett részt, s így nincs miből általánosítani, annyi azért kiderült, hogy ezen vállalatok fele érdekelt a dolgozói egészségügyi programok költségnövekedésében, hiszen az egészségügyi kiadások a foglalkoztatók többségénél nőttek vagy változatlanok maradtak. A vállalatok hetven százaléka véli úgy, hogy az elkövetkező években ezek a költségek még tovább növekednek. A munkáltatók többsége azonban nem óhajt változtatni a munkavállalóknak nyújtott egészségügyi juttatási rendszerén, illetve annak finanszírozásán a költségek jövőbeni növekedésének ellenére sem.
A megkérdezett magyar cégek átlagosan a bérek 6,1 százalékát költik egészségügyi juttatásokra, több mint kétharmaduk egyáltalán nem várja el, hogy az alkalmazottak hozzájáruljanak ezen költségekhez. Az is kiderült, hogy míg a cégvezetők könnyedén hozzáférnek a munkavállalói hiányzások szintjével kapcsolatos adatokhoz, addig a betegségek okával kapcsolatos számok csupán a cégek felének érhetők el, és az ezen hiányzások okozta költségeket mutató adatokat is alig több mint egyharmaduk ismeri. A Mercer felmérése alapján Magyarországon az átlagos éves hiányzási napok száma 8,3, fő okként az érrendszeri, a rákos, az ízületi megbetegedések és a stressz, illetve a mentális problémák említhetők meg.
Kelet-Európában számít a leginkább az egészségügyi juttatás
Amennyiben a felmérés összes résztvevőjének válaszait nézzük, akkor az európai tendenciák jól mutatják, hogy az egészségügyi juttatások és szolgáltatások nyújtásával a tehetségeket próbálják megszerezni és megtartani a cégek, de természetesen az egészségügyi kockázatok menedzselése és a termelékenység, a teljesítmény javítása miatt is fontos ez a cégeknek.
Steve Clements, az európai egészségügyi felmérés igazgatója szerint a válaszadók több mint kétharmada gondolja úgy, hogy nehezebben tudnák megtartani a legjobban teljesítő munkavállalókat, ha nem nyújtanák az egészségügyi juttatások széles körét. Az egészségügyi programokat leginkább a kelet-európai fejlődő országokban használják úgy, mint a munkaerő megnyerésének egyik fő eszközét, mivel a nyugati gazdaságokba történő kivándorlások következtében hatalmas hiány keletkezett a tehetségek munkaerőpiacán. Nyilvánvalóan azokban az országokban, ahol az állami egészségügyi ellátás viszonylag gyenge lábakon áll, ott az egészségügyi juttatások komoly értéket képviselnek a munkavállalók számára.
Világgazdaság
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
A rendszert az Egyesült Államokban és Kanadában vezetik be. Teljes cikk
Csak a 25 év alattiak jelentettek csökkenést az elégedettségben, ami arra utal, hogy személyre szabottabb stratégiákra van szükség a karrierjük... Teljes cikk
A friss kimutatás a nyugati szomszédunkban az idén egész évre 7 ezer csődkérelemmel számol. Teljes cikk
- Lázár János szerint 53 ezer ember "szarból épít várat nap mint nap" 1 hete
- Kultúra utalvány 2025: maximuma, felhasználása és formai kellékek 2 hete
- Sportbelépő adózása és juttatása 2025-ben: részletes útmutató 2 hete
- Ennyit költött a Rossmann egy dolgozójára 2024-ben 3 hete
- Fontos határidőre figyelmeztet a SZÉP Kártyával kapcsolatban a juttatási szakértő 3 hete
- Az ápoló is írhat majd receptet? – bővül a szakdolgozók hatásköre 1 hónapja
- "Miért kell a dolgozókat kínai módszerrel kamerákkal megfigyelni?" 2 hónapja
- Jutalom, bónusz, prémium - összefoglaló, amit ezekről a plusz juttatásokról tudni kell 3 hónapja
- Új orvosként a pályán: kihívások, elvárások, lehetőségek 3 hónapja
- A HR is alapvető reformra szorul az egészségügyben: itt vannak a javaslatok 4 hónapja
- Miért negyedakkora a nyugdíjemelés, mint a nyugdíjasokat érintő infláció? 4 hónapja