Egészségügyi juttatásra harapnak a kelet-európai tehetségek
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz európai munkaadók a teljes bérköltség 5,3 százalékát költik a munkavállalók számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra - idézi a Világgazdaság a Mercer friss kutatását, amelynek kérdéseire 24 európai ország közel 800 vállalata válaszolt.
Azon országok vállalatai, ahol a közegészségügyi rendszer finanszírozása általános adóztatáson alapszik, a fentebb említett 5,3 százaléknál is többet költenek: Angliában a társaságok például átlagosan 7 százalékot. Ezzel szemben azon országokban, ahol az egészségügyi rendszer finanszírozása a társadalombiztosításon keresztül történik, az átlagos munkaadói ráfordítás az összes bérköltség 4,6 százaléka.
Az európai számok jó pénzbeli értéket képviselnek az USA-éval szemben, ahol is a munkáltatói egészségügyi juttatásokra történő ráfordítás a bérköltségek 15,4 százalékát teszik ki. Az európai vállalatoknál egyébként a legáltalánosabb juttatás a vállalati táppénz, amelyet a cégek csaknem háromnegyede nyújt. Az összes válaszadó több mint fele ad jövedelemtámogatást hosszú távú munkaképtelenséggel sújtott munkavállalói számára, míg az USA-ban szinte általánosnak számító fogorvosi juttatásokat az európai válaszadók csupán egyharmadánál több nyújtja.
Az európai cégek is a munkavállalók egészségének és termelékenységének javítását hivatott programok széles körét nyújtják, nevezetesen több mint fele egészségügyi szűréseket, tagságot tornatermekben, illetve egyharmada más testedzéssel kapcsolatos juttatásokat. Olyan munkavállalói támogatási programokat is lehetőséget teremtenek, amelyek a kollégák személyes és a munkájával kapcsolatos problémáit oldják meg, mint például a dohányzásról való leszoktatást segítő programokat vagy az étrendi tanácsadást. A válaszadók fele ajánlja fel a szabadság rugalmas felhasználhatóságát, illetve ennél is többen a rugalmas munkaidőt.
Noha a Mercer felmérésében csupán 16 hazai cég vett részt, s így nincs miből általánosítani, annyi azért kiderült, hogy ezen vállalatok fele érdekelt a dolgozói egészségügyi programok költségnövekedésében, hiszen az egészségügyi kiadások a foglalkoztatók többségénél nőttek vagy változatlanok maradtak. A vállalatok hetven százaléka véli úgy, hogy az elkövetkező években ezek a költségek még tovább növekednek. A munkáltatók többsége azonban nem óhajt változtatni a munkavállalóknak nyújtott egészségügyi juttatási rendszerén, illetve annak finanszírozásán a költségek jövőbeni növekedésének ellenére sem.
A megkérdezett magyar cégek átlagosan a bérek 6,1 százalékát költik egészségügyi juttatásokra, több mint kétharmaduk egyáltalán nem várja el, hogy az alkalmazottak hozzájáruljanak ezen költségekhez. Az is kiderült, hogy míg a cégvezetők könnyedén hozzáférnek a munkavállalói hiányzások szintjével kapcsolatos adatokhoz, addig a betegségek okával kapcsolatos számok csupán a cégek felének érhetők el, és az ezen hiányzások okozta költségeket mutató adatokat is alig több mint egyharmaduk ismeri. A Mercer felmérése alapján Magyarországon az átlagos éves hiányzási napok száma 8,3, fő okként az érrendszeri, a rákos, az ízületi megbetegedések és a stressz, illetve a mentális problémák említhetők meg.
Amennyiben a felmérés összes résztvevőjének válaszait nézzük, akkor az európai tendenciák jól mutatják, hogy az egészségügyi juttatások és szolgáltatások nyújtásával a tehetségeket próbálják megszerezni és megtartani a cégek, de természetesen az egészségügyi kockázatok menedzselése és a termelékenység, a teljesítmény javítása miatt is fontos ez a cégeknek.
Steve Clements, az európai egészségügyi felmérés igazgatója szerint a válaszadók több mint kétharmada gondolja úgy, hogy nehezebben tudnák megtartani a legjobban teljesítő munkavállalókat, ha nem nyújtanák az egészségügyi juttatások széles körét. Az egészségügyi programokat leginkább a kelet-európai fejlődő országokban használják úgy, mint a munkaerő megnyerésének egyik fő eszközét, mivel a nyugati gazdaságokba történő kivándorlások következtében hatalmas hiány keletkezett a tehetségek munkaerőpiacán. Nyilvánvalóan azokban az országokban, ahol az állami egészségügyi ellátás viszonylag gyenge lábakon áll, ott az egészségügyi juttatások komoly értéket képviselnek a munkavállalók számára.
Világgazdaság
Az európai számok jó pénzbeli értéket képviselnek az USA-éval szemben, ahol is a munkáltatói egészségügyi juttatásokra történő ráfordítás a bérköltségek 15,4 százalékát teszik ki. Az európai vállalatoknál egyébként a legáltalánosabb juttatás a vállalati táppénz, amelyet a cégek csaknem háromnegyede nyújt. Az összes válaszadó több mint fele ad jövedelemtámogatást hosszú távú munkaképtelenséggel sújtott munkavállalói számára, míg az USA-ban szinte általánosnak számító fogorvosi juttatásokat az európai válaszadók csupán egyharmadánál több nyújtja.
Az európai cégek is a munkavállalók egészségének és termelékenységének javítását hivatott programok széles körét nyújtják, nevezetesen több mint fele egészségügyi szűréseket, tagságot tornatermekben, illetve egyharmada más testedzéssel kapcsolatos juttatásokat. Olyan munkavállalói támogatási programokat is lehetőséget teremtenek, amelyek a kollégák személyes és a munkájával kapcsolatos problémáit oldják meg, mint például a dohányzásról való leszoktatást segítő programokat vagy az étrendi tanácsadást. A válaszadók fele ajánlja fel a szabadság rugalmas felhasználhatóságát, illetve ennél is többen a rugalmas munkaidőt.
A megkérdezett magyar cégek fele törődik az egészségünkkel
Noha a Mercer felmérésében csupán 16 hazai cég vett részt, s így nincs miből általánosítani, annyi azért kiderült, hogy ezen vállalatok fele érdekelt a dolgozói egészségügyi programok költségnövekedésében, hiszen az egészségügyi kiadások a foglalkoztatók többségénél nőttek vagy változatlanok maradtak. A vállalatok hetven százaléka véli úgy, hogy az elkövetkező években ezek a költségek még tovább növekednek. A munkáltatók többsége azonban nem óhajt változtatni a munkavállalóknak nyújtott egészségügyi juttatási rendszerén, illetve annak finanszírozásán a költségek jövőbeni növekedésének ellenére sem.
A megkérdezett magyar cégek átlagosan a bérek 6,1 százalékát költik egészségügyi juttatásokra, több mint kétharmaduk egyáltalán nem várja el, hogy az alkalmazottak hozzájáruljanak ezen költségekhez. Az is kiderült, hogy míg a cégvezetők könnyedén hozzáférnek a munkavállalói hiányzások szintjével kapcsolatos adatokhoz, addig a betegségek okával kapcsolatos számok csupán a cégek felének érhetők el, és az ezen hiányzások okozta költségeket mutató adatokat is alig több mint egyharmaduk ismeri. A Mercer felmérése alapján Magyarországon az átlagos éves hiányzási napok száma 8,3, fő okként az érrendszeri, a rákos, az ízületi megbetegedések és a stressz, illetve a mentális problémák említhetők meg.
Kelet-Európában számít a leginkább az egészségügyi juttatás
Amennyiben a felmérés összes résztvevőjének válaszait nézzük, akkor az európai tendenciák jól mutatják, hogy az egészségügyi juttatások és szolgáltatások nyújtásával a tehetségeket próbálják megszerezni és megtartani a cégek, de természetesen az egészségügyi kockázatok menedzselése és a termelékenység, a teljesítmény javítása miatt is fontos ez a cégeknek.
Steve Clements, az európai egészségügyi felmérés igazgatója szerint a válaszadók több mint kétharmada gondolja úgy, hogy nehezebben tudnák megtartani a legjobban teljesítő munkavállalókat, ha nem nyújtanák az egészségügyi juttatások széles körét. Az egészségügyi programokat leginkább a kelet-európai fejlődő országokban használják úgy, mint a munkaerő megnyerésének egyik fő eszközét, mivel a nyugati gazdaságokba történő kivándorlások következtében hatalmas hiány keletkezett a tehetségek munkaerőpiacán. Nyilvánvalóan azokban az országokban, ahol az állami egészségügyi ellátás viszonylag gyenge lábakon áll, ott az egészségügyi juttatások komoly értéket képviselnek a munkavállalók számára.
Világgazdaság
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?