Egészségügyi juttatásra harapnak a kelet-európai tehetségek
Az európai munkaadók a teljes bérköltség 5,3 százalékát költik a munkavállalók számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra - idézi a Világgazdaság a Mercer friss kutatását, amelynek kérdéseire 24 európai ország közel 800 vállalata válaszolt.
Azon országok vállalatai, ahol a közegészségügyi rendszer finanszírozása általános adóztatáson alapszik, a fentebb említett 5,3 százaléknál is többet költenek: Angliában a társaságok például átlagosan 7 százalékot. Ezzel szemben azon országokban, ahol az egészségügyi rendszer finanszírozása a társadalombiztosításon keresztül történik, az átlagos munkaadói ráfordítás az összes bérköltség 4,6 százaléka.
Az európai számok jó pénzbeli értéket képviselnek az USA-éval szemben, ahol is a munkáltatói egészségügyi juttatásokra történő ráfordítás a bérköltségek 15,4 százalékát teszik ki. Az európai vállalatoknál egyébként a legáltalánosabb juttatás a vállalati táppénz, amelyet a cégek csaknem háromnegyede nyújt. Az összes válaszadó több mint fele ad jövedelemtámogatást hosszú távú munkaképtelenséggel sújtott munkavállalói számára, míg az USA-ban szinte általánosnak számító fogorvosi juttatásokat az európai válaszadók csupán egyharmadánál több nyújtja.
Az európai cégek is a munkavállalók egészségének és termelékenységének javítását hivatott programok széles körét nyújtják, nevezetesen több mint fele egészségügyi szűréseket, tagságot tornatermekben, illetve egyharmada más testedzéssel kapcsolatos juttatásokat. Olyan munkavállalói támogatási programokat is lehetőséget teremtenek, amelyek a kollégák személyes és a munkájával kapcsolatos problémáit oldják meg, mint például a dohányzásról való leszoktatást segítő programokat vagy az étrendi tanácsadást. A válaszadók fele ajánlja fel a szabadság rugalmas felhasználhatóságát, illetve ennél is többen a rugalmas munkaidőt.
Noha a Mercer felmérésében csupán 16 hazai cég vett részt, s így nincs miből általánosítani, annyi azért kiderült, hogy ezen vállalatok fele érdekelt a dolgozói egészségügyi programok költségnövekedésében, hiszen az egészségügyi kiadások a foglalkoztatók többségénél nőttek vagy változatlanok maradtak. A vállalatok hetven százaléka véli úgy, hogy az elkövetkező években ezek a költségek még tovább növekednek. A munkáltatók többsége azonban nem óhajt változtatni a munkavállalóknak nyújtott egészségügyi juttatási rendszerén, illetve annak finanszírozásán a költségek jövőbeni növekedésének ellenére sem.
A megkérdezett magyar cégek átlagosan a bérek 6,1 százalékát költik egészségügyi juttatásokra, több mint kétharmaduk egyáltalán nem várja el, hogy az alkalmazottak hozzájáruljanak ezen költségekhez. Az is kiderült, hogy míg a cégvezetők könnyedén hozzáférnek a munkavállalói hiányzások szintjével kapcsolatos adatokhoz, addig a betegségek okával kapcsolatos számok csupán a cégek felének érhetők el, és az ezen hiányzások okozta költségeket mutató adatokat is alig több mint egyharmaduk ismeri. A Mercer felmérése alapján Magyarországon az átlagos éves hiányzási napok száma 8,3, fő okként az érrendszeri, a rákos, az ízületi megbetegedések és a stressz, illetve a mentális problémák említhetők meg.
Amennyiben a felmérés összes résztvevőjének válaszait nézzük, akkor az európai tendenciák jól mutatják, hogy az egészségügyi juttatások és szolgáltatások nyújtásával a tehetségeket próbálják megszerezni és megtartani a cégek, de természetesen az egészségügyi kockázatok menedzselése és a termelékenység, a teljesítmény javítása miatt is fontos ez a cégeknek.
Steve Clements, az európai egészségügyi felmérés igazgatója szerint a válaszadók több mint kétharmada gondolja úgy, hogy nehezebben tudnák megtartani a legjobban teljesítő munkavállalókat, ha nem nyújtanák az egészségügyi juttatások széles körét. Az egészségügyi programokat leginkább a kelet-európai fejlődő országokban használják úgy, mint a munkaerő megnyerésének egyik fő eszközét, mivel a nyugati gazdaságokba történő kivándorlások következtében hatalmas hiány keletkezett a tehetségek munkaerőpiacán. Nyilvánvalóan azokban az országokban, ahol az állami egészségügyi ellátás viszonylag gyenge lábakon áll, ott az egészségügyi juttatások komoly értéket képviselnek a munkavállalók számára.
Világgazdaság
Az európai számok jó pénzbeli értéket képviselnek az USA-éval szemben, ahol is a munkáltatói egészségügyi juttatásokra történő ráfordítás a bérköltségek 15,4 százalékát teszik ki. Az európai vállalatoknál egyébként a legáltalánosabb juttatás a vállalati táppénz, amelyet a cégek csaknem háromnegyede nyújt. Az összes válaszadó több mint fele ad jövedelemtámogatást hosszú távú munkaképtelenséggel sújtott munkavállalói számára, míg az USA-ban szinte általánosnak számító fogorvosi juttatásokat az európai válaszadók csupán egyharmadánál több nyújtja.
Az európai cégek is a munkavállalók egészségének és termelékenységének javítását hivatott programok széles körét nyújtják, nevezetesen több mint fele egészségügyi szűréseket, tagságot tornatermekben, illetve egyharmada más testedzéssel kapcsolatos juttatásokat. Olyan munkavállalói támogatási programokat is lehetőséget teremtenek, amelyek a kollégák személyes és a munkájával kapcsolatos problémáit oldják meg, mint például a dohányzásról való leszoktatást segítő programokat vagy az étrendi tanácsadást. A válaszadók fele ajánlja fel a szabadság rugalmas felhasználhatóságát, illetve ennél is többen a rugalmas munkaidőt.
A megkérdezett magyar cégek fele törődik az egészségünkkel
Noha a Mercer felmérésében csupán 16 hazai cég vett részt, s így nincs miből általánosítani, annyi azért kiderült, hogy ezen vállalatok fele érdekelt a dolgozói egészségügyi programok költségnövekedésében, hiszen az egészségügyi kiadások a foglalkoztatók többségénél nőttek vagy változatlanok maradtak. A vállalatok hetven százaléka véli úgy, hogy az elkövetkező években ezek a költségek még tovább növekednek. A munkáltatók többsége azonban nem óhajt változtatni a munkavállalóknak nyújtott egészségügyi juttatási rendszerén, illetve annak finanszírozásán a költségek jövőbeni növekedésének ellenére sem.
A megkérdezett magyar cégek átlagosan a bérek 6,1 százalékát költik egészségügyi juttatásokra, több mint kétharmaduk egyáltalán nem várja el, hogy az alkalmazottak hozzájáruljanak ezen költségekhez. Az is kiderült, hogy míg a cégvezetők könnyedén hozzáférnek a munkavállalói hiányzások szintjével kapcsolatos adatokhoz, addig a betegségek okával kapcsolatos számok csupán a cégek felének érhetők el, és az ezen hiányzások okozta költségeket mutató adatokat is alig több mint egyharmaduk ismeri. A Mercer felmérése alapján Magyarországon az átlagos éves hiányzási napok száma 8,3, fő okként az érrendszeri, a rákos, az ízületi megbetegedések és a stressz, illetve a mentális problémák említhetők meg.
Kelet-Európában számít a leginkább az egészségügyi juttatás
Amennyiben a felmérés összes résztvevőjének válaszait nézzük, akkor az európai tendenciák jól mutatják, hogy az egészségügyi juttatások és szolgáltatások nyújtásával a tehetségeket próbálják megszerezni és megtartani a cégek, de természetesen az egészségügyi kockázatok menedzselése és a termelékenység, a teljesítmény javítása miatt is fontos ez a cégeknek.
Steve Clements, az európai egészségügyi felmérés igazgatója szerint a válaszadók több mint kétharmada gondolja úgy, hogy nehezebben tudnák megtartani a legjobban teljesítő munkavállalókat, ha nem nyújtanák az egészségügyi juttatások széles körét. Az egészségügyi programokat leginkább a kelet-európai fejlődő országokban használják úgy, mint a munkaerő megnyerésének egyik fő eszközét, mivel a nyugati gazdaságokba történő kivándorlások következtében hatalmas hiány keletkezett a tehetségek munkaerőpiacán. Nyilvánvalóan azokban az országokban, ahol az állami egészségügyi ellátás viszonylag gyenge lábakon áll, ott az egészségügyi juttatások komoly értéket képviselnek a munkavállalók számára.
Világgazdaság
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
További cikkek
A fiatal felnőttek közel fele ritkán vagy soha nem tesz félre pénzt arra az esetre, ha nem tudna dolgozni
A háztulajdonosok több mint fele azt állítja, hogy félretesz pénzt arra az esetre, ha hirtelen munka nélkül maradna, a bérlők közt alacsonyabb ez az arány. Teljes cikk
A dolgozók háromnegyede úgy érzi, nem használja ki a képességeit
Egy friss felmérésben a válaszadók nagy része egyetért abban, hogy vezetők vagy nem veszik észre, hogy nem kapnak lehetőséget teljes potenciáljuk... Teljes cikk
Több ezer fős leépítés jön ennél a cégnél, mert egyre kevesebben söröznek
Jelentősen csökkent a vállalat bevétele 2025-ben. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Így csökkenthető a fluktuáció: juttatások, amelyek valóban számítanak a munkaerő megtartásában 5 napja
- A betöltetlen orvosi állások aránya vármegyénként - grafikon 2 hete
- Miért az AI-hoz fordulsz a főnök helyett? Készséghiány és bizalmatlanság az AI korában 2 hete
- Új korszak jöhet a Debreceni Egyetemen a GE-vel közösen 3 hete
- Gyanúsan sok a beteg az ünnepek körül – ezért változtat a kormány a táppénzen 3 hete
- Változó bérköltségek és járulékszabályok - Amit a munkáltatóknak 2026-ban tudniuk kell 3 hete
- Ma utalják a fegyverpénzt - mutatjuk a részleteket 3 hete
- Felmérés: az egészségügyben továbbra is fennáll a nemek közötti bérszakadék 3 hete
- Így alakulhatnak a cafeteria keretek 2026-ban 1 hónapja
- Így nőtt a SZÉP-kártya felhasználása az év végén 1 hónapja
- Hogyan válasszunk irodai forgószéket - HR- és vezetői szempontok 2 hónapja
Egy életmentő szakma egy napja: Vészhelyzet Pittsburghben