Egyelőre nem lesz adó a 24 százalékos nyugdíjjárulékból

A magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat államivá tevő törvényjavaslat úgy épül fel, hogy az a pénztártag, aki marad a magánnyugdíjpénztárban, nem részesül a munkáltató által fizetendő 24 százalékos járulékból. A diszkrimináció kizárása miatt - a törvényjavaslat benyújtása előtt - a kormány képviselői úgy nyilatkoztak, hogy a munkaadói 24 százalékos járulék adóvá alakul.

Ezzel szemben a törvényjavaslatban munkáltatói nyugdíj-hozzájárulásként szerepel. A költségvetési bizottság módosító indítványa nem nyúl az elnevezéshez, csak a hatálybalépését tolja el 2011. december 1-re.

A módosító javaslat indoklása ugyanakkor adónak nevezi a munkáltatói nyugdíj-hozzájárulást. A hatályba lépés eltolását pedig azzal indokolja, hogy az új típusú nyugdíjszolidaritási hozzájárulás - mint közvetlen és egyéni biztosítási jogosultságot nem generáló köztehertípus - az egészségügyi hozzájáruláshoz (EHO) hasonlóan külön törvényi szabályozást igényel. Erre pedig már kevés az idő.

A törvényjavaslat szerint személyesen kell jelezni a magánnyugdíjpénztárban maradást a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervnél, ha ezt elmulasztja a tag, akkor automatikusan átlép az állami rendszerbe. A költségvetési bizottság javaslata a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet nevezi meg a személyes megjelenés helyeként. A bizottság indoklása így szól: "A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv az ONYF, a jogalkotó szándéka azonban, hogy a tagok a közelebbi, területi nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél tudjanak nyilatkozni."

A bizottság harmadik érdemi javaslata kimondja, hogy az állami rendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagoknak nem kell a hozam után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást (EHO) fizetniük.

Stabilitás: Elismerte hibáját a Századvég

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint elismerte hibáját a Századvég Gazdaságkutató Zrt., hiszen "a kormányhoz közelállónak tartott" kutatóintézet a korábbi 500 milliárd helyett legújabb közleményében már csak 420 milliárd forintos veszteségről beszél.

A Stabilitás indítványozza, hogy a Századvég kutatóintézet hozza nyilvánosságra kutatásának metodikáját, és az annak alapját képező adatsorokat, így közösen tudnák feltárni, hol lehetnek hibák a számításban - írja a pénztárak képviseleti szerve az MTI-hez csütörtökön elküldött közleményében.

A gazdaságkutató intézet hétfőn publikált összeállításában azt közölte: a magánpénztárakban felhalmozott vagyon értéke ma 3.050 milliárd forint, azaz mintegy 500 milliárddal kevesebb a járulékbefizetések miatt keletkezett államadósságnál és annak kamatainál. Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott pedig kedden a Századvég tanulmányára hivatkozva azt mondta, hogy a magánnyugdíj-pénztári vagyonból legalább 500 milliárd forint hiányzik, ezért meg kell vizsgálni, hogy megvan-e a pénztári vagyon.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerdán a Századvég által ismertetett adatokra reagálva közölte: a gazdaságkutató számítása hibás, rossz adatokból téves következtetéseket vont le, az adatok ugyanis nem tartalmazzák azt a tényt, hogy csak 2009-ben közel 64 ezer 52 év feletti munkavállaló lépett vissza az állami rendszerbe, akik 88,8 milliárd forintot vittek magukkal. A Századvég erre válaszoló csütörtöki közleményében már arról beszélt, hogy a jelenlegi pénztári vagyon mai értékénél mintegy 420-500 milliárd forinttal nagyobb ráfordítást követelt az államtól.

A Stabilitás Pénztárszövetség erre adott észrevételében azt javasolja, hogy "az ismeretlen szerző" vizsgálja meg a PSZÁF 1998 és 2009 közötti idősorait is, mivel ebben az időszakban közel háromszor annyian léptek vissza az állami rendszerbe, mint 2009-ben. Ez a szervezet szerint újabb jelentős torzulásokat eredményez a Századvég számításaiban, ezt azonban a számítás alapját képező tényleges adatsorok nélkül a Stabilitás nem tudja megbecsülni.

A Századvég állítása szerint kutatásuk "pusztán azt érzékelteti, hogy egy ilyen tag mennyivel járt volna jobban, ha az állam a feltőkésítést magánpénztárak helyett egy hasonlóan magas adminisztrációs költségű rendszerben, a múltbeli feltételeknek megfelelő kondíciójú forint állampapírokkal hajtja végre" - emlékeztet a pénztárszövetség.

Ez a számítás azonban csak abban az esetben lenne igaz, ha a pénztárak a működésük 12 éve alatt mindig egyforma cash flow-val rendelkeztek volna (minden évben ugyanannyi lett volna a tagdíj), és a hosszú lejáratú állampapír index (MAXC) minden nap egyformán emelkedett volna. Ebben az esetben lehetne azt mondani, hogy a piaci értéknek meg kellett volna duplázódnia - mutat rá a Stabilitás.

Ez az ideális helyzet azonban soha nem állt be: például a tagdíjakat 1998-ban 6 százalékon befagyasztották, és kisebb-nagyobb mértékben a magánpénztári rendszer indulásától folyamatos volt az állami rendszerbe visszalépők száma. Ráadásul, a pénztáraknak nem csak az ismert kifizetési kötelezettségei (garancia díj, tagnyilvántartás, felügyeleti díj) vannak, hanem likviditás-tartási kötelezettsége is, azaz nem minden pénzt fektethet be, a likviden tartott eszközökön pedig nyilvánvalóan más hozam érhető el.

A magán-nyugdíjpénztári rendszert alapvetően abból a célból hozták létre, hogy a pályakezdők 40 év munkaviszony után az állami tb nyugdíjból kapott 75 százalékos nyugdíjuk feletti részt a magánpénztári rendszerből kapják. Magyarán ennyi ideje van egy pénztárnak a befizetésekből felhalmozódó egyéni vagyon befektetésével hozamokat elérni - emlékeztet a pénztárak képviseleti szerve.

Ha viszont a felhalmozási időszak negyedénél csinálunk kasszát - ahogyan ezt a kormányhoz közeli szakértők tették -, óhatatlanul rosszabb eredmény jön ki. Az összkép azonban a pénztárakra nézve 12 év elteltével is kedvező, hiszen nagy többségükben pozitív reálhozamot értek el 1998 és 2010 között, sőt, több portfólió reálhozama a 3 százalékot is meghaladta.

A Stabilitás Pénztárszövetség mindezek alapján fenntartja korábbi álláspontját, amely szerint a számítási és metodikai hibák alapvetően vonják kétségbe a Századvég, illetve a Magyar Nemzet hasonló cikkeinek hitelességét és szakmai megalapozottságát - áll a közleményben.