Milyen bevételek után kell nyugdíjjárulékot fizetni?

Dr.Farkas András nyugdíjszakértő a legújabb hírlevelében azt vizsgálta meg, hogy milyen bevételek után kell 2025-ben is nyugdíjjárulékot fizetni. 

Mint írja, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 2020. július 1-jei hatályba lépésével megváltozott a járulékfizetés rendje. Az addig érvényes szabályozás szerint a keresetek után 10% nyugdíjjárulékot, valamint 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (ezen belül 4% természetbeni és 3% pénzbeli egészségbiztosítási, valamint 1,5% munkaerő-piaci járulékot) kellett fizetni, az új törvény alapján viszont e járulékokat felváltotta a társadalombiztosítási járulék.

A társadalombiztosítási járulék mértéke a megszűnt járulékok együttes mértéke, azaz 18,5% lett.

Néhány ellátás tekintetében azonban 2020. július 1-je után is változatlanul fennmaradt
- a 10% nyugdíjjárulék,
- egyes esetekben a 22% speciális nyugdíjjárulék. 
 
A 10%-os nyugdíjjárulékkal terhelt ellátások a következők:

- gyermekgondozási díj (gyed),
- gyermekgondozást segítő ellátás (gyes),
- gyermeknevelési támogatás (gyet),
- gyermekek otthongondozási díja (gyod),
- ápolási díj,
- fejlesztési foglalkoztatási díj,
- rehabilitációs ellátás,
- rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés vagy egészségkárosodási járadék,
- honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés vagy egészségkárosodási járadék,
- hősi egészségkárosodási ellátás,
- a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy egészségkárosodási járadék,
- nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás,
- álláskeresési támogatás (álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély). 

Mentesül a nyugdíjjárulék fizetése alól
- a saját jogú nyugdíjban, valamint
- az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, valamint a fejlesztési foglalkoztatási díj után, de
- a nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését (annak érdekében, hogy a saját jogú öregségi nyugdíja későbbi igényléséhez további szolgálati időt szerezzen).

Szintén nyugdíjjárulékot kell fizetni az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után a minimálbér alapulvételével (ezt az adott egyház központilag rendezi az adóhatósággal).

Tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után fizet nyugdíjjárulékot.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra a hatályos társadalombiztosítási törvény rendelkezéseit az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben foglalt eltérések figyelembevételével kell alkalmazni.

A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényben meghatározottak szerint bejelentett személyek után fizetendő, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteni.

A társadalombiztosítási törvény módosította a megállapodás alapján fizetendő speciális nyugdíjjárulék mértékét, amely 2020. július 1-jétől az addigi 24%-ról 22%-ra csökkent

- a szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén, valamint
- a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében 1998. január 1-jét követően folytatott tanulmányok figyelembe vehető idejének megszerzése céljából, továbbá
- a nyugellátás megállapításához szükséges minimális szolgálati idő megszerzése céljából kötött megállapodás esetén.

10% nyugdíjjárulékot kell fizetni egy nagyon speciális esetben is. Szolgálati idő szerzése érdekében, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, 10% nyugdíjjárulék megfizetésével ugyanis megállapodás köthető az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére. (A fizetendő nyugdíjjárulék ebben az esetben változatlanul havi 2.850 forint.)

Minden egyéb biztosítási jogviszony esetén a biztosított személy keresetét, jövedelmét a 2025-ben is 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulék terheli.

A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összegét.

fotó: unsplash