Egy életre motivál a külföldi ösztöndíj

"A földrengés szakmailag is nagyon megérintett, éppen tizenharmadik emeleti otthonomban aludtam, amikor a rengések felébresztettek. Az első földmozgás a Richter-skála szerinti 6.7-es, majd hét perccel később egy szintén jelentős, 6.0-s utórengés volt. A vasbeton szerkezet kilengésekor mély, hangos morgó hang keletkezett, a lengés körülbelül egy perc alatt csillapodott le. Kiszolgáltatottnak éreztem magam, hiszen ilyenkor valóban nem nagyon tehetünk semmit" - meséli Bagó Zoltán amerikai ösztöndíjának legfélelmetesebb és őt leginkább megérintő momentumát. Tizenhárom hónapot töltött Hawaii szigetén, egy nemzetközi szerkezettervező cégnél statikus tervezőként tevékenykedett. A 13 hónapos ösztöndíjat a HAESF, azaz a Magyar-Amerikai Vállalkozási Ösztöndíj Alaptól nyerte el még 2006-ban.

Itthon is használja a kint felszedett tudást

Szakmailag sokat profitált a program alatt. Építőmérnöki szemmel nézve kiemelkedő környezetben dolgozhatott. Szakmailag ez az esemény azóta is meghatározza Zoltán mindennapjait. Jelenleg Budapesten, a KÉSZ Építő Zrt. statikus irodájával éppen egy hazai szeizmikus tervezésen dolgozik, a Ferihegyi repülőtér terminálbővítésének több tízezer tonna vasbeton és több ezer tonna acélszerkezetét tervezik, melynek földrengés-vizsgálatára egy új nemzetközi előírás következtében különös figyelmet kell fordítani.

Hazaérkezése után több ajánlatot is kapott itthonról és külföldről is, utolsó egyetemi szemeszterével párhuzamosan kezdte meg munkáját a KÉSZ-nél. "Cégünk stratégiailag pont arra a közép- és dél-európai térségre összpontosít, mely szeizmikus veszélyeztetettsége Európában a legnagyobb, így jelenlegi pozíciómban napi szinten fel tudom használni a kint tanultakat. Az angol nyelv aktív használata a nemzetközi projekteknél természetesen elengedhetetlen; bár nemzetközi tanulmányokon és más külföldi szakmai gyakorlaton is részt vettem, a program nagymértékben hozzájárult a biztos szakmai nyelvtudás megszerzéséhez" - összegzi az ösztöndíj hozadékát Bagó Zoltán.

Munka csúcskörnyezetben

Egy másik HAESF ösztöndíjas, Haidegger Tamás korábban a Műegyetemen végzett villamosmérnökként. Ő szintén bő egy évet töltött kint a Johns Hopkins University (JHU) több mint 10 éve működő egyetemi robotsebészeti tudásközpontjában. Posztgraduális diplomáját a kinti munkájából írta, amely révén okleveles egészségügyi mérnök is lett. A baltimore-i campus ahová kikerült, a legnagyobb robotsebészeti kutatóközpont a világon, gyakorlatilag a számítógéppel integrált sebészet teljes spektrumát lefedik. Tamás le volt nyűgözve, mert elmondása szerint elképesztő mennyiségű újdonsággal találkozott: "Vendéghallgatóként nagy szabadságom volt, egy agyalapi sebészeti rendszer fejlesztésébe kapcsolódtam be. A kutatásunk célja a koponyafúrással járó beavatkozások pontosabbá és biztonságosabbá tétele volt." - összegzi a program lényegét Tamás. Az alapítvány révén nagyságrendileg a kinti hallgatók átlagos ösztöndíjával évi 15-30 ezer dollár - 3-6 millió forint megegyező kereset szerény életvitel mellett elegendő volt.

Kiválasztás: el kellett adni a témát

Az ösztöndíj elnyeréséhez három lépcsős kiválasztási procedúrán kellett végigjutni. Elsőként pályázati anyagot kellett beadnia, majd egy angol nyelvű szóbeli interjú során választották ki a második körös jelentkezőket, akikkel a kinti programmenedzser személyesen beszélgetett el. Sikeres pályázatának titkát abban látja, hogy mennyire tudta "eladni" a témáját. Akiben láttak fantáziát, azt hogy komoly tervei vannak arról, hogy hogyan forgatja majd vissza megszerzett tudását itthon, az mehetett. Sőt, akinél úgy érezték, az angoltudása nem megfelelő, külön nyelvtanulási lehetőséget biztosítottak, még a program megkezdése előtt.

A szakmai programok mellett be tudta járni Amerika szép tájait: "Az utolsó hónapban voltunk előadni egy arizonai konferencián. Öt nap alatt letudtuk a szakmai programot, majd kocsiba szálltunk, és egy fantasztikus road-trip keretében megnéztük a Southwest régió természeti csodáit: kaktuszok, sivatagok, kanyonok, vulkánok, ősi sziklatelepülések, duzzasztógátak és dinoszaurusz-lelőhelyek követték egymást" - meséli. Hazatérve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen konzulense, Benyó Zoltán professzor segítségével konferenciákat, szimpóziumokat, szerveznek. "Szerencsére itthon is van sok szakember, aki szeretne bekapcsolódni a robotsebészeti kutatásokba, többek közt a General Electric-nek van orvosi képfeldolgozáshoz kötődő kutatórészlege" - mondja.

Megtanulta a hatékony kommunikációt

Különösen értékes számára, hogy a világ egyik legjobb egyetemén tanulhatott és nem kellett a megélhetés miatt aggódnia. Emellett sikerült ellesnie több olyan nemzetközi együttműködési modellt, amelyet a jövőben alkalmazni tud itthon is. "Nagyon sokat tanultam a különböző végzettségű szakemberek közötti hatékony kommunikációról, mert ezen a területen kulcsfontosságú, hogy a mérnökök, az orvosok és az ipari szektor képviselői kölcsönösen megértsék egymás igényeit, mondanivalóját" - summázza Haidegger Tamás.