Egyre több fiatal lenne művész
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatIsmét több nő lenne egyetemista, mint férfi, az ELTE vonzza a legtöbb diákot, és a legidősebb felvételiző 72 éves. Sokan lennének művészek, ám az idén jóval kevesebben vágynak a bölcsészkarokra. Körülbelül ugyanannyian jelentkeztek az idén is a felsőoktatási intézményekbe, mint tavaly.
Csaknem 141 ezren adtak be az idén felsőoktatási intézményekbe felvételi kérelmet, körülbelül ugyanannyian, mint tavaly. A felvételizők többsége az elektronikus jelentkezést választotta, 81 054-en éltek ezzel a lehetőséggel. Az idén először adták be többen a felvételi kérelmüket interneten keresztül, mint jelentkezési lapon - mondta Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke az adatokat ismertető sajtótájékoztatón.
Kevesebb diák lenne bölcsész
Alapképzésre 95 660-an, egységes, osztatlan képzésre 10 622-en, felsőfokú szakképzésre 8842-en, mesterképzésre pedig 25 506-an adtak be kérelmet.
Regionális bontásban a legtöbb jelentkező (42 ezernél is több) Közép-Magyarországon lakik. Államilag támogatott képzésre első helyen 124 378-an, költségtérítésesre 18 022-en jelentkeztek. Az elsőhelyes jelentkezések között kicsivel nőtt a felsőfokú szakképzésre, és elenyészően csökkent a mesterképzésre pályázó diákok száma. Az alap- és osztatlan képzésre összesen 362 ezer jelentkezés érkezett. A hivatal elnöke kitért arra is, hogy a felsőfokú szakképzés iránti érdeklődés 5-7 százalékkal nőtt az elmúlt években, úgy tűnik, a diákok felfedezték ezt a képzési formát.
Az egyes képzési területek adatai szerint a művészeti képzésre jóval többen szeretnének bejutni, mint korábban, de jelentősen, 9-10 százalékkal nőtt az orvosi és egészségtudományi, valamint a természettudományi képzések iránti érdeklődés is. Ettől alig marad el az informatikai és a műszaki képzési terület, ide is többen jelentkeztek. A bölcsészet- és társadalomtudományi képzési területen ugyanakkor 9-10 százalékkal csökkent a jelentkezések száma.
Peruból is jönnének hozzánk tanulni
Továbbra is több nő szeretne bejutni a felsőoktatási intézményekbe, a jelentkezők 56,6 százaléka kerül ki közülük. Egy jelentkező átlagosan 3,4 helyre adott be kérelmet tette hozzá Kerékgyártó Sándor, az Educatio kft. ügyvezetője.
Külföldről 2700-an jelentkeztek, az uniós államokon kívül Norvégiából, Peruból, Kanadából és az Egyesült Államokból is pályáznak a magyar felsőoktatásba.
A legtöbb jelentkező mintegy 30 ezer 1992-ben született, a legfiatalabb jelentkező 1995-ben látta meg a napvilágot. A legidősebb felvételiző 1939-es születésű, aki a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezett, és fizika szakon szeretne tanulni mondta az ügyvezető az MTI-nek. A legnépszerűbb intézmény az idén is az ELTE, amelyet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ.
Princzinger Péter hozzátette: a regisztrációs leveleket a jelentkezőknek április végéig küldik szét, az egyes dokumentumok így például a középiskolai bizonyítvány benyújtási határideje június 1-je lesz. Az érettségit, a nyelvvizsgát, a felsőfokú végzettséget igazoló dokumentumokat pedig július 7-ig lehet beküldeni, ez a dátum az egyszeri sorrendmódosítás határideje is. A ponthatárokat várhatóan július 21-én határozzák meg.
Azok nem juthatnak be a felsőoktatásba, akik nem érik el a minimális ponthatárt (200 pont). Az államilag támogatott felvehető keretszám az alapképzésben 53 450 lesz, mesterképzésre 19 600 hallgatót lehet felvenni.
Kevesebb diák lenne bölcsész
Alapképzésre 95 660-an, egységes, osztatlan képzésre 10 622-en, felsőfokú szakképzésre 8842-en, mesterképzésre pedig 25 506-an adtak be kérelmet.
Regionális bontásban a legtöbb jelentkező (42 ezernél is több) Közép-Magyarországon lakik. Államilag támogatott képzésre első helyen 124 378-an, költségtérítésesre 18 022-en jelentkeztek. Az elsőhelyes jelentkezések között kicsivel nőtt a felsőfokú szakképzésre, és elenyészően csökkent a mesterképzésre pályázó diákok száma. Az alap- és osztatlan képzésre összesen 362 ezer jelentkezés érkezett. A hivatal elnöke kitért arra is, hogy a felsőfokú szakképzés iránti érdeklődés 5-7 százalékkal nőtt az elmúlt években, úgy tűnik, a diákok felfedezték ezt a képzési formát.
Az egyes képzési területek adatai szerint a művészeti képzésre jóval többen szeretnének bejutni, mint korábban, de jelentősen, 9-10 százalékkal nőtt az orvosi és egészségtudományi, valamint a természettudományi képzések iránti érdeklődés is. Ettől alig marad el az informatikai és a műszaki képzési terület, ide is többen jelentkeztek. A bölcsészet- és társadalomtudományi képzési területen ugyanakkor 9-10 százalékkal csökkent a jelentkezések száma.
Peruból is jönnének hozzánk tanulni
Továbbra is több nő szeretne bejutni a felsőoktatási intézményekbe, a jelentkezők 56,6 százaléka kerül ki közülük. Egy jelentkező átlagosan 3,4 helyre adott be kérelmet tette hozzá Kerékgyártó Sándor, az Educatio kft. ügyvezetője.
Külföldről 2700-an jelentkeztek, az uniós államokon kívül Norvégiából, Peruból, Kanadából és az Egyesült Államokból is pályáznak a magyar felsőoktatásba.
A legtöbb jelentkező mintegy 30 ezer 1992-ben született, a legfiatalabb jelentkező 1995-ben látta meg a napvilágot. A legidősebb felvételiző 1939-es születésű, aki a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezett, és fizika szakon szeretne tanulni mondta az ügyvezető az MTI-nek. A legnépszerűbb intézmény az idén is az ELTE, amelyet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ.
Princzinger Péter hozzátette: a regisztrációs leveleket a jelentkezőknek április végéig küldik szét, az egyes dokumentumok így például a középiskolai bizonyítvány benyújtási határideje június 1-je lesz. Az érettségit, a nyelvvizsgát, a felsőfokú végzettséget igazoló dokumentumokat pedig július 7-ig lehet beküldeni, ez a dátum az egyszeri sorrendmódosítás határideje is. A ponthatárokat várhatóan július 21-én határozzák meg.
Azok nem juthatnak be a felsőoktatásba, akik nem érik el a minimális ponthatárt (200 pont). Az államilag támogatott felvehető keretszám az alapképzésben 53 450 lesz, mesterképzésre 19 600 hallgatót lehet felvenni.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?