Egymillió magyar készül elvándorolni

Az uniós csatlakozás egyik, a legtöbb válaszadó által említett előnye, hogy szélesebb körben lehet munkát vállalni és tanulni az EU-országokban, mint korábban, mégis az egész társadalomra vetítve viszonylag kevesen tervezik, hogy élnek ezzel a lehetőséggel. A válaszadók 12 százaléka mondta, hogy hosszabb vagy rövidebb időre egy másik EU-tagállamba költözne.

Általánosságban elmondható, hogy a férfiak mobilabbak, ők a nőknél jóval nagyobb, 16 százalékos arányban tervezik, hogy másik országba költöznek (a nők esetében az arány 9 százalék). Az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken a külföldi tartózkodást tervezők aránya, a legmagasabb a 30 év alattiak körében (32 százalék). Az átlagosnál mobilabbak a 30-39 évesek is (15 százalék).

Kik és miért költöznének külföldre?

A felmérés szerint nem feltétlenül emelkedik az "agyelszívás" tendenciája. A legmagasabb arányban (15 százalék) a szakmunkásképzőt végzettek és az érettségizettek tervezik, hogy hosszabb-rövidebb időre egy másik EU-tagállamba költöznek, míg a diplomások esetében az arány 11 százalék. A gazdasági aktivitás is markánsan meghatározza az ilyen terveket. A tanulók minden más csoportnál mobilabbak: 42 százalékuk tervezi, hogy külföldön is szerencsét próbál, de a munkanélküliek körében is magas (24 százalék) azok aránya, akik külföldre mennének. A vagyoni helyzet javulásával párhuzamosan nő azok aránya, akik szándékaik szerint más EU-tagállamba költöznek egy időre.

Akik azt tervezik, hogy külföldre költöznek, azok jellemzően hosszabb ideig szeretnének ott maradni. A megkérdezettek 40 százaléka nyilatkozott így. További 28 százalék azok aránya, akik 2-3 évig maradnának, 12 százalék csak fél-egy évet töltene egy másik EU-tagállamban, 7 százalék pedig csak néhány hónapra hagyná el Magyarországot.

A más EU-tagállamba költözést tervezőket elsősorban egzisztenciális okok motiválják: a döntésüket meghatározó három legfontosabb ok közé 69 százalékuk válaszolta, hogy külföldön többet tud keresni, míg 64 százalékuk azt, hogy külföldön jobb az életszínvonal. Tízből négyen tartották ennyire fontosnak azt is, hogy Magyarországon rossz a politikai és a gazdasági helyzet.

Az ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet felmérése idén májusban és júniusban készült nyolcezer ember megkérdezésével.